Macbeth - Verdi-opera a szegedi színházban

Megtartotta évada első nagyszínpadi bemutatóját a szegedi színház. Galgóczy Judit rendezésében Verdi Macbeth operája október 3-án debütált.

szeged

 

 

Ajánló a darab elé

 

A XI. századi Skóciában játszódó történet kezdetén az erdőben boszorkányok jósolnak a két győztes hadvezérnek: Macbethnek azt mondják, hogy előbb Cawdor ura, majd Skócia királya lesz, Banquónak pedig, hogy utódai ülnek majd a trónon. Az első jóslat hamar valóra válik, hiszen küldöttek érkeznek és Cawdor uraként köszöntik a hadvezért. Duncan, a skót király Macbeth birtokán száll meg, aki már a gyilkosság tervét készíti elő, hogy siettetve a boszorkák jóslatát, minél előbb elfoglalhassa a trónt. Feleségét, Lady Macbethet is beavatja a tervekbe. Macbeth az utolsó pillanatban meghátrálna a szörnyű terv elől, de felesége meggyőzi, hogy már nincs visszaút. Macbeth – hatalmát féltve – lépten-nyomon vérfürdőt rendez. Bizonytalanságában és félelmében újból meglátogatja a boszorkányokat. Ezúttal a jóslat így szól: akit anya szült, nem ölheti meg őt; és hogy uralma addig tart, amíg a birnami erdő meg nem indul...

 

szeged2

 

Ez Verdi legnápszerűbb műve


Giuseppe Verdi (1813–1901) tizedik operájának szövegkönyvét Francesco Maria Piave és Andrea Maffei írta Shakespeare azonos című drámája alapján. Az 1847-es firenzei bemutató után a szerző egyik legnépszerűbb műveként meghódította egész Itáliát. Az 1865-ös párizsi átdolgozás az ottani operai szokások szerint balettzenével bővült, és a szerző más változásokat is bevezetett az eredeti partitúrába. Az eredeti verzióban például Macbeth a színen hal meg, a másodikban viszont haláláról – akárcsak a ladyéről – utólag értesülünk. Ez a későbbi változat nem aratott sikert, de vele együtt az eredeti is évtizedekre eltűnt az operaszínpadokról.

Különös módon a darab XX. század eleji újrafelfedezésekor az átdolgozott változat – franciából olaszra visszafordított szöveggel – vált a repertoár népszerű darabjává. A szegedi színház visszanyúl az 1847-es verzióhoz, amelyet Magyarországon eddig csak 1848-ban adtak elő.

 

szeged3

 

Galgóczy Judit rendező a produkcióról

 

"Shakespeare-év van, ez is erősítette a választást; a másik ok: Verdi Macbethjének 1847-es ősváltozatát csak 1848-ban játszották Magyarországon, pedig nyersebb, zavarba ejtőbb, mint a feldúsított későbbi változat. Amikor Pál Tamás felhívta rá a figyelmem, megnéztem a kottát, a szövegkönyvet, és érdekes dolgokat fedeztem fel. A miskolci Shakespeare-szériámban drámaként rendeztem már a Macbethet, de azóta óriásit változott a világ. Ráadásul az operának a történeten kívül semmi köze az eredeti darabhoz, amely más korszakban született. Az opera két verziójának pedig azért nincs sok köze egymáshoz, mert 1847 még a forradalmak előtti korszak volt, később már a megtorlások, restaurációk, kiegyezések korszakát élték. A központi hatalom megerősödött, és az I. világháborúig visszaállt egy világrend, amely feudális volt ugyan, de innen nézve hívogatónak tűnik. Verdi fiatalsága, belső indítéka olyan színeket, aspektusokat tett az operába, amitől nem a Shakespeare-dráma duplikátja."

 

"A világ kezd középkori vonásokat felvenni. Olyan gyorsan változnak a dolgok, hogy ami tegnap még igaz volt, az ma már nem is lehetséges. Shakespeare Macbethjében még van egy király, aki beszél, akiről tudjuk, hogy milyen. Verdinél meg sem szólal a király, talán mert akkoriban nem illett királyokat gyilkolni. Viszont ma is ugyanúgy permanens háború zajlik a világban, ahogyan ebben a darabban is. A szokásos értelmezést a hatalommániás párról érdemes elfelejteni, és inkább arra kell figyelni, hogyan megy előre a történet. Amikor háború van, a racionalitástól az okkultizmusig sokféle ideológia kering egyszerre, akárcsak a mi világunkban. Számomra 21. századi értelemben is modernné teszi ezt az operát, hogy minden hatalmi váltásnak valami indoka van. Nem feltétlenül mindig az ördög akar jönni, hanem valaki, aki valamit nagyon akar; és ha ezt nem tudja megvalósítani, akkor válhat ördöggé. A Macbethben is ezt látjuk".

(Forrás: Délmagyar)

 

szeged6

 

Nadia Cerchez játssza Lady Macbeth-et

 

A kolozsvári zeneakadémián tanuló, moldovai születésű Nadia Cerchez Lady Macbeth Szegeden. Így nyilatkozott a Délmagyarnak:

"Nagyon meglepődtem azon, hogy a szegedi operatagozat -az énekesek, a táncosok, a szimfonikus zenekar és a vezetés - milyen összetartó közösséget alkot. Ez sokat segített a próbákon, mert igazi operai műhelymunka zajlott, és én is rögtön úgy éreztem, hogy a csapathoz tartozom. A szopránok számára a legnehezebbek közé tartozik Lady Macbeth szerepe. Szerencsém volt, mert a tanáraim segítségével úgy készültem fel a szólamra, hogy minden nehézségre, énektechnikai kihívásra találtunk jó megoldást. Így már nem is tűnt annyira nehéznek a szerep. Fontos volt, hogy Pál Tamás karmestertől és Galgóczy Judit rendezőtől az éneklés és a játék tekintetében is elegendő szabadságot kaptam, miközben a figura értelmezését, a látásmódot ők határozták meg. Az kevésbé érdekel, hogy hosszabb vagy rövidebb, modern vagy hagyományos a jelmezem, mert a figurát, az embert tradicionális rendezésben vagy kortárs értelmezésben is ugyanúgy kell felépítenem belülről. Az énekes számára alapvetően ugyanazok a minőséggel kapcsolatos kihívások ma is, mint évtizedekkel ezelőtt voltak, és a szerep üzenete is hasonló." 

 

szeged5

 

 

MACBETH

 

 

 

opera négy felvonásban, két részben, olasz nyelven 

 

 

Író: William Shakespeare

Szövegíró: Francesco Maria Piave

Zeneszerző: Giuseppe Verdi

Rendező: Galgóczy Judit

 

Ének: 

Macbeth - Kelemen Zoltán, Réti Attila

Banquo - Kiss András, Altorjay Tamás

Lady Macbeth - Nadia Cerchez, Kónya Krisztina

Macduff, skót nemes - László Boldizsár

Malcolm, királyfi - Boncsér Gergely

Lady Macbeth udvarhölgye - Pintér Tünde

Macbeth szolgája, és Az orvos - Pataki Bence

Egy gyilkos - Lőrincz Zoltán

 

Jelmeztervező: Juhász Katalin

Díszlettervező: Juhász Katalin

Karigazgató: Kovács Kornélia

Súgó: Zsoldos Anikó

Ügyelő: Kürtös Petra

Zenei munkatárs: Rákai András, Zalánki Rita

Rendezőasszisztens: Czene Zoltán