„A szakma most engem igazolt” – Cserhalmi György válaszolt

Szeptember 29-én Cserhalmi Györgyöt beválasztották a Nemzet színészeinek sorába. Ennek kapcsán Borzák Tibor, a Szabad Föld riportere készített vele interjút. Lapszemle.

A Szabad Föld cikkéből:

 

Cserhalmi György így beszélt a Nemzet Színésze-címről: „Szakmai átölelés ez. Hatvanhat évesen oda kéredzkedhettem hozzájuk, és velük lehetek. Az első gondolatom az volt: lám, már én is azok közé tartozom, akik eleget dolgoztak” – mondta, majd arról beszélt, hogy érinti most az elismerés, azok után, hogy a Kossuth-díj átvétele után nem folytatódott a díjzápor. „Az volt az utolsó állami díjam. Nem is tudok ehhez mit hozzáfűzni. Viszont a Nemzet Színésze cím nagyon rendben van: ez szakmai elismerés, nem az állam választott ki.”

 

cootpmBt 3 700x460

 Cserhalmi György (fotó: Németh András Péter)

 

Cserhalmi György a MMA által odaítélt Nemzet Művésze-díjak sorsáról is kifejtette véleményét: „Én annak örülök, hogy köztük van Csomós Mari, Sinkó Laci, Ragályi Elemér vagy Sára Sándor. Persze sok nevet említhetnénk, akik hiányoznak onnan. (...) De ez már nem meglepő, naponta szembesülünk ilyesmivel. (...) Nyilván sokan keresik a helyüket, az aktualitásaikat, és nem biztos, hogy jó helyen és jó időben teszik. Átlendül pótcselekvésbe. A komoly teljesítményekért meg kevés elismerés jár. Ez így nem is igaz, mert a közönségtől megkapjuk. Mindeközben azért látok magam körül keserű embereket nemzeti ünnepeken, amikor lógó orral mászkálnak és méltán szomorúak. Magam is hiányolok neveket – már vagy tizenöt éve folyamatosan –, akiknek ott kellene lenniük a kitüntetettek listáján. Akiket pedig megjutalmaznak, azokról tudjuk, hogy mivel érdemelték ki”.

 

A riporter kérdésére, miből táplálkozik a nyugalma, így felelt a Nemzet Színésze: „Olyan jó látni, hogy negyvenöt éves pályám alatt nem vittem semmire. Gyakorlatilag úgy fejezem be, ahogyan elkezdtem. Pár dolog felhalmozódott a vitrinben, létrehoztam egy saját könyvtárat, vannak jó lemezeim. De ugyanez már a papámnak is megvolt. (…) Na jó, eljátszottam kétszáz film- és majdnem ugyanennyi színházi szerepet, kétszer is bekerültem a világ tíz legjobb színésze közé. Az lenne a kívánatos, ha egy kulturálisan valamit magára adó országban ezek lennének a fontosak. De nem” – mondta, majd arról beszélt, hogyan látja saját megbecsültségét a hazai kulturális életben.

 

KygPyrOH 3 700x460

  Cserhalmi György (fotó: Németh András Péter)

 

A szakma most engem igazolt. Jó páran el akarnak tüntetni a történelemből egy szakaszt: ami előttük volt, az nincs, csak attól kezdve létezik bármi is, miután ők megjelentek. De ne mélyedjünk ebbe bele. (...) Nekünk nem az a dolgunk, hogy fogadatlan prókátorok legyünk, ne adj’ isten, annál rosszabbak” – fogalmazott a színész.

 

Cserhalmi György a vele készült interjúban azt is elárulta, mi az oka, hogy nem a fővárosban játszik. „Emberekhez szerződöm, nem színházakhoz. Saját magam alakítom a sorsomat. A székesfehérvári Vörösmarty Színházban jól érzem magam, remek szerepeket kapok és rendezek is. Nézze csak meg a társulatot, kik vannak itt, öröm közéjük tartozni. Hatvan kilométerre van a főváros: vagy átok, vagy áldás. De ha játszom, itt maradok” – nyilatkozta.

 

A kérdésre, miért csak nagyon rövid ideig (1989 és 1991 között) volt tagja a Nemzeti Színháznak, ennyit felelt: „Kíváncsi rá, hány politikus hívta fel a mindenkori „nemzetis” igazgatókat, hogy Cserhalmit ne szerződtessék?”

 

Az interjúban a Nemzet Színésze elárulta véleményét a művészvilág megosztottságáról, a politika kultúrára gyakorolt hatalmáról, beszélt a vidéki létről valamint a fiatalkori éjszakázásokról.

 

A teljes interjú ide kattintva érhető el.