Márta István: Új fesztiválminősítési rendszer szükséges

Új regisztrációs és minősítési rendszer szükségességéről beszélt a Magyar Fesztivál Szövetség szerdai konferenciáján Márta István, a szervezet elnöke.

Az Összefogás a fesztiválok minőségéért és versenyképességéért címmel megrendezett konferencián a 98 tagszervezetet összefogó, 215 fesztivált képviselő MFSZ elnöke azt javasolta, hogy egységes szempont- és feltételrendszert dolgozzanak ki és fogadjanak el a fesztiválok minősítésére.


Elhangzott, hogy a minőségalapú fesztiváltámogatási rendszer közös kidolgozása, bevezetése a fesztiválok és a magukat annak nevező rendezvények egyre növekvő száma miatt egyre sürgetőbb. A Magyar Fesztivál Szövetség már alkalmazza a szakmai szűrőként működő Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Programot. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva a program közösen korszerűsített formában alapja lehet az új minősítési rendszernek.

 

Márta István kiemelte: a magyar fesztiválok a legszervezettebbek Európában, a 12 éves MFSZ egyedülálló minősítési programja az Európai Fesztiválok Szövetsége minősítési rendszerének és szakmai díjainak mintául szolgál. "Reményeink szerint ezt a jövőben közösen tudjuk alakítani" - tette hozzá. Arról is beszélt, hogy a minősítés és a regisztráció érdekeket sérthet, ha nem körültekintően alakítják ki a rendszert.

 

fesztival

Doncsev András, az NKA alelnöke, Krucsainé Herter Anikó, az NKA főigazgatója, Márta István, az MFSZ elnöke,

Gerendai Károly és Hoppál Péter államtitkár (Fotó: Illyés Tibor)

 

Zilai Zoltán, a Budavári Borfesztivál vezetője arról beszélt, hogy a gasztrokulturális fesztiválok száma az utóbbi években megnövekedett. Első küldetésük az volt, hogy a bort és a kultúrát összekapcsolják és együtt mutassák be, a fesztiválnak 22 éve gazdag kulturális tartalma van.


Bérczes László, az Ördögkatlan Fesztivál egyik főszervezője arról beszélt, hogy a minősítések elnyeréséből eddig nem következett semmi, a minősítési rendszernek nem volt tapasztalható szerepe a támogatások elosztásnál. Véleménye szerint ha a minősítésben az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia is részt vesz, akkor az segíthet abban, hogy a minőség nagyobb megbecsülést kapjon és a fesztivál szó visszanyerje értékét. Kiemelte: a legkisebb közösségi események igenis fontosak, ugyanakkor a minőségnek nagyobb szerepet kell kapnia.


Gerendai Károly, a Sziget fesztivál vezetője úgy vélte: a minősítésnek az lenne az értelme, hogy felhívják a döntéshozók figyelmét arra, mi minden lehet fontos egy értékelésnél. Hozzátette: ma több fesztivál van Magyarországon, mint amennyire igény lenne. A közpénz magas arányt képvisel a fesztiválok finanszírozásában, ez nagyrészt azért van így, mert a közönségnek nincs ennyi rendezvényre szüksége, nem teszi le voksát a rendezvények mellé és fizeti be a belépőt. A minősítéskor azt kell megnézni, hogy mire van igény és ezt ki szolgálja ki - jegyezte meg.

 

Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezető igazgatója elmondta: évtizedek óta zajlik a minősítési rendszer kidolgozása, véleménye szerint ez majdnem lehetetlen vállalkozás és nem létezik olyan rendszer, amely mindenkinek megfelelne. Különböző határokat és célokat meghatározva lehetne egy olyan szempontrendszert felállítani, amely egyfajta támpontot ad a támogatók számára - mondta, hozzátéve: a minősítést és a versenyképességet a piac fogja eldönteni.


A résztvevők végül abban egyetértettek, hogy a minőségről leginkább a szakma tud dönteni, meg kell próbálni valamilyen szempontrendszert kialakítani. A minősítés segítséget adhat abban, hogy a támogatások elosztása igazságosabb legyen.

 

A minőségi fesztiváloknak gazdaságélénkítő hatást kell gyakorolniuk, ennek érdekében a Magyar Fesztiválszövetség elnöksége kidolgoz egy tervet a közös munkára az illetékes szervezetekkel - mondta Márta István a konferencián elhangzottak összegzéseként. Hangsúlyozta, hogy bekapcsolódtak az Európai Fesztivál Szövetség projektjébe, és ennek keretében december 15-ig lehet jelentkezni a hazai fesztiváloknak az európai minősítésre, a magyarországi kuratórium pedig az év végén dönt az ajánlásokról az ez európai szervezet felé. "Összesen 102 fesztivál kért már és kapott minősítést, mindössze öt-hat rendezvényt kellett visszautasítanunk" - tette hozzá az elnök.

 

A minőséget hangsúlyozta Zilai Zoltán, az MFSZ gasztrokulturális tagozatának vezetője. Mint kiemelte, a konferencia minden résztvevője egyetértett abban, hogy ezért közösen lehet tenni, és ezzel áttörésre van lehetőség ezen a téren. Úgy vélte, a konferencián sikerült megmutatni magukat, hátterüket és a fesztiválok által képviselt értékeket, amelyek egyedivé teszik őket az országban. "Az interaktivitás, a közösségek fejlesztése, az identitás-megőrzés, a kulturális örökségünk védelme új kihívásként jelentkeznek a fesztiválok számára is, ezt a közművelődés intézményrendszerével történő együttműködéssel lehet kezelni" - mondta Zilai Zoltán.


Herczeg Tamás, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója nagy kérdésnek nevezte, hogy a döntéshozók milyen preferenciák alapján döntenek a jövőben a fesztiválok támogatásában. Hozzátette: a kistérségi fesztiválokra ugyanolyan nagy szükség van, mint a nagy nemzetközi rendezvényekre. "A fesztiválokat minősítő, alulról szerveződő szempontrendszer és stratégia, amelyet a szövetség elindított, alkalmas lehet arra, hogy segítsünk a döntéshozóknak és partnerek legyünk az eligazodásban egy igazságosabb, hatékonyabb támogatás- és forráselosztás érdekében" - fogalmazott Herczeg Tamás.


Az MFSZ-konferencia végén minősítési okleveleket adtak át. Kiváló minősítést kapott például a Gyerek Sziget, a Hungarikum Fesztivál, a Kévi Juhászfesztivál, a Szegedi Borfesztivál, a Győrkőcfesztivál, valamint az Egerszegi Fesztivál is.

 

Forrás: MTI