Szakad az eső, szakad a lánc - Vilmos naplója Gyuláról, 3. rész

Egy Vihar se kerül színre az idei Shakespeare Fesztiválon, mégis drámai napokat él át Gyula. Viharok tépik a fákat...de nem maradt el egy  előadás sem eddig. Vilmos naplója Gyuláról, a X. Nemzetközi Shakespeare Fesztiválról.

Vilmos naplója 3. rész  (2014. július 7.-8.-9., hétfő-kedd-szerda)

 
eso
 
Hétfőn este még nem sejtettem, mekkora ereje van a Viharsarok szónak: ezt a vidéket így nevezik és most már értem, miért. Bár idén egyetlen Vihar se jutott a programba, de a városba annál több! Leszakadt az ég, hogy csakúgy csattant! Ekkora esőkre még az idősebbek sem emlékeznek. Mert a keddi után szerdán és ömlött. De tartsunk sort!
A keddi eső alatt csak az esti előadásra gondoltam: méltó helyzet egy kísérletezésben edződött társaságnak, mint amilyen Maladype. 
 
hamletcsonvazzal
 
A Tószínpadra előző éjjel már odalopakodott játékuk (csont)váza. Akkor, amikor épp egy bátor, vagy még inkább vakmerő Hamlet volt soron a tó füves-csúszós partján.
 
hamletvizbeindul
 
Sokat látott évszázados szememmel döbbenten néztem e kiváló lengyel heroikus küzdelmét a szellemekkel és az elemekkel: tűzzel, vízzel, nyelvvel, sőt a hanggal és a képpel is.  
 
hamletvizbol
 
Csak álmomban hallottam eddig akkora csattanásokat, mint itt, Gyulán, kedden délben. A villámok Lear, Othello és Macbeth viharait idézték: azt gondoltam, pont jó lesz díszletnek. De valódi volt. A főutcán  letört faágak hevertek szanaszét, majd’ elfújt a szél, csacsogva csobogtak a szökőkutak, és közben ömlött az eső. Kevéske képem van erről, mert örültem, hogy túlélem. Érdemes volt…és kötelező, mert különben ki írja meg ezt a naplót? 

 

viharviragos

 

Kedden hatkor a desszerttel kezdődött az este: Sena, Said és a W.H. zenészek adták meg újra nekem az otthon édes humorát és sós könnyeit. Ha én egyszer így tudnék énekelni, vagy tudtam volna valaha…na, de hagyjuk.

 

sena

 

A fránya Puck ide is betette a kezét-lábát és leszakajtotta Sena láncát.

 

Ő meg jól megadta, ami jár: szakadt az eső, szakadt a lánc is – mondta és énekelt tovább. Volt, hogy a magyarul verselő Saiiddal felelgettek, máskor a hangszerek próbáltak a nyomába érni.

 

senatotal

 

Este lett, és kisétáltunk a tóhoz. Oda, ahol már annyi módon szólt szellemem, szavam és válaszolt neki a kuvik, ha kellett (ha nem)…Nincs hattyú a vízen (valaki kérdezte, van-e), néha kacsacsaládok rebbennek föl, amúgy minden nyugodt. De csak míg a darab el nem kezdődik.

 

tonyugodt 

 

Macbeth a szabad ég alatt óriásira nőtt, bűne az eget ostromolja, és a bosszúért kiáltók hangja hosszan visszhangzik a falakról. Hideg van, kicsit csepereg is. A színészek pengék: pedig a délutáni vihar miatt nem tudtak próbálni, a színpadi berendezések egy része is elázott. A színpadon ültünk, szemünk előtt váltották  jelmezeiket, a sóhajtásuk sem maradhatott rejtve. 

 

macbeth ladyvel

 

Az előadás végén a bűnöst felfaló kicsi, élő patkányok közelről annyira jól neveltek és mondhatni kedvesek voltak, hogy az erről a jelenetről elhíresült darab nézői itt megbocsájtották az ijesztő végkifejletet. (Magam nem bírtam ki, hogy meg ne tudjam, mit esznek ezen a Macbeth fejen ezek a jószágok? Nem, nem cukrot nyalogatnak: májkrém és sajt a kedvencük. Jól kell tartani őket, holnap is munka vár rájuk filmben, színpadon…)

 

macbeth patkanyos

 

Szerdán napsütésre ébredtünk. De délután leszakadt az ég ismét. A diákok, akik hétfőn még a kertben beszélték meg saját szentivánéji álmaikat, most a kamaraterembe kényszerülnek. 

 

 

diakplakat

 

Állítólag vihar vihart követ a további napokban is. Ha mégsem, akkor bocsánat, amennyiben ez sok hűhó lenne semmiért. De erről majd legközelebb... Azaz dehogy: mire kitettem a vége pontot, kiderült, hogy minden elszakadt: sehol semmi kapcsolat. Még egy lovas küldöncöt se tudok hívni, hogy vigye ezt az írást a címzettnek…mit nékem modern kor! Reggelre persze újra itt a csalóka napfény. És a net is. Mit nékem...modern...kor...

 

 

Bejegyzés és fotók: Ránki Júlia