125 éves a Fővárosi Nagycirkusz

Százhuszonöt éve, 1889. június 27-én nyílt meg a budapesti Városligetben az első állandó budapesti cirkusz, a mai Fővárosi Nagycirkusz. 

A Városliget területét a 18. század végén kezdték erdővel betelepíteni, s az addig sivár, homokos, mocsaras helyet ligetté alakítani. Az egyre kedveltebb kirándulóhelyen 1795-ben épült az első vendéglő, ahol zene is szólt és táncolni lehetett, 1802-ben lóversenyt is rendeztek itt. A Városliget a 19. század második felében már néppark volt, a területet mutatványosok népesítették be, a tavon télen korcsolyáztak, nyáron csónakáztak. 1866-ban a Liget északnyugati részén jött létre az Állat- és Növénykert, melynek megnyitása még tovább növelte a látogatók számát. 1871-ben itt ütötte fel ponyvából-deszkából készült cirkuszát Giuseppe Barokaldi olasz bohóc, a cirkuszművészet magyarországi meghonosítója.
 
1873-ban az Állat- és Növénykert Társaság igazgatását Serák Károly kisbirtokos vette át, aki - mivel a várostól nem kapott támogatást - a bevételek növelését a látványosságok bemutatásától remélte. 1889-ben a híres német cirkuszdinasztia tagja, Wulff Ede szerződést kötött a fővárossal és az Állatkert vezetésével, állandó cirkuszépület számára. A kérvény, a konkurenciától tartó színházi lobbi nyomására, elutasító javaslattal került a közgyűlés elé, de anyagi megfontolásokból végül jóváhagyták.
 
wulff
 
Wulff újszerű megoldásnak számító, szétszedhető és összerakható szerkezetű vasvázas építményt állított fel, ami 1889. június 27-én nyílt meg. Az épületben cirkuszi és színházi előadásokat egyaránt rendeztek, a fő attrakció a műlovaglás és a lovas játékok voltak. A cirkusz területe akkora volt, mint a mostani, de a befogadóképessége nagyobb volt, mivel az ülőhelyek mellett állóhelyeket is rendszeresített a tulajdonos. Így 2290 fő szórakozhatott az előadásokon.
 
Wulff 1895-ben eladta a cirkuszt egy konzorciumnak, ami később felbomlott, így a főváros lett az új tulajdonos. A vállalkozás már a csőd szélén állt, amikor 1904-ben az orosz származású Beketow Mátyás - Matvej Ivanovics Beketow - vette át üzemeltetését. Ő helyezte át 1908-ban a cirkuszt a mai helyére. Beketow kisebb megszakításokkal egészen 1928-ban bekövetkezett haláláig a cirkusz igazgatója maradt.
 
beketow
A Beketow Cirkusz
 
A főváros 1935-ben újfent bérleti pályázatot írt ki, amit egy városligeti vállalkozó, Fényes György vállalkozó nyert meg. A Fővárosi Nagycirkusz épülete a második világháborúban megsérült, de gyorsan kijavították, és már 1945 júliusában megkezdte újbóli működését. Az eredeti épületegyüttes az évtizedek alatt elhasználódott, ezért 1968-ban lebontásáról és egy teljesen új cirkuszépület felépítéséről döntöttek.
 
nagycirkusz
 
A Fővárosi Nagycirkusz 1971-re készült el, az akkor modernnek számító új épületet örömmel vette birtokába a közönség. Bár az épület mára megérett a felújításra, a legkorszerűbb háttértechnikai feltételek megteremtésével, a magas szakmai színvonal biztosításával a Fővárosi Nagycirkusz ma is népszerű. Az intézmény a hazai és nemzetközi cirkuszi produkciók mellett a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválnak is helyet ad, amely gyorsan rangot vívott ki a világ cirkuszművészeinek és szakértőinek körében. 2012 novemberétől Richter József artistaművész a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója.
 
Forrás: MTI