"Közvetítő szerep az enyém” – Ari-Nagy Barbara dramaturg válaszolt

Ari-Nagy Barbara alkalmazta színpadra Móricz Zsigmond Erdély-trilógiáját, melyet a napokban mutatnak be Miskolcon. A Borsod Online kérdezte őt. Lapszemle.

A boon.hu cikkéből:

 

Ari-Nagy Barbara a bemutatóval kapcsolatban elárulta: „ Azt hiszem, ez eddigi életem legnagyobb erőbefektetést igénylő munkája, akár a ráfordított időre, akár a feladat lehetetlenségére gondolok. Nagyon fontos számomra. Bár kifejezetten erre a szereposztásra készült, ezekre a színészegyéniségekre, nem tartom kizártnak, hogy máshol is meg lehet csinálni. Ha pár hónappal a mostani premier után ismét elővenném a szöveget, biztosan tudnék javítani rajta. De ehhez az kell, hogy lássam, mi az, ami működik a színpadon. És mi az, ami döcög vagy színpadilag ügyetlen” – fogalmazott, majd arról beszélt, milyen nehézségek rejlenek egy regény színpadi adaptálásában.

 ari m

Ari-Nagy Barbara (forrás: mnsz.hu)

 

„A regényben ott van a dráma, csak ki kellett bontanom belőle. Nem úgy gondoltam erre, hogy színdarabot írok, hanem, hogy valamiféle közvetítői szerep az enyém. Nekem kell színpadra segítenem a regény értékeit” – mondta a dramaturg, majd hozzátette:

 

„Ez nagy szabadsággal járó feladat. Ami készült, az egy saját Móricz-olvasat, illetve a rendezővel való együttgondolkodás eredménye. (…) Nyilván, az én döntésem, hogy ilyen pörgős, filmszerű szerkezetű lett. Hogy kiemelten fontos Báthory Gábor, aztán Bethlen Gábor, s a többiek körülöttük, mint a kisbolygók adják a hátteret a történethez” – fogalmazott.

 

Ari-Nagy Barbara a történet aktualitásairól is beszélt: „Számomra nem is az a lényeges, hogy ez Erdélyben játszódik. Itt egy kis ország függetlenségének valós esélyeiről van szó, arról az érzékeny külső és belső viszonyhálóról, amiben egy kis ország uralkodójának mozognia kell. Igazából az a történelmi kép a lenyűgöző, amit Móricz Zsigmond ebből alkotott. Az a zűrzavar, amit az ember ma is érez, amikor elkezdi figyelni, mi történik körülötte a világban. Hogy mi miért van. Hogyan élünk egymás mellett, különböző népek és fajok a Kárpát-medencében. Hogy egyáltalán nem tanultunk semmit az elmúlt négyszáz évben. Ez máig érvényes. Engem ez fogott meg leginkább ebben a regényben” – árulta el, majd Báthory karakteréről szólt.

 

„Arra törekedtünk, hogy ez a mű ne a jó uralkodó ellentételezése legyen a rossz uralkodóval. Nem akarunk semmilyen mondanivalót belerágni a nézők szájába, de ha az derülne ki a számukra, hogy egyikük sem annyira tiszta, az jó lenne. A kép, akár csak a valóságban: árnyaltabb” – mondta Ari Nagy Barbara.

 

 

A teljes cikk ide kattintva olvasható.

 

 

 

Forrás: Borsod Online