Fiataloknak szól a Thália új bemutatója - Vékes Csaba az Oszd meg-ről

Május 16-án mutatják be a Thália Színház Arizona Stúdiójában az Oszd meg című, fiataloknak szóló produkciót. Az előadást a Blue Duck Arts alkotóival készíti el a Thália Színház tavaly megrendezett tehetségkutatójának nyertese, Vékes Csaba dramaturg-rendező. Vele olvashatnak villáminterjút.

 

Ajánló az előadás elé:

 

Fiatalokról, fiataloknak szól ez a történet, abban a virtuális világban, amelyben egyre több időt töltünk el az életünkből. Dóri és Bence végzős gimnazisták, akik egy nyári kaland után távkapcsolatra kényszerülnek. Megelevenednek a megosztott videóklipek, chat-beszélgetések, játékok, amikkel a két főhős megpróbálja valóságosnak megélni szerelmüket. De vajon lehetséges ez?

 

Ahogy összekeveredik, a virtualitás, a fantázia és a töredék-valóság, a fiatalok a saját érzéseiket is egyre kevésbé látják tisztán. Nem csoda, ha közéjük férkőzhet egy csábító idegen...

 

Hogy lesz ebből happy end?

 

oszdmeg3

 

Az egyrészes, animációkkal és vetítésekkel színesített „zenés multitasking" dalbetéteit a jelenleg az ingolstadti városi színházban dolgozó Valcz Péter, a szövegeket Fekete Fruzsina és Szirmai Melinda jegyzik, utóbbiak a Blue Duck Arts forgatókönyvíró műhely színeiben. A felsorolt alkotók két különleges színházi munkában működtek már együtt: közös munkájuk eredményeként egy vacsoraszínházi thrillert és egy korrupcióról készített egyfelvonásos szatírát láthattunk tőlük Utolsó csepp és Ezen a szinten címmel. A készülő előadás dramaturg-rendezője Vékes Csaba, aki a Thália Színház tavaly megrendezett tehetségkutatójának nyerteseként készítheti el a produkciót a Független Thália Projekt idei évadának keretében.

 

 

Interjú Vékes Csaba rendezővel:

 

Egy beharangozótok szerint a színészek nem találkoztak személyesen, amikor elkezdtetek próbálni. Azóta már „összejöttek"?

 

Vékes Csaba: Ez csupán az olvasópróba romantikája volt, ami valóban Skype-on zajlott, tehát az első próbán a színészek még nem találkoztak személyesen. Azóta viszont "rendesen" próbálunk a Thália Stúdióban. Ami érdekes, hogy a munkafolyamat során kialakult egy szokás, hogy a próbák után sokat chatelünk. Sok kreatív ötlet születik így, és ez még jobban körbeágyazza a próbafolyamatot, annak ellenére, hogy jelentős részüket mégsem tudjuk használni, mert eltolnák a hangsúlyt arról, amiről az előadás szól, illetve kizökkentené a fősodor ritmusát.

 

vekes3

 

Miről szól ez a fősodor, hogyan harangoznád be az előadást?

 

Vékes Csaba: Az Oszd meg két tizenéves távkapcsolati szerelmi drámája. A két fiatal egy fesztiválon találkozik egy szép nyári napon, egymásba szeretnek, aztán pedig jön a valóság: 200 kilométer választja el őket egymástól Budapest és Pécs között. Mivel még gimnazisták, abszolút szülői függésben vannak, és nem dönthetnek önállóan semmiről. Nem marad más választásuk, mint hogy az interneten tartsák a kapcsolatot és éljék a szerelmi életüket. Ebben a távkapcsolatban jelenik meg egy vetélytárs, aki viszont a lánnyal egy városban él, és bármikor elérhető.

 

Ezek szerint a szerelmi történetben valami olyasmit emeltek ki, ami épp nagyon aktuális.

 

Vékes Csaba: Az előadásban azzal foglalkozunk, hogy mennyire tud valós és tartalmas maradni egy kapcsolat, ha nincsenek benne új élmények. Ha a két fiatal valami közösen átélt dologról akar beszélni, nosztalgiázniuk kell, ha pedig új élményekre vágynak, akkor ezekből hiányozni fog a valódi érintés, simogatás, és maga a közvetlen visszajelzés is, hogy a másik éppen milyen hangulatban, állapotban van.

 

oszdmeg4

 

Milyen személyes élmény, tapasztalat segített megtalálni ezt a fókuszt?

 

Vékes Csaba: Én magamon is látom az internet gazdagságának a veszélyét: a szörfözést nem unod meg, mert mindig találsz valamit, ami felkelti a kíváncsiságodat. Ha egy fiataltól elvárjuk, hogy ne folyamatosan ezeket a masinákat nyomkodja, akkor nekünk sem kéne folyamatosan ezeket a masinákat nyomkodni, ami nehéz, különösen ha az ember a munkájához is használja őket.

 

Az is nagyon fontos, hogy ha valaki nagyon elzárkózik, az le- és kimarad: társaságban nem tud hozzászólni a témákhoz.. A világháló használata és a közösségi oldalak, a Facebook elterjedése tehát mindenkit érint. A különbség talán csak az, hogy a mai fiatalok már ebben nőnek fel, míg mi beletanultunk: nekünk nem olyan természetes ez a közeg, mint nekik. Ha a fiatalok hazamennek a suliból, ugyanúgy folytatják a magánéletüket a világhálón, játék- és zeneküldözgetéssel, rossz helyesírású chatszöveggekkel. Erre a jelenségre szeretnénk színházi eszközökkel reagálni.

 

Hogyan zajlott az anyaggyűjtés, az írás folyamata?

 

Vékes Csaba: A darabot többen írtuk, a világ három különböző pontján: Fekete Fruzsina jelen pillanatban Kuala Lumpurban él, Valcz Peti, a dalszövegek és a felvezetések szerzője pedig Ingolstadtban, míg Szirmai Melinda és jómagam Budapestről dolgoztunk. Chatbeszélgetések alapján alakult ki a koncepció a különböző jelenetekkel, és ez a munkamódszer igen jót tett annak, hogy virtuális közegben játszódik maga az előadás is, hiszen az írás közben egymásnak küldött jelek, a chates várakozási idők beépültek a produkcióba. Igazából a virtuális beszélgetés jellemzőit próbáltuk a színészek kommunikációjára átültetni.

 

A csapaton belül mindenkit más érdekelt ebben. Volt, aki elkezdte kutatni, hogy milyen rajongói oldalak vannak, volt, aki csinált magának álprofilt, és úgy próbált ismerkedni, volt, aki a fiatalok levelezésébe próbált belesni. Az egyik tagunk, Odegnál Róbert vizuális látványtervező egy gimiben tanít, úgyhogy neki teljesen átlagos probléma, hogy órán ne menjen a facebookozás. Ő több diákkal is beszélt a suliban, és az én tág családomban is vannak hasonló korú fiatalok. 

 

oszdmeg5

 

A darab megírása során volt valami igazán meglepő számotokra?

 

Vékes Csaba: Nagyon megdöbbentő volt például, amikor olyan beszélgetésekkel találkoztam, amikben a fiatalok minden gátlás nélkül bíztatták egymást az öngyilkosságra. Azáltal, hogy nincs meg a személyes kapcsolat, nagyon kitolódnak annak a határai, hogy hogyan érint, érdekel-e egyáltalán az, mit is mondok a másiknak. Bizonyos szavaknak elvész a súlya, mivel nincs meg a személyesség, és a határok is kitolódnak. Ez egy elég ijesztő jelenség, de ha ezzel foglalkozunk, az máshová vezetett volna, mint amit először kijelöltünk témaként, úgyhogy ezt végül nem építettük be az előadásba.

 

Tehát: bár fontos kérdéseket feszeget az Oszd meg, inkább egy vígjáték lesz a végeredmény?

 

Vékes Csaba: Az első nagy szerelem témájával nem kockáztattunk nagyot: sok fiatal számára az első szerelem vagy fesztiválszerelem kimondottan aktuális téma tud lenni. Vagyis ez egy vígjáték lesz ugyan, de igazi drámai pillanatokkal. Reméljük, elindul majd egy párbeszéd arról, hogy a virtualitásnak milyen tényleges veszélyei, árnyoldalai vannak. Látnunk kell, hogy ez az egész átalakulás még annyira friss, hogy nem tudjuk, hová fog fejlődni, így nem is lehet róla igazán véleményt mondani vagy ítélkezni. Viszont fontos tudatosítani a jelenséget, ezért szeretnénk majd beszélgetni az előadás után a fiatalokkal, közönségtalálkozó formájában.

 

oszdmeg6

 

Az előadás témája és a "multitasking" műfaji megjelölés alapján milyen különleges audiovizuális környezetre, érdekes technikai megoldásokra számíthatunk?

 

Vékes Csaba: A vetített, animált háttérnek mindenképp az a célja, hogy visszaadja a virtualitás lehetőségeit: hogy a Balatonról pillanatok alatt fel tudjunk keveredni a Mount Everestre, aztán  vissza a szűk kis szobába, amiben a szereplők tulajdonképpen ülnek. Az előadás zenei világa is ezt a mobilitást igyekszik tükrözni, ezért a színészek minden egyes zenei effektet a saját hangjukon adnak hozzá az előadáshoz. Végig élőzene lesz. Bár sokkal egyszerűbb lett volna felvenni az alapokat, ezzel meg tudjuk mutatni, hogy pl. a beatbox-szal és egyéb egyszerű eszközökkel milyen könnyű jó hangulatú zenét teremteni, és mennyire jó közösségben lenni.

 

Ezzel mintha lenne egy nagyobb vállalása is a projektnek.

 

A KOMÁban is szívügyem volt, hogy a fiatalok beleszeressenek a színházba, hogy lássák: két paddal is lehet színházat csinálni. A következő lépés, hogy megnéznek egy klasszikust, amit végigülnek facebookozás nélkül, de ezzel kezdeni ma már nem célravezető. A mai kőszínházak még egy 19. századi modell alapján épülnek, holott minél mobilabb terekre lenne szükség, és persze nyitott, rugalmas társulatokra. Ha a fiatalokkal meg szeretnénk szerettetni a színházat, fontos, hogy éreztessük velük: a színházba járás nem egy kínos kötelezettség. Az Oszd meg, reméljük, egy izgalmas kerete, tere lehet ennek a Tháliában – ezért is örülök, hogy a produkció egy kőszínházban valósul meg.

 

Az interjút készítette: Vágó Marianna Rita

U.sz.: Színház.hu

 

oszdmeg2

 

 

A Thália Színház és a Blue Duck Arts bemutatja:

 

Szirmai Melinda - Fekete Fruzsina

Oszd meg

 

Zenés multitasking egy részben

 

Szereplők:
Bence - Mohai Tamás
Dóri – Bánovits Vivianne
Zsóka – Kovács Vanda
Péter – Mózes András

 

Jelmez: Pirityi Emese
Dramaturg: Vékes Csaba
Dalszövegek: Valcz Péter
Zene: Rubik Ernő Zoltán
Animáció: Odegnál Róbert
Segédrendező: Szirmai Melinda

 

Rendező: Vékes Csaba

 

Bemutató: 2014. május 16. 19:30, Thália Színház - Arizona Stúdió

További előadások: május 17., 19:30, május 30., 19.30