e föld befogad avagy számodra hely - Mohácsi premier az Örkényben

E föld befogad, avagy nincsen számodra hely címmel tartott ősbemutatót a Mohácsi-testvérek művéből az Örkény Színház.

 1Fotók: Gordon Eszter

 

Ajánló az előadás elé:


A XIX. század vége óta egy ország, konkrétan ez itt, a miénk, időnként levedli magáról népessége egy részét. Ha nem kapnak észbe, és nem menekülnek el idejében, akkor hazájuk akár meg is öli őket.

 

1941-ben népirtás történt. Négy-öt hét alatt több, mint húszezer zsidót hajszoltak a ha­lálba. Magyarok. Nem németek, magyarok.

Nem ők: mi. Olyan emberek, mint te meg én. Mint te, aki ezt ol­vasod, vagy mint én, aki ezt írom. Mint mi, akik megcsináltuk ezt az előadást, meg ti, akik nézitek.

 

Azért csináltuk ezt az előadást, hogy emlékezzünk erre a huszonvalahányezerre, és velük együtt kicsit a többire is. Mert ha nem emlékezünk rájuk, ha tagadjuk azt, hogy a bes­tia bennünk van, bennem, aki írom, benned, aki olvasod, ben­nünk, akik csináltuk és bennetek, akik nézitek, akkor nem fog­juk felismerni a fenevadat, amikor ébredezik, és akkor mindez bármikor újra megtörténhet. De ha elismerjük a létezését, ak­kor egyszer szembe is tudunk nézni vele.

 

És talán le is tudjuk győzni.

 

2

 

 

Kritikus szemmel az előadásról:

 

Magyar Narancs:

"Ez a darab nem jöhetett volna létre, ha nincs Szakály Sándor, aki – híres, a hatalom kedvét kereső felszólalásában – idegenrendészeti eljárásnak találta nevezni a magyar zsidók 1941-es, Kamenyec-Podolszkijba történő deportálását. Pedig a jeles történész nem tett mást, csak alkalmazkodott a mostanában dúló emlékezetpolitika kívánalmaihoz. Egyetlen pozitív hozadéka mégiscsak volt a botrányos szavaknak – a Mohácsi testvérek annyira felhúzták magukat rajtuk, hogy azonmód darabíráshoz láttak. Mácsai Pál pedig azonnal zöld utat adott a darabnak, s ezzel elérkeztünk a mába: az Örkény Színházban végre bemutatkozik Mohácsi István és Mohácsi János darabja, az e föld befogad, avagy SZÁMODRA HELY."

 

 

Fehér Elephant, toptipp.hu:

"Jó barátunk, a polgármester állít be a hírrel, deportálják az embereket Ukrajnába. "A magyarokat nem viszik", - akkor nekünk nincs mitől félni,  régóta élünk itt, csak a határváltozásoi miatt vagyunk papíron "hontalan"-ok.  A kalácsunkat majszoló  Gyabronka József magától értetődően közli, "nektek, zsidóknak menni kell..." Ugye nem tudjuk elképzelni?  De így történt és a kárpátaljai, felvidéki tízezrek halálba küldése csak az első lépés. A Mohácsi testvérek darabja nem vesződik expozícióval, brutális erővel az első percben fejbe kólint, hogy aztán két órán át dermesszen ájult rettenetbe".

 

4

 

Csáki Judit, Revizor:

 

" (...) Két eleje van az előadásnak. Az első felüt (hogy kötődjem a fentiekhez): péntek este lévén sabeszre készül egy zsidó család, amikor beesik hozzájuk egy ismerős, és elmondja, hogy még aznap éjjel deportálják a magyarokat, és hát bizonyára meg fognak halni. A Mohácsi-testvérek szokásos tébláb-zavart, egyszerre humoros és feszengtetően kényelmetlen nyelvi és stiláris világa ez: félreértésekkel, inadekvát replikákkal és ismétlésekkel teli, ezért csak jó sokára derül ki, hogy épp nem a magyarokról, hanem a zsidókról van szó, vagyishát mégis a magyarokról, mert a zsidók is azok volnának, ha lenne róla állampolgársági papírjuk (bár aztán ez sem ér semmit). Vagyis: deportálás, út a halálba, a vagyon marad, és akkor már nem lehetne-e azt a Singer-varrógépet most odaadni... Karaktereket, illetve inkább típust rajzol Bíró Kriszta, Gálffi László és Gyabronka József: a zsidó család és a velük mindeddig normálisan együtt élő nem-zsidó szomszédság, egy helyzet és egy viszonyrendszer felrobbanása ez.

 

5

 

A másik eleje a következő jelenet, Kristálynappal a címe, ugyancsak egy családi tabló, egy másik családé, a Hamvaskürtiéké. A Klein szabad magyarosítása, így Mohácsi, aki lazán bánik a zsidó közhelyekkel, de még magával a szóval is: zsidó, ha mást mondanának helyette, hát pontosít: zsidó, zsidó, zsidó. Zsidó az apa, zsidó az anya, zsidó a fiú – és nyilas, vagyis náci a lány, a fiú szívszerelme, akit bemutatni és mindjárt el is jegyezni hozott haza a szüleihez, lelkes és elszánt szélsőjobbikos, ezzel máris nyúlánk híd képződik a bő hetven év felett.   Itt a szülők zavarára kell nagyon odafigyelnünk – nem nehéz, nincs tömeg a színpadon –, ahogy kimondanák, amit mondani kéne, de a szívüktől-agyuktól nem megy a nyelvükig a szó, heherészés, zavartság, elkenés, lesz még ebből nagyobb baj is. Kerekes Éva és Debreczeny Csaba asszimiláns zsidó házaspárja abból a fajtából való, akik mindent meglátnak és mindent meghallanak, és sem a szemüknek, sem a fülüknek nem hisznek. Ki-ki tud példát ilyesmire a családja vagy az ismerősei köréből: amikor eget ostromol az irracionalitás, irracionális a kétely is.

 

Ez az a szál, ami búvópatakként alámossa az előadást, olykor felszínre tör, aztán eltűnik (ilyenek voltak azok a bizonyos Tóték az 56/06-ban); a konkrét, életszagú történet, amely vissza-visszatér; nem ez az alap, mert az alap olykor egyetlen mondat, például most is, ez: „Milyen cirkuszt kell még végigcsinálnom, hogy az állampolgára lehessek annak az országnak, amelyiknek az állampolgára vagyok?” (...)" Folytatást itt talál.

 

 7

 

e föld befogad avagy SZÁMODRA HELY

 

Az ÖRKÉNY ISTVÁN SZÍNHÁZ előadása

Szerző: Mohácsi István, Mohácsi János

Rendező: Mohácsi János

 

Színész: Bíró Krisztina, Debreczeny Csaba, Dóra Béla, Epres Attila

Gálffi László, Gyabronka József, Kerekes Éva, Kerekes Viktória, Kocsis Pál

Némedi Árpád, Novkov Máté, Patkós Márton, Pálya Pompónia, Takács Nóra Diána

Vajda Milán, Varga Lili

 

Zenész: Kovács Márton, Zságer-Varga Ákos, Rozs Tamás, Gyulai Csaba, Szabó Zoltán

Díszlet: Khell Zsolt, Kovács Nóra Patrícia

Jelmez: Remete Kriszta

Vetítés: Karcis Gábor

Zene: Kovács Márton

Dramaturg: Mohácsi István

Koreográfus: Kovács Márton

Súgó: Horváth Éva

Ügyelő: Sós Eszter

Asszisztens: Csonka Margit 

 

Bemutató időpontja: 2014. október 3., Örkény István Színház