A fekete ruhás nő két arca - Stuart Mária az Örkényben

Május 17-én mutatta be az Örkény Színház Schiller Stuart Mária című darabját Gáspár Ildikó rendezésében, Szandtner Anna és Hámori Gabriella főszereplésével.

Ajánló az előadás elé:

 

„Jaj a szegény

Áldozatnak, ha ugyanaz a száj

Mondja ki a törvényt s ítéletet!"

 

Stuart Mária skót királynő tíz éve fogoly Angliában, mert kétségbe vonta Erzsébet jogát az angol trónra. Tíz éve vár a szabadságra. Kivégezni nem lehet, míg nincs rá indok és védik a katolikus nagyhatalmak. Erzsébet ingadozik: éljen vagy haljon Mária? Törvény sújtson le rá, vagy orgyilkos keze? S ha törvény ítéli el – mert az angol bírák úgy szavaznak, ahogy királynőjük parancsolja – eltűri-e a nép, hogy az uralkodó kivégeztesse rokonát és riválisát? A két királynő tíz év után találkozik. S e találkozás során mindketten kívül kerülnek törvényen, erkölcsön és politikán: nem marad köztük más, csak a gyűlölet.

 

A történelmet a győztesek írják.

A remekműveket a vesztesek ihletik.

 

stuartmaria4

 

Gáspár Ildikó rendező a Stuart Máriáról:

 

A darab már régebb óta érdekelt, de először csak ötlet szintjén vetettem föl, hogy az Örkényben előadhatnánk. Aztán eszembe jutott, hogy milyen jó lenne Hámori Gabival és Szandtner Annával megcsinálni. Nekik is, Mácsainak is megtetszett az ötlet. Jól jött ki, hogy olyasmit tudtam választani, ami a színházat is érdekelte. (...) Nem a történelmi személlyel foglalkozom, Schiller sem azt írta meg. Ő egy élethelyzetet, politikai helyzetet írt meg, amelyben lesarkítva két nő és egy férfi szerepel. Egy szerelmi háromszögről, és egy politikai, hatalmi játszmáról van szó. Nem a történelmet próbáljuk meg rekonstruálni. Akkor feltehetnénk azt a kérdést is, hogy ki volt Antigoné. Egy hatalmi helyzetben lévő nőről, és egy másik, hozzá hasonló emberről szól, aki a vezetésre ugyanolyan alkalmas lehetne. Tulajdonképpen mintha két színésznő lenne ugyanarra a szerepre, s bár mindkettő ugyanolyan jó, csak az egyik játszhatja el. A történelmi Stuart Mária skót királynő volt, aki vitatta unokatestvére, I. Erzsébet angol királynő jogát a trónra. Úgy vélte, mivel Erzsébetet apja, VIII. Henrik – arra hivatkozva, hogy nem ő a lány apja – korábban kitagadta, az angol trón őt, vagyis Máriát illeti meg. Mária szenvedélyes nő volt, aki szeretőjével megölette a férjét, ezért a skót nép elűzte az országból. Erzsébetnél próbált menedéket kérni, de az – nem feledve Mária korábban felvetett igényét a trónra – elfogatta őt, és börtönbe záratta. Majdnem két évtizednyi fogság után pedig lefejeztette. Schillernél fontos szerep jut Leicester grófjának, az Erzsébethez legközelebb álló férfinak is, akit Máriához is gyengéd szálak fűznek. Őt Polgár Csaba játssza. Ficza István pedig Mortimert alakítja, aki Máriába szerelmes, és akár az életét is adná érte, csak hogy kiszabadíthassa." (A KultOn.hu interjúja itt olvasható.)
 

Stuart plakátjó

 

Kritikus szemmel az előadásról:

 

"Gáspár Ildikó a darab lehetséges politikus olvasatát az egyéni sorsok és jellemek felől közelíti meg, és az előadás központi témájának az identitás kérdését teszi meg. Elsőként az a kérdés merül fel, hogy kik ezek a fekete ruhás nők, akiket a színpadon látunk: két külön személy, vagy valójában egy uralkodónő két különböző arca? Szandtner Anna I. Erzsébetje és Hámori Gabriella Stuart Máriája közti hasonlóság vitathatatlan. Mindkettőjük karakterét a hatalomvágy fűti, győzelmet és megdicsőülést várnak, és ugyanabba a férfiba szerelmesek. Magatartásuk is hasonló: gyermeki ujjongás tör ki rajtuk, ha a kocka épp nekik kedvez, és hisztérikus dührohamot kapnak, ha épp nem a saját akaratuk érvényesül. A nép Máriát férfifalóként és Erzsébetet szűzként tartja számon, a színpadon azonban Erzsébetet látjuk többször kompromitáló helyzetben (...) A két nő nem csak belső, hanem közös külsőjegyeken is osztozik; mindketten fekete ruhát és szorosan hátrafésült kontyot viselnek, parókájukat levetve pedig kopaszon merednek a közönségre. A köztük lévő azonosságot erősítik még a mozdulataik, gesztusaik (legfőképpen a kéztartásuk) és a párhuzamos jelenlétük a színpadon. Erzsébet mérlegelése közben egyszerű bábként látjuk Máriát, akinek az árnyéka akkor is ott marad, mikor fizikailag elhagyja a teret. Szandtner Anna és Hámori Gabriella ugyanannak a fekete ruhás nőnek a két arca, akik pusztító küzdelmet vívnak egy – első látásra – átlagos polgári szobában." - Antal Klaudia: A fekete ruhás nő / Színház.net

 

Képek az előadásból:

 

stuartmaria1

1.

 

stuartmaria2 

2.

 

stuartmaria3

3.

 

stuartmaria5

4.

 

stuartmaria6

5.

 

stuartmaria7

6.

 

stuartmaria8

7.

 

stuartmaria9

8.

 

stuartmaria10

8.

 

stuartmaria11

9.

 

Friedrich Schiller:

 

Stuart Mária

 

Kálnoky László fordítása nyomán átdolgozta Mikó Csaba

 

Erzsébet, Anglia királynője: Szandtner Anna
Stuart Mária, Skócia királynője, angol fogságban: Hámori Gabriella
Leicester, Erzsébet kegyence: Polgár Csaba
Burleigh, Erzsébet főkincstárnoka: Vajda Milán
Talbot, Mária előző őrzője: Pogány Judit
Paulet, Mária jelenlegi őrzője: Takács Nóra Diána
Mortimer, Paulet unokaöccse: Ficza István
Aubespine, francia követ: Znamenák István
Davison: Spiegl Anna mv.
Kent: Kákonyi Árpád
Idegen: Bercsényi Péter mv.

 

DÍszlet, jelmez: Izsák Lili, Kálmán Eszter
Zene: Kákonyi Árpád
Dramaturg: Ari-Nagy Barbara
Videó: Juhász András
Súgó: Horváth Éva
Ügyelő: Berta Tamás Gergely
Rendezőasszisztens: Bereczki Csilla

Rendező: Gáspár Ildikó

 

Előadások:

május 24., 19:00

május 28., 19:00

június 2., 19:00