Ajnácska – Zenés ősbemutatót tartottak Kaposváron

A kaposvári Fésűs Éva meséje először került bemutatásra profi színházi körülmények között. A premieren mélyszegénységben élő roma gyerekeket látott vendégül a színház.

Ajánló a darab elé:

 

Kerekegyország királyának sürgősen meg kell házasítania a fiát, Deliszép királyfit, különben semmi nem menti meg az országot az anyagi csődtől. Szép hozománnyal kell tehát rendelkezzen az ara, a királyfi - úgy tűnik - nem nősülhet szerelemből. Aligvári Ajnácska, az egyik szomszéd király uralkodójának lánya tűnik legalkalmasabbnak az "országmentésre". És máris jöhetnek a bonyodalmak: a fiatalok véletlen találkozása, az aligvári királyi palotában Nadály hercegnő és Nagy Amondó cselvetései a királyi trón megszerzése érdekében, az összekevert arcképek, a gonosz lápkirály, Lápi Lapaj országpusztító fenyegetése, s természetesen következik a megoldás. Ki más menthetné meg a szomszéd királyságokat, segíthetné egymásra találni a királyfit és a királylányt, mint a szegény ifjú, Árva Ábris, és Rozi, az aligvári palotában sürgő-forgó cserfes szolgálólány. Hogy a végén a jó és gonosz is elnyeri méltó jutalmát, az egyértelműen a földön két lábbal álló, egyszerű, természetes ésszel bíró népi szereplőknek köszönhető. Mintha Vörösmarty Csongor és Tündéjének Balgája és Ilmája is elénk lépnének ebben a mesében.

 

ajnacska

Ajnácska (fotó: Memlaur Imre)

 

„A meseírás felelősségteljes dolog” - Fésűs Éva válaszolt

 

„A nagymamámnak örökké hálás leszek, mert ő mesélt nekem kiskoromban. Neki köszönhetem, hogy elkalandoztam a mesevilágba, és ez nekem mindig nagyon sok boldogságot jelentett. Ennek dacára nem akartam meséket írni, véletlenül történt, hogy meseíró lettem. (…) Két pici gyerekemnek írtam először verset – egy macis verset, és valaki rábeszélt, hogy küldjem be a Magyar Rádiónak. Elküldtem, és le is adták műsorban. 1957-ben kértek fel, hogy küldjek újabb meséket, amiket aztán szintén leadtak: így indult a rádióval a kapcsolat. 1959-től a Dörmögő Dömötörben jelentek meg verseim, miközben gyors- és gépírónőként dolgoztam" - mondta el a kezdetekről Fésűs Éva, majd hozzátette:

 

ajnacska2

Ajnácska (fotó: Memlaur Imre)

 

"A mese ugyanaz, mint a valóság, mert tulajdonképpen ugyanolyan próbák elé állnak az mesehősök, mint az emberek az életben. Az, hogy jó a vége, hogy minden jó, az életben sajnos nem mindig valósul meg. De a mesében ez előírás" - fejtette ki, majd a mese fontosságáról beszélt.

 

ajnacska4

Ajnácska (fotó: Memlaur Imre)

 

A meseírás nem hobbi, nem szórakozás, hanem egy nagyon fontos, felelősségteljes dolog. A mese az a kulcs, amivel egy gyerek előtt kinyitogatjuk a világnak a szépségeit és a szabályait, ahhoz, hogy szépen és jól tudjunk élni. Ezeket az ismereteket akkor kell átadni a gyerekeknek, amikor még nem rontották el az ízlésüket és nem nyúltak bele piszkos kézzel a lelkiismeretükbe, gondolatukba. Amilyen gyermekeket nevelünk, olyan lesz majd az a társadalom, amit ők fognak majd kialakítani” - fogalmazott az írónő.

 

(forrás: kaposvarmost.hu, Kapos Televízió)

 

ajnacska3

Ajnácska (fotó: Memlauer Imre)

 

Fésűs Éva:

AJNÁCSKA

zenés mesejáték 2 részben

 

Zene: Némedi Árpád      Dalszövegek: Váradi R. Szabolcs

 

Játsszák:

Töhötöm király, Aligvár uralkodója - Lecső Péter

Ajnácska, a lánya - Erdős Éva

Hajbók, udvarmester - Tóth Eleonóra

Nadály hercegnő - Horváth Zita

Nagy Amondó, udvari tanácsos - Serf Egyed

Báró Pemzli Akvarell, udvari festő - Kalmár Tamás

Málémukk herceg, (vagy Máléjankó) - Szvath Tamás

Pozdorja tábornok - Kósa Béla

Kulcsár Julcsa - Csonka Ibolya

Rozi, szolgáló a palotában - Érsek-Obádovics Mercédesz

Sára, szolgáló a palotában - Tóth Molnár Ildikó

Zsófi, szolgáló a palotában - Antal Márta

Árva Ábris - Fándly Csaba

Vagány Berci / Gyalogvarangy, mocsári attasé - Fábián Zsolt

Borbolya király, Kerekegyországban / Mákvirág - Lugosi György

Deliszép Dániel, a fia - Mohácsi Norbert

Lápi Lapaj, lápkirály / Jómadár - Hornung Gábor

Gyalogvarangy, mocsári attasé - Fábián Zsolt

Udvarhölgy 1 - Lugosi Anna

Udvarhölgy 2 - Kirsch Vera

Ezen kívül még: udvari nép /hölgyek és vitézek/, falusi legények, békák.

 

Zenészek:

Sebesi Tamás, Csíkvár Gábor, Bárány Tamás, György-Horváth László

 

Dramaturg: Szokolai Brigitta

Díszlettervező: Pintér Réka

Jelmeztervező: Balla Ildikó

Ügyelő: Szűcs László

Koreográfus: Turi Endre

Korrepetitor: Barabás Edit

Súgó: Kirsch Vera

Világítástervező: Memlaur Imre

Rendezőasszisztens: Szigethy Brigitta

 

Rendező: Tóth Géza

 

Következő előadás: március 19. 14:00