Éjjeli menedékhely Törőcsik Marival a Nemzetiben

November 8-án mutatja be a Nemzeti Színház Gorkij Éjjeli menedékhely című drámáját Viktor Rizsakov rendezésében, Varga József, Szűcs Nelli, Trokán Nóra és Szarvas József főszereplésével.

ejjeli eoszfoto cl2 2347

Fotó: Eöri Szabó Zsolt

 

A Nemzeti Színház ajánlója:

 

A lét perifériájára sodródott, lepusztult emberek egy földalatti pincehelyiségben, egy "éjjeli menedékhelyen" tengetik életüket - a világirodalom ismert figurái ők: Klescs, Szatyin, a Színész, Vaszka Pepel, a Báró, Luka és a többiek... Az éjjeli menedékhely - ma úgy mondanánk: hajléktalanszálló - egyúttal a zsákutcába került emberiség sajátos szimbóluma. Egy olyan emberiségé, amely elveszítette hitét Istenben, a létezés magasabb rendű értelmében, ugyanakkor önmaga küldetését sem képes felismerni, így nem marad más számára, mint az önpusztítás.

 

Ebbe a reménytelen, testet és lelket megnyomorító közegbe érkezik egy különös vándor, Luka - a Nemzeti előadásában Törőcsik Mari alakítja majd -, aki egy egészen másfajta igazságot képvisel. Az élet ürességének, értelmetlenségének nyers hangoztatásával szemben ő az ember iránti részvét és szánalom útját járja. Az éjjeli menedékhely lakóinak pesszimizmusával a reményt állítja szembe, mivel filozófiája szerint a magasabb rendű létbe vetett hit fölötte áll a földi élet kegyetlen igazságának.

 

ejjeli eoszfoto 1827

Fotó: Eöri Szabó Zsolt

 

"Azoknak a megfigyeléseimnek az összegzése ez a darab, amelyeket csaknem húsz esztendőn át a lecsúszott emberek világában tettem. Nemcsak a csavargókat, az éjjeli menedékhelyek lakóit s általában a lumpenproletariátust számítom ide, hanem az értelmiségiek egy részét is, akiket megzavart, megcsalt, megsértett és megalázott az élet sok balsikere" - írta Makszim Gorkij az 1902-ben megjelent Éjjeli menedékhelyről.

 

Gorkij 1900-ban a Krím-félszigeten elmondta Sztanyiszlavszkijnak egy tervezett darabja tartalmát, amelyet egy négy részből álló ciklus befejező részének képzelt: "És lesz még egy: a mezítlábasok. Tatár, zsidó, színész, az éjjeli menedékhely gazdasszonya, tolvajok, nyomozó, prostituáltak. Csupa szörnyűség. Terveim már készen állnak, már magam előtt látom az arcokat, az alakokat, hallom hangjukat, beszédüket - cselekedeteik oka már világos előttem, minden világos..." - írta Gorkij.

 

ejjeli eoszfoto 1710

Fotó: Eöri Szabó Zsolt

 

A mű Na dnye - A mélyben címmel jelent meg 1902-ben könyv alakban, és nagy sikert aratott. Még ebben az évben maga a szerző olvasta fel a darabot a Sztanyiszlavszkij által vezetett Művész Színház színészeinek, de 1905-ig - nem hivatalos tilalom miatt - nem adhatták elő. Idegen nyelvekre azonban azonnal lefordították, és játszani is kezdték szerte Európában: Magyarországon például már 1903-ban bemutatta a Fővárosi Nyári Színkör a budai Horváth kertben.

 

A Nemzeti Színház előadását a kortárs orosz színházi élet egyik emblematikus alkotója, a Sztanyiszlavszkij által alapított moszkvai MHAT (Művész Színház) rendezője és színészpedagógusa, a Mejerhold Művészeti Központ igazgatója, Viktor Rizsakov rendezi.

 

ejjeli eoszfoto 1760

Fotó: Eöri Szabó Zsolt

 

Viktor Rizsakov az előadásról:

 

"Az egész életünk olyan, mint egy babaszínház, és mi mind olyanok vagyunk, mint ennek a babaszínháznak a szereplői. Ahhoz, hogy meghalljuk Gorkij több mint száz éve írt szövegét, le kell győznünk nagy lelki közönyünket. Manapság értelmetlen olyan dolgokról beszélni, mint lelkiismeret, tisztaság, mert ezeket az egyszerű szavakat már nem halljuk meg. Ezért ezekről a fogalmakról, értékekről csak egy egészen más kontextusban lehet beszélni. Az előadásunkban a bábok adják meg ezt a kontextust. Egy kitalált világot hoztunk létre, ami ilyen értelemben valóban olyan, mint az Avatar című filmbeli világ. (...)

 

Azért játsszuk el Gorkij drámáját, hogy felszabaduljunk, hogy megmentsük magunkat. Amiért a hívő ember imádkozik, azért játszunk mi is. És hogy a világról alkotott eltorzított képet ismét valódivá, reálissá tegyük. Nagyon gyorsan megszokja a szemünk korunk virágzónak látszó, de álságos, hamis fogyasztói világát. Egy jó előadás azonban képes a látásunkat ismét tisztává tenni, hogy általa újra érzékelni tudjuk a valóságot. Luka a mi értékeink revízióját hajtja végre, de Gorkij a mi részvételünk nélkül az ő hősével együtt sem képes arra, hogy bármit is megváltoztasson. Ezért a nézők bevonását, szellemi együttműködését szeretnénk elérni az előadásunkkal. Ehhez nekünk, alkotóknak pontosan tudnunk kell, hogy miért foglalkozunk az Éjjeli menedékhellyel."

 

ejjeli eoszfoto cl4

Fotó: Eöri Szabó Zsolt

 


Makszim Gorkij

Éjjeli menedékhely
dráma 2 részben

 

Fordította: Kozma András

Mihail Kosztiljov   Varga József
Vaszilisza Karpovna, a felesége   Szűcs Nelli
Natasa, Vaszilisza húga   Trokán Nóra m.v.
Medvegyev, nagybátyjuk, rendőr   Szarvas József
Vaszka Pepel   Pál András m.v.
Andrej Mitrics Klescs   Tóth László
Anna, a felesége   Huszárik Kata m.v.
Nasztya   Tompos Kátya
Kvasnya   Tóth Auguszta
Bubnov   Rácz József
Báró   Ivaskovics Viktor m.v.
Szatyin   Trill Zsolt
Színész   Kristán Attila
Luka, vándor   Törőcsik Mari
Aljoska   ifj. Vidnyánszky Attila e.h.

 

Díszlet- és jelmeztervező: Maria Tregubova, Alekszej Tregubov
Dramaturg, a rendező munkatársa, tolmács: Kozma András
Zeneszerző: Alekszandr Manockov
Korrepetitor: Komlósi Zsuzsa
Video-látványtervező: Vlagyimir Guszev
Bábmozgatás szakértő: Dragovoja Ilir
Bábkészítő: Tóth Zsuzsa
Ügyelő: Lovass Ági
Súgó: Sütő Anikó
Rendezőasszisztens: Tüű Zsófia
Rendező: Viktor Rizsakov

 

Bemutató:

2014. november 8. - 19:00

Nemzeti Színház, Nagyszínpad

 

További előadás időpontok:
november 9.
november 12.
november 24.
december 1.
december 12.

 

Forrás: nemzetiszinhaz.hu