Mester és Margarita – Rusznyák Gábor Debrecenben rendezett

Február 27-én mutatták be a Csokonai Színházban Bulgakov remekművének színpadi változatát Rusznyák Gábor rendezésében.

Ajánló a darab elé:

 

Egy meleg márciusi estén egy Woland nevezetű állítólagos professzor és kísérete megjelenik Moszkvában. Számtalan furcsa és megmagyarázhatatlan esemény követi egymást s egyre terjed a hír, hogy maga a gonosz jelent meg a városban. Mindeközben a moszkvai elmeklinikán – ahol óráról órára gyarapszik a betegek száma - egy magát Mesternek nevező ápolt szerelme történetét meséli újdonsült betegtársának és azt, hogy hogyan írt egy regényt Ponczius Pilátusról..

 

006 mester es margarita 15 02 28

Mester és Margarita (fotó: Máthé András)

 

 

Több helyszínen és két idősíkban játszódik a történet a 30-as évek Sztálini Moszkvájában és Jeruzsálemben egy Jésua Ha-Nocri nevezetű elítélt keresztre feszítésének a napján. Talán épp a Mester regényét látjuk, ami talán az igazság... de mi az igazság? Az, amit megélünk, vagy ahogyan azt tovább adjuk, ahogyan emlékezünk, ahogyan emlékeztetnek bennünket egy-egy történetre, önmagunkra.

 

Bulgakov Mester és Margaritája az egyik legismertebb regény, és mint minden jelentős mű többrétegű, polifon alkotás. Egyszerre, társadalmi szatíra, egy nagy író élete a diktatúrában, emberiség történet, szerelem-történet, Jézustörténet, mester és tanítvány történet, amelyben a sátán nem gonosz, ellenben az emberek azok: számítók, nyerészkedők, csalók.

 

Számtalan film és színházi feldolgozás készült már belőle. A debreceni szintén egy új változat, próbálkozás-kísérlet arra, hogy mit és hogyan lehet az alapműből átültetni a színház világába. Itt és most.

 

008 mester es margarita 15 02 28

 Mester és Margarita (fotó: Máthé András)

 

Szalma Tamás Woland szerepéről:

 

„Woland egy olyan ember, aki semmi mást nem csinál, csak a kényelmes közhelyek mentén gondolkodó embereket valamilyen módon kibillenti az egyensúlyukból. Olyan világban élünk, ahol az emberek nem tudnak szót érteni egymással. Láthatjuk, hogy hová vezet, ha az egyébként jóravaló hit egyszer csak fundamentalizmussá válik. És akkor jön egy ember, akit ördögnek hívnak egy lassan nyolcvanéves regényben, és megmutatja, hogy hogyan tudja a bennünk lévő kétely helyreállítani, kijavítani, tisztába tenni a dolgokat. Semmi mást nem kellene csinálnunk, csak kérdeznünk kellene saját magunktól.” – mondta Szalma Tamás szerepéről.

 

 018 mester es margarita 15 02 28

 Mester és Margarita, középen Szalma Tamás (fotó: Máthé András)

 

Képekben az előadásról:

 

023 mester es margarita 15 02 28

 1.

 

030 mester es margarita 15 02 28

 2.

 

050 mester es margarita 15 02 28

 3.

 

057 mester es margarita 15 02 28

 4.

 

 

058 mester es margarita 15 02 28

 5.

 

064 mester es margarita 15 02 28

 6.

 

097 mester es margarita 15 02 28

 7.

 

103 mester es margarita 15 02 28

8.

 

129 mester es margarita 15 02 28

9.

 

199 mester es margarita 15 02 28

10.

 

Mester és Margarita

 

SZEREPOSZTÁS

Mester - Mészáros Tibor

Margarita - Krajcsi Nikolett

Woland/Afranius - Szalma Tamás m. v.

Pilátus - Csikos Sándor

Jésua/Nyikanor - Mercs János

Hontalan Iván/Bar-Rabban - Kiss Gergely Máté

Kajafás/Sztravinszkíj - Bicskei István m. v.

Korovjev/Titkár - Vranyecz Artúr

Azazello/Gestas - Bakota Árpád

Behemót/Dismas - Papp István

Hella/Nisza - Sárközi-Nagy Ilona

Berlioz/Ártány - Garay Nagy Tamás

Lévi Máté/Konferanszié/Anvroszij - Janka Barnabás e. h.

Júdás/Foka - Vecsei Miklós e. h.

Natasa/Írónő - Szakács Hajnalka

Szokov - Karl József

Praszkovja/Laposnyikova/Hegyessorú nő - Vékony Anna m. v.

Frida/Írónő/Feleség/Villamosvezetőnő - Mészáros Ibolya eh.

Polgártársnő/Írónő/Tofana - Edelényi Vivien

Mogarics/Hóhér - Lezó Ádám

Portás - Dargó Gergely

Patkányölő - Leskó István

Fecske/Tűz - Léka Dóra

Írónők, ápolónők, katonák, árnyak

Antoni Norbert, Bai Zsuzsa, Czirják Csilla, Janovicz Zsófia, Kiss Eleonóra, Kuczmog Klaudia, Molnár Endre, Nagy Kíra, Nagy Olivér, Prohászka Ildikó, Rácz Dániel, Sárga Szabolcs, Steuer Tibor, Tóth Szilvia

 

Zenészek

Bíró Ferenc – bőgő

Dargó Gergely – tangóharmonika

Hernyák Marcell – zongora

Jéger Attila – szaxofon

Pataji Géza – dobos

 

Zeneszerző: Márkos Albert

Díszlet- és jelmeztervező: Debreceni Borbála

Dramaturg: Márton Imola

Súgó: Lezó Ádám

Ügyelő: Karl József

Rendezőasszisztens: Léka Dóra/ Laczó Zsuzsa

Koreográfus: Gemza Péter

 

Rendező: Rusznyák Gábor

 

Bemutató időpontja: 2015. február 27.