"Az irigység kicsit olyan, mint a szerelem" - Keresztes Tamás az Amadeusról

Mozart és kortársa, Antonio Salieri rivalizálásának történetét dolgozza fel az Amadeus című darab, amelynek címszerepét Keresztes Tamás alakítja az Orlai Produkció június 18-án bemutatásra kerülő előadásában. A színészt az olvasópróba után kérdezte tartalmi partnerünk, a Fidelio. Lapszemle. 

A Fidelio cikkéből:

 

Keresztes Tamás beszélt arról, hogy a film, amelyet a színdarab alapján Milos Forman rendezett, sok évvel ezelőtt nagy hatással volt rá. Elmondta: mivel a próbafolyamat épp hogy csak elkezdődött, még nincs konkrét elképzelése arról, hogyan fogja megjeleníteni a hagyományosan infantilis, tiszteletlen, élvhajhász figuraként ábrázolt zeneszerzőt. "Felmerül a kérdés, hogy szükség lesz-e a már-már védjegyévé vált idétlen kacajokra, amit a filmben is hallhatunk - valószínűleg igen" - tette hozzá. Az interjúban az is szóba került, hogy ez a felszabadult, naiv figura eltér az eddigi szerepei többségétől. "Minden szerep egy új helyzet, de valóban több ízben találtak meg olyanok, amikor a történet megkínozta, meggyötörte azt, akit játszanom kellett. Ilyen szempontból ez is egy ilyen szerep lesz, Mozartot is kifacsarja az élet. De közben lehetőség lesz ezt nemcsak drámai súllyal felmutatni, hanem a humor segítségével felszabadítani. Mozart egy bohém figura, és ha nem lennének a kották, amelyeket a fejéből a papírra vet, akkor a környezetében élőknek csak egy idétlen, bolond srác lenne. De szerintem nem a bohémság a karakter lényege" - fejtette ki Keresztes Tamás.

 

keresztes amadeusFotó: Takács Attila 

 

A darab velejét a pályatárs, Salieri Mozart iránti féltékenysége, kisebbségi komplexusa adja. Keresztes Tamás kifejtette: mélyen megérti őt, hiszen mindenkinek vannak olyan pillanatai, amikor irigység támad benne, a kérdés csak az, hogyan tudja ezt kezelni. "Az irigység kicsit olyan, mint a szerelem: ugyanannyira hirtelen támad, és kezdetben ugyanannyira nem tud ellene mit tenni az ember, de észnél kell lenni. Én nagyon nagy tiszteletben tartottam azt a színésztársamat, akire egyszer, még régen féltékeny voltam, és tisztán láttam azokat az erényeit, képességeit, amelyek bennem nem voltak meg. Próbáltam a tiszteletet megőrizni, és felülemelkedni. A megoldás az, hogy gőzerővel beleveti magát az ember a munkába. Előre kell menekülni, nem pedig mindenféle hátak mögé sugdolózni és intrikálni" - mondta.

 

Keresztes Tamás arról is beszélt, hogy őt hogyan inspirálja, ihleti meg egy-egy új feladat. "Ehhez egy bizonyos szabad állapot kell. Amikor elolvasok egy színdarabot, akkor nem akarom teljes erőmből megfejteni és megkreálni, hanem hagyom, hogy átmosson, mert akkor kezd el magától működni. Ezt nagyon élvezem. Nem akarom túlmisztifikálni, de sokszor érzem azt, hogy ami egy-egy szerepnél létrejön, annak nemcsak én vagyok a részese és az okozója. A színész olyan kicsit, mint egy médium: ha szabad tud maradni, átáramlik rajta a lényeg, de ezt a folyamatot nem az eszével irányítja. Nekem mindig nagyon különleges élmény az, ha nagyszerű íróknak médiuma lehetek. Ez nagyképűen hangozhat, de nem annak szánom (...) A színészmesterség fogásai fejleszthetőek, és kötelező is fejleszteni. Ha erre egy színész odafigyel, akkor elérhetővé válnak számára olyan állapotok, amelyek megteremtésében neki nincs része, ami már nem az ő birtokában van" - fogalmazott a színész.

 

A teljes interjú itt olvasható.