Cyrano-bemutatóra készül a Tamási Áron Színház

Március 6-án újabb bemutatóra kerül sor a Tamási Áron Színház Nagytermében. Edmond Rostand romantikus darabját Kövesdy István állítja színpadra.

A darab felütése egy rossz előadás kritikájaként rögtön a színház világába visz, így közvetlenül szól a színházról, művészetről és az alkotásról.

 

A Tamási Áron Színház ajánlója:

 

Edmond Rostand 19. századi francia költő, drámaíró az újromantika képviselőjeként rögzítette a rendkívüli, forrongó hős, Cyrano de Bergerac alakját, aki mintegy 120 éve töretlenül jelen van az európai színjátszásban. Cyrano azzal épített legendát maga köré, hogy kitartott a nemesi eszmerend mellett, mely a gondolathoz, az észhez, a rációhoz való hűséget tartotta a legfontosabb emberi tulajdonságnak.

 

Cyrano kötözködő, vakmerő párbajhős, ugyanakkor érzelmes költő és filozófus, aki titokban unokatestvérébe, Roxane-ba szerelmes, csakúgy, mint a parancsnok. Cyrano önbizalomhiányának és csúnya külsejének következtében elátkozva érzi magát. Az egyik vetélytársa nevében költői hangvételű leveleket küldözget az imádott lánynak, akit elvarázsolnak a szenvedélyes vallomások. Mindketten saját vágyaik foglyai, a rejtőzködés, a tehetetlenség hősei.

 

Cyrano Tamasi plakat 

A rendező darabválasztásával az újraértékelés és újrateremtés mellett azokra a témakörökre keresi a választ, hogy melyek azok az értékek és motivációk ebben a történetben, amik mindmáig foglalkoztatják a színpadi- és filmrendezőket.

 

"Vajon mit lehet kezdeni mai, elidegenedett és pragmatikus világunkban az ő romantikus történetével? Van-e, és ha igen, kicsoda, milyen lehet a Cyrano 21. századi megfelelője? Hogyan lehet őt  elfogadtatni, felmutatni  a mai néző számára? Mégpedig úgy, hogy a darab lényege és legnagyobb erénye, a KÖLTÉSZET sérületlenül, a maga minél teljesebb szépségében megmaradjon?"  ̶  ezek voltak Kövesdy István legelső kérdései a darabbal kapcsolatban.

 

A mára már mitikussá vált figurát a sepsiszentgyörgyi közönség Pálffy Tibor alakításában láthatja. A címszereplő szerint a költészet és az áldozatvállalás hiányzik az életünkből. Minduntalan hazugságokba ütközünk, és próbáljuk kerülni a "széplelkű" történeteket. A Cyrano de Bergeracnak mégis van létjogosultsága, hiszen a becsület és becsületesség, az eszményi szerelem drámája  ̶  költőiségét megőrizve kell érvényessé tenni azt a színházi formát, amelyben ezek az értékek ma hitelesen megszólalhatnak.

 

A Cyrano de Bergerac a Játék a kastélyban (2000), a Bolha a fülbe (2002), a Tündérlaki lányok (2002), A szarvaskirály (2003), a Nők iskolája (2003) és A búsképű (2004) című előadások után Kövesdy István hetedik sepsiszentgyörgyi rendezése.

 

Az előadás dramaturgiáját egy másik visszatérő vendég, Kovács András Ferenc Kossuth-díjas költő jegyzi.