"Kompromisszumra van szükség a sikerhez" – M. Tóth Géza válaszolt

M. Tóth Géza, aki tavaly óta az SZFE rektora, az intézményvezetésről és a kancellári kinevezésekről beszélt a HVG interjújában. Lapszemle.

A HVG cikkéből:

 

M. Tóth Géza elmondta, hogy szerinte milyen tényezők játszhattak szerepet kinevezésében: „Remélem, hogy elsősorban szakmai, oktatásszervezői, oktatói munkám miatt választottak engem. Húsz éve eredményesen dolgozom a felsőoktatásban. De ennyi idő sem volt elég arra, hogy azokat a nem szakmai okokat, amelyek esetleg egy-egy humánpolitikai döntés mögött vannak, feltárjam. Az nem érdekel. Az egyetem vezetése kért föl a rektori tisztség megpályázására, és legmagasabb döntéshozó szerve, a szenátus egyhangúlag megszavazta a pályázatomat. Pedig a szenátus nem bólogatójánosokból áll, hanem olyan nyakas, véleményüket vállaló alkotókból, akik megfontolják a döntésük következményét. A fenntartónak lehetősége volt megvétózni a szenátus javaslatát. Ezt sem a miniszter, sem a köztársasági elnök nem tette. Talán a személyem miatt, de sokkal valószínűbb, hogy tiszteletben kívánták tartani a szenátus akaratát.” – vélekedett a SZFE jelenlegi rektora, majd a kancellári kinevezésekre reagált.

 mtóth m

M. Tóth Géza (forrás: fidelio.hu)

 

„A kancellári rendszer elvi alapjával egyetértettem. A kancellárok kiválasztása, kinevezése azonban a miniszterelnök hatásköre, ami problémássá tette a helyzetet. Az MRK ezt tartotta aggályosnak, de azt nem tudom felmérni, mennyire volt hatékony, kihasználta-e a lehetőségeit. Inkább bizalom volt a részéről, hogy lássuk, hogyan működik a kancellári rendszer. Meg az önbizalom, hogy ha az autonómia esetleg erősebben sérülne, akkor van erőnk megakadályozni a káros folyamatokat. Most minden egyetem teszteli az új rendszert. Van, ahol kimondottan jó az együttműködés az intézmény vezetése és a kancellár között.” – mondta, majd hozzátette:

 

„Hivatalosan nem értesültem arról, hogy Papp Csilla bírósághoz fordul. Az új kancellár személyéről nem volt egyeztetés. Az, hogy Vonderviszt Lajost nevezték ki, nemcsak az egyetem számára, feltehetőleg neki magának is nagy meglepetést okozott. Korábban senki sem ismerte őt az egyetemen. Ugyanúgy, ahogy Papp Csillát, az egyetemi nyilvánosság előtt meghallgattuk.” – árulta el M. Tóth Géza, aki Vonderviszt Lajos szakmai felkészültségéről is szót ejtett.

 

„Hasonlóan messze van a művészeti felsőoktatás sajátosságaitól. Informatikus. Talán annyival van nagyobb rálátása erre a területre, hogy egyetemi ember, épített tanszéket, ismeri a terepet. Az, hogy a minőségbiztosításban és a struktúrafejlesztésben is működött, ráadásul gazdasági végzettsége is van, alkalmassá teheti arra, hogy ezt a munkát jól végezze. De ha a szenátus nem fogalmazza meg az aggályait, és Papp Csilla nem vonja vissza a pályázatát, én vele is együtt dolgoztam volna. Minden munkatárssal, akiket a szenátus választott, vagy akiket készen nyertem, igyekszem együttműködni. Munkánk során rengeteg jó kompromisszumra van szükség a siker eléréséhez.” – fogalmazott a rektor.

 

M. Tóth Géza a teljes interjúban beszélt még szabadságról, a szenátus eljárásáról, és a kancellárok meghallgatásáról is.

 

A teljes cikk a HVG 2015\09. lapszámában olvasható.

Forrás: HVG