Debrecenbe viszi KERO® a Marica grófnőt

Budapest, Szentpétervár, Jekatyerinburg és Bécs után a debreceni Csokonai Színházban is láthatja a közönség a Marica Grófnőt, Kerényi Miklós Gábor rendezésében. A Budapesti Operettszínház szólistái a debreceni teátrum prózai tagozatával és énekkarával közösen mutatják be Kálmán Imre operettjét október 10-én.

 

A Csokonai Színház ajánlója:

 

Kálmán Imre zenéje és a Marica grófnő romantikus, ám nehézségektől és csavaroktól sem mentes története tagadhatatlanul a klasszikusok közé tartozik, ennek ellenére örök érvényű, hiszen a „saját maguk gyártotta hazugságok hálójában vergődő szerelmes emberekről” szól.

 

Ennek szellemében állította színpadra a művet Kerényi Miklós Gábor, aki mindig törekszik arra, hogy korszerű történet elevenedjen meg a nézők előtt akkor is, ha nem kortárs darabról van szó.

 

A Marica grófnő debreceni premierje október 10-én, 19 órától tekinthető meg a Csokonai Színház Nagyszínpadán.  

 

Marica debrecen3

 

A Marica grófnőről:

 

Szép példája a darab, hogy lehet egyre inkább belegabalyodni a saját magunk által szőtt hálóba. Marica és a "gazdatiszt" sok-sok konfliktuson, szenvedésen kell, hogy átessenek, míg legyőzik önmagukat, mert végül így győzedelmeskedhet minden operett központi témája, a szerelem. A Marica grófnő éppen ezért szép bizonyítéka annak, hogy a szerelmünkért, a vágyainkért akkor is küzdeni kell, ha előtte szinte helyrehozhatatlan hibákat követtünk el!

 

Lenyűgöző segítség ebben Kálmán Imre hihetetlen dallamgazdagsága, mely ezúttal is a legkülönbözőbb stílusokba kalauzolja a nézőt: az amerikai foxtrottól a shimmy-ig, a bécsi keringőtől a magyar csárdásig, no és a cigányzenéig - utóbbiakat maga a komponista tette széles körben elfogadottá, színpad- és szalonképessé.

 

Csodaszép szólók, andalító duettek, vérpezsdítő táncok, látványos revü és igazi magyaros mulatás; Szép város Kolozsvár, Hej, cigány, Szent Habakuk, Ringó vállú csengeri violám... s közben mindannyiunknak megadatik a remény: a legnehezebb helyzetekből is ki lehet mászni, ha az embernek végül van gerince, szíve, bátorsága!

 

Marica debrecen1 

"Kicsit romantikus, de viharos történet"

 

A saját családi vagyonának nyakára hágó, gróf Endrődy-Wittenberg Tasziló szégyenében Erdélyben, a Decsényiek ősi birtokán vállal gazdatiszti állást, Török Béla álnéven. Minderről mit sem tudva, egy szerelmi csalódástól feldúltan érkezik haza Bécsből a birtok úrnője, Marica, hogy eltemetkezzen a vidéki magány csendjében. S mivel minden kérőjében hozományvadászt lát, elhíreszteli, hogy jegyese lett egy Zsupán Kálmán nevű bárónak.

 

A két lelkileg sérült fiatal olthatatlan szenvedéllyel szeret egymásba... Közben persze felbukkan a Marica által csak kitaláltnak vélt Zsupán, aki ugyan Tasziló jó barátja, és kedvéért vállalja az álruhát, de e "jelmezben" beleszeret barátja húgába, aki persze mit sem ért az egészből. A sztorit egy útjáról eltérített levél, a "segítőkész" barátok és rokonok ténykedése bonyolítja, és természetesen elmaradhatatlan a lélekből szóló gyönyörű hegedűszó...

                                                 

A Marica grófnő minden idők egyik legtöbbet játszott operettje, amelyben Debrecenben a Budapesti Operettszínház szólistái, mellett a Csokonai Színház társulatából a régi kedvencek Oláh Zsuzsa, Csikos Sándor és Dánielfy Zsolt is színpadra lépnek. A produkció rendezője a Kossuth-díjas Kerényi Miklós Gábor.

 

Marica debrecen plakat

                                                 

 

Kálmán Imre: Marica grófnő

 

Szöveg:

Julius Brammer és Alfred Grünwald

 

Fordította:

Harsányi Zsolt

 

Átdolgozta:

Kardos G. György, Kállai István, Kerényi Miklós Gábor

 

Vezényel:

Somogyi-Tóth Dániel

 

Marica grófnő - Fischl Mónika/ Geszthy Veronika/ Lévai Enikő Éva

Taszilo gróf - Boncsér Gergely/ Vadász Zsolt/ Barkóczi Sándor

Liza, a húga - Dancs Annamari/ Szendy Szilvi/ Vörös Edit

Liebenberg István - Kerényi Miklós Máté/ Peller Károly/ Laki Péter 

Bozsena grófnő - Oláh Zsuzsa

Dragomir Populescu Moritz herceg - Dánielfy Zsolt

Kudelka, Bozsena grófnő inas - Garay Nagy Tamás

Tschekko, öregszolga Maricánál - Csikos Sándor

Manja, cigánylány - Ujvárosi Andrea

Cigányprímás - Tordai Zoltán 

Csendőr - Udvarhelyi Péter

 

Közreműködnek a Kodály Filharmónia Debrecen és a Csokonai Színház Énekara (karigazgató: Gyülvészi Péter)

és a Szent Efrém Görögkatolikus Iskola diákjai

 

Szólót táncol:

Homonna Nóra, Kovács Nikolett, Nagy Olivér, Steuer Tibor

 

Táncosok:

Balogh Martin, Bora Fanni, Gáll Kitti, Pozsonyi Ágnes,Tóth Andrea, Molnár Endre, Sárga Szabolcs, Szilágyi Dániel

 

Díszlet-jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes

Játékmester: Bori Tamás

Koreográfus-asszisztens: Laczó Zsuzsa

Rendezőasszisztens: Niklai Judit, Bakai Barbara

Ügyelő: Szabó Krisztián

Súgó: Menich Éva

Koreográfus: Lőcsei Jenő

Rendező: Kero®

 

Forrás: Csokonai Színház,

Fotó: Csokonai Színhéz, Budapesti Operettszínház/Éder Vera

 

Budapest, Szentpétervár, Jekatyerinburg és Bécs után a debreceni Csokonai Színházban is láthatja a közönség a Marica Grófnőt, Kerényi Miklós Gábor rendezésében. A Budapesti Operettszínház szólistái a debreceni teátrum prózai tagozatával és énekkarával közösen mutatják be Kálmán Imre talán legnépszerűbb operettjét. A bemutató október 10-én lesz.

A Marica grófnő romantikus ám, nehézségektől és csavaroktól sem mentes története és Kálmán Imre zenéje tagadhatatlanul a klasszikusok közé tartozik, ennek ellenére örök érvényű, és ma is aktuális mert többek közt „saját maguk gyártotta hazugságok hálójában vergődő szerelmes emberekről” szól. Ennek szellemében állította színpadra a darabot Kerényi Miklós Gábor, aki mindig törekszik arra, hogy a színpadon egy korszerű történet elevenedjen meg a nézők előtt, akkor is, ha nem kortárs darabról van szó.

A Marica grófnő debreceni premierje október 10-én 19 órától lesz a Csokonai Színház Nagyszínpadán.  

 

 

A színház ajánlója:

Szép példája a darab, hogy lehet egyre inkább belegabalyodni a saját magunk által szőtt hálóba. Marica és a "gazdatiszt" sok-sok konfliktuson, szenvedésen kell, hogy átessenek, míg legyőzik önmagukat, mert végül így győzedelmeskedhet minden operett központi témája, a szerelem. A Marica grófnő éppen ezért szép bizonyítéka annak, hogy a szerelmünkért, a vágyainkért akkor is küzdeni kell, ha előtte szinte helyrehozhatatlan hibákat követtünk el!

 

Lenyűgöző segítség ebben Kálmán Imre hihetetlen dallamgazdagsága, mely ezúttal is a legkülönbözőbb stílusokba kalauzolja a nézőt: az amerikai foxtrottól a shimmy-ig, a bécsi keringőtől a magyar csárdásig, no és a cigányzenéig (utóbbiakat maga a komponista tette széles körben elfogadottá, színpad- és szalonképessé).

 

Csodaszép szólók, andalító duettek, vérpezsdítő táncok, látványos revü és igazi magyaros mulatás; Szép város Kolozsvár, Hej, cigány, Szent Habakuk, Ringó vállú csengeri violám... s közben mindannyiunknak megadatik a remény: a legnehezebb helyzetekből is ki lehet mászni, ha az embernek végül van gerince, szíve, bátorsága!

 

A kicsit romantikus, de viharos történet

A saját családi vagyonának nyakára hágó, gróf Endrődy-Wittenberg Tasziló szégyenében Erdélyben, a Decsényiek ősi birtokán vállal gazdatiszti állást, Török Béla álnéven. Minderről mit sem tudva, egy szerelmi csalódástól feldúltan érkezik haza Bécsből a birtok úrnője, Marica, hogy eltemetkezzen a vidéki magány csendjében. S mivel minden kérőjében hozományvadászt lát, elhíreszteli, hogy jegyese lett egy Zsupán Kálmán nevű bárónak. A két lelkileg sérült fiatal olthatatlan szenvedéllyel szeret egymásba... Közben persze felbukkan a Marica által csak kitaláltnak vélt Zsupán, aki ugyan Tasziló jó barátja, és kedvéért vállalja az álruhát, de e "jelmezben" beleszeret barátja húgába, aki persze mit sem ért az egészből. A sztorit egy útjáról eltérített levél, a "segítőkész" barátok és rokonok ténykedése bonyolítja, és természetesen elmaradhatatlan a lélekből szóló gyönyörű hegedűszó...

 

 

 

                                                 

A Marica grófnő minden idők egyik legtöbbet játszott operettje, amelyben Debrecenben a Budapesti Operettszínház szólistái, többek közt Fischl Mónika, Vadász Zsolt és Kerényi Miklós Máté, illetve a Csokonai Színház társulatából a régi kedvencek Oláh Zsuzsa, Csikos Sándor és Dánielfy Zsolt lépnek színpadra. A produkció rendezője a Kossuth-díjas Kerényi Miklós Gábor.

 

                                                 

Kálmán Imre: Marica grófnő

 

 

SZEREPOSZTÁS

 

Szöveg

Julius Brammer és Alfred Grünwald

 

Fordította

Harsányi Zsolt

 

Átdolgozta

Kardos G. György, Kállai István, Kerényi Miklós Gábor

 

Vezényel

Somogyi-Tóth Dániel

 

Marica grófnő

Fischl Mónika/ Geszthy Veronika/ Lévai Enikő Éva

 

Taszilo gróf

Boncsér Gergely/ Vadász Zsolt/ Barkóczi Sándor

 

Liza, a húga

Dancs Annamari/ Szendy Szilvi/ Vörös Edit

 

Liebenberg István

Kerényi Miklós Máté/ Peller Károly/ Laki Péter

 

Bozsena grófnő

Oláh Zsuzsa

 

Dragomir Populescu Moritz herceg

Dánielfy Zsolt

 

Kudelka, Bozsena grófnő inas

Garay Nagy Tamás

 

Tschekko, öregszolga Maricánál

Csikos Sándor

 

Manja, cigánylány

Ujvárosi Andrea

 

Cigányprímás

Tordai Zoltán

 

Csendőr

Udvarhelyi Péter

 

 

Közreműködnek a Kodály Filharmónia Debrecen és a Csokonai Színház Énekara (karigazgató: Gyülvészi Péter) és a Szent Efrém Görögkatolikus Iskola diákjai

 

Szólót táncol

Homonna Nóra, Kovács Nikolett, Nagy Olivér, Steuer Tibor

 

Táncosok

Balogh Martin, Bora Fanni, Gáll Kitti, Pozsonyi Ágnes,Tóth Andrea, Molnár Endre, Sárga Szabolcs, Szilágyi Dániel

 

Díszlet-jelmeztervező

Gyarmathy Ágnes

 

Játékmester

Bori Tamás

 

Koreográfus-asszisztens

Laczó Zsuzsa

 

Rendezőasszisztens

Niklai Judit, Bakai Barbara

 

Ügyelő

Szabó Krisztián

 

Súgó

Menich Éva

 

Koreográfus

Lőcsei Jenő

 

Rendező

Kero®