"Az vers örökérvényű" - Interjú Kolti Helgával

Idén ünnepli 10 éves születésnapját a Versünnep Fesztivál. Ennek kapcsán válaszolt a rendezvénysorozat életre hívója Kolti Helga színművész, aki jelenleg a Versünnep Alapítvány Kuratóriumának elnöke.

 

A Versünnep Fesztivál, mely azzal a céllal jött létre, hogy segítse, pártfogolja a klasszikus és a kortárs magyar költészet alkotásainak népszerűsítését, mégpedig egyedülálló módon, színművészek és előadóművészek részére meghirdetett vers- és prózamondó verseny megrendezésével. Az eltelt tíz évről, a tendenciák változásáról, az elmúlt évek újításairól és természetesen az idei évben várható eseményekről is beszélt Kolti Helga.

 

 

Miért indítottátok útjára annak idején a fesztivált?

 

Az vers örökérvényű. A vers minden egyes ember számára személyes találkozás egy gondolattal, egy érzéssel, egy költővel vagy akár egy adott nyelvvel, jelen esetben a magyar nyelvvel. A magyar a világ egyik legösszetettebb, legcsodálatosabb nyelve, mi ezt használjuk, ezen kommunikálunk. Talán kevesen tudják, hogy igen sok külföldi nyelvész professzor egy életen át kutatta a magyar nyelv „titkát”. Tulajdonképpen már a kora sem meghatározható, az biztos, hogy a legősibb nyelvcsaládok közé tartozik. Még érdekesebb, ami előtt minden tudós döbbenten áll, hogy amíg más nyelvek pár száz év alatt teljes átalakuláson mentek át olyannyira, hogy például az angolok egyáltalán nem értik elődeik nyelvét, addig a magyar nyelv évszázadok óta változatlan. Úgy tűnik, valami ősi titoknak a haszonélvezői vagyunk és sokszor nem is tudjuk, milyen kincs van a birtokunkban. Nem így költőink, akik csodálatos, halhatatlan remekművekkel ajándékoztak meg minket, hihetetlen finoman, árnyaltan kezelve ezt az elképesztően gazdag nyelvet és szerencsénkre a kortárs irodalom is kitűnő költőkben bővelkedik. Sőt, a költészetnek egyre tágabbak a határai, én ma már például a slam poetryt is idesorolom. Úgy gondolom tehát, hogy a vers mint olyan, egy rendkívül összetett, nagyon szép és gazdag terület akár tudományos, akár művészi, akár hétköznapi oldalról szemléljük, ami sajnálatos módon az elmúlt években egyre kevesebb figyelmet kap. Ezért lényeges, hogy legyen az évnek egy időszaka, amikor mi művészek legalább letesszük a voksunkat e borzasztóan fontos ügy mellett.  

 

koltiHelga22

 

Miért professzionális előadóknak hirdetitek a versenyt?

 

Azért mert ahhoz, hogy valaki a vershez egyáltalán közelíteni tudjon, nagyon sok mindent kell tudnia és értenie. Színművészként magam is azt tapasztalom, ha megfejtek egy verset és megfelelő módon interpretálom, sokkal jobban el tudok érni a hallgatóság szívéhez, lelkéhez, gondolataihoz, mint ha valaki csupán olvassa azt, mert nagyon könnyű elveszni a képek között és a művészi eszközrendszerben, ami miatt aztán a valós tartalomig gyakran nem jut el az olvasó. Ez egy egyik lényeges elem. A másik: amíg 40-50 évvel ezelőtt igen sok lehetősége volt a színművészeknek arra, hogy a médiában, színházban, különböző helyzetek kapcsán verset mondjanak nagyszámú közönség előtt, addig a ’90-es évektől ez a tendencia csökkent. Egyre kevesebb lett az alkalom, a felkérés. A művészek helyét felváltották az ügyesebb iskolások, képzőkörösök, ami persze maximálisan dicsérendő és nagyon fontos dolog, tehát szó sincs arról, hogy degradálni akarnám a civil kezdeményezéseket, hiszen a Versünnep Fesztivál hivatalosan is segíti iskolák, illetve civil szervezetek versmondó versenyeinek megrendezését, de mégis csak azt gondolom, hogy a nemes anyaghoz, elsősorban a legszakavatottabbaknak kell nyúlni. Szoros egységet alkot ugyanis a költő, a mű és a színművész. A Versünnep, mint kezdeményezés nagyon sok kollégát megmozdított, nagyon sokan jöttek és tették le voksukat a versmondás mellet. De miután egy tíz éves folyamatról beszélünk, el kell mondanom azt is, hogy fogy azoknak a művészeknek a száma, akik elég bátrak és úgy érzik, megfelelően felkészültek ahhoz, hogy kiálljanak a közönség elé verset mondani. Fontos azonban, hogy a Versünnep lényege az „ünnep” és nem a versengés, valamilyen formát viszont találnunk kellett. De végül is ez egy seregszemle, egy fesztivál, amikor a versszerető, versmondó művészek és a versszerető, versélvező közönség ünnepi keretek között tud eltölteni néhány órát úgy a vers és a magyar nyelv bűvöletében, hogy tényleg lubickol abban a szellemi és lelki élményben, amit ezek a művészeti alkotások nyújtanak.

 

Mi az elmúlt tíz év tapasztalata? Mennyire vevő a közönség és mennyire nyitott a szakma?

 

A közönség érdeklődése és szeretete tartja életben a Versünnep Fesztivált. Nagyon sokan vannak ugyanis, akiknek nem látványosan ugyan, de a költészet, mindennapjaik részét képezi. Szükség van ugyanakkor a vers megújulására, megújítására a 21. században, ezért még nagyobb hangsúlyt kap irodalom és előadóművészet egymásra utaltsága.  Nem véletlenül említettem a slam poetryt. Új formákat kell találni. Változik a kor, az ízlés, így változnia kell a kifejezési formáknak is. Rendkívül fontos célkitűzésünk volt tehát már induláskor is, hogy a Versünnep nagyobb figyelmet irányítson a kortárs irodalomra. Azt látom, hogy azok a művészek, akik felismerték ennek az ügynek a fontosságát, azok egyrészt visszajárnak évről évre, másrészt folyamatosan figyelemmel kísérik a rendezvényt, harmadrészt - és ennek örülök a leginkább - saját közegükben is foglalkoznak a verssel, ápolják, művelik és terjesztik azt.

 

Mennyiben változott ez alatt a tíz év alatt a rendezvény?

 

Nagyon nagy változáson ment keresztül. Hatalmas lendülettel indultunk, elképesztően nagy médiafigyelem kísérte. A közszolgálati televízió például élőben közvetítette a döntőket. Aztán valahogy átalakultak a dolgok, és ahogy változtak a fogyasztói szokások, úgy történt a Versünnep életében is egy komoly regresszió. De örömmel mondhatom, az elmúlt időszak viszonylagos visszaesése után azt látom, hogy az újításoknak köszönhetően két éve ismét erőteljes növekedésnek indult a fesztivál.

 

Mik ezek az újítások?

 

2014-ben első ízben civileknek is meghirdettük a Versünnepet, aminek nagyon egyszerű oka volt. Tudjuk, hogy a szavalóversenyek többnyire folyamatosak az iskolákban, és azzal, hogy bekapcsolódunk, azt szeretnénk elérni, hogy a versmondás motiváció és élmény legyen a gyerekeknek, ne pedig strigula. Hosszútávon gondolkozzanak a versmondásban, versolvasásban. Sok kérés érkezett különböző iskoláktól, hogy segítsünk a művészet eszközeivel kicsit közelebb vinni a mai generációhoz ezt a tartalmat. Így alakult ki az a metódus, hogy mi közismert művészeket delegálunk zsűritagként egy-egy iskola vagy bármilyen civil közösség által szervezett - lehet az nyugdíjas klub is - versenyhez. Tehát találkozhatnak egy művésszel, akivel személyes kapcsolatot alakíthatnak ki, kérdezhetnek tőle amellett, hogy értékeli is a produkciókat. Igény szerint rendkívüli irodalomórát is tartunk, a kérésnek megfelelően egy adott témát körüljárva vagy a versmondással kapcsolatosan, de akár egy művész-közönség találkozó keretein belül.

 

Megzenésített versekkel az idei évtől lehet jelentkezni. Pontosan a különböző kifejezési formák keresése kapcsán jutottunk el idáig, és azt tervezzük, hogy a következő években még több izgalmas újítást is bevezetünk. Hiszem, hogy a vers rendkívül sokféle nyelven szólalhat meg. Kézenfekvő, hogy elmondjuk, szinte az is, hogy elmuzsikáljuk, de el is lehet táncolni, filmet lehet készíteni belőle, le lehet festeni vagy rajzolni. Idővel tehát szeretnénk behozni ezeket a művészeti területeket is, hogy minél szélesebb körben és minél nagyobb eszközrendszerrel felvértezve találkozzunk a verssel, a kreativitással és az alkotás örömével.

 

Tavaly hány civil szervezet jelentkezett?

 

Több mint ötven határon innen és túl. Most úgy látjuk, hogy idén ennek a többszöröse lesz.  Akik tavaly csatlakoztak, azok nagy része már önmagától jelentkezett még az idei felhívás kiírása előtt, ők is viszik a hírünket, de szerencsére különböző csatornákon keresztül egyre többen ismerik meg a kezdeményezést és követik figyelemmel a Versünnep Fesztivált. Fontos motivációt jelent, hogy akik egy-egy ilyen versenyt megnyernek, automatikusan meghívást kapnak egy nagy budapesti seregszemlére, ahol szakmai zsűri hallgatja meg őket és a legtehetségesebbeket szakmai táborokba delegálja. A hazai versenyek mellett május-június folyamán egy nagyon izgalmas feladat is vár ránk, mert a Versünnep Fesztiválhoz csatlakozott két tengeren túli közösség is. Kanadában illetve Észak-Amerikában van egy-egy olyan csoport, akik szeretnék, ha ott is rendeznénk egy-egy versenyt.

 

Határon túli művészek mióta vehetnek részt a programban?

 

Kezdetektől fogva. Már induláskor fontos célkitűzés volt, hogy a határon túli területeken is lehetősége legyen a magyar ajkú művészeknek ilyen módon, ebben a formában is megnyilvánulni.  Ennek kapcsán hadd meséljem el az egyik kedvenc történetemet. Volt olyan művész, aki Svédországból adta be a jelentkezését, ahol már hosszú ideje élt. Hazajött a versenyre, majd két évvel később visszaköltözött Magyarországra, mert - mint mondta - olyan meghatározó volt számára a Versünnepen szerzett élmény, hogy rájött, nem tud e nélkül a nyelv nélkül élni.

 

Az idei Versünnep milyen tematika szerint épül fel?

 

A Fesztivált minden alkalommal valami fontos évfordulóhoz kötjük, hiszen ünnepelni és emlékezni is kívánunk. Az idei év bővelkedik ezekben. A számunkra talán legkedvesebb, idén 10 éves a Versünnep Fesztivál. Emellett 225 éves a magyar nyelvű színjátszás, 150 éves a Színművészeti Egyetem és 100 éves lenne Gáti József tanár úr, az egyetem egykori legendás beszédtanára. 115 éve született Márai Sándor és 110 éve József Attila. Ennek megfelelően a versenyzőknek a minden évben kötelező kortársalkotás mellett idén az ő műveikből kell választaniuk.

 

Március 7-én lejárt a professzionális előadók számára kiírt jelentkezés határideje. Hányan jelentkeztek az egyes kategóriákban?

 

Az elmúlt években általában úgy állt össze a jelentkezők köre, hogy körülbelül a versenyzők egyharmada külföldről, kétharmada pedig itthonról jelentkezett. Ebben az évben egy picit változott ez az arány. Sokkal nagyobb számban jelentkeztek Magyarországról, elsősorban Budapestről, de van nevezőnk Pécsről, Szegedről, Székesfehérvárról, Nyíregyházáról, Debrecenből, Vácról, Veszprémből is. És nagyon nagy örömünkre a kaposvári művészeti egyetemről 23 hallgató is jelentkezett. Rajtuk kívül 50-en indulnak a versenyen, ebből

30-an versmondás, 20-an pedig megzenésített vers kategóriában. A határon túlról pedig 8-an delegálták magukat. Marosvásárhelyről, Szatmárnémetiből, Csíkszeredáról és Kolozsvárról vesznek részt művészek a Versünnep Fesztiválon.

 

Mi történik ezután? 

 

Március 16-án Marosvásárhelyen, március 30-án Budapesten a József Attila Színházban, március 31-én pedig Kaposváron tartjuk az elődöntőket. Ezek nyilvános események, szeretettel várjuk rá a vers iránt érdeklődő közönséget. Kaposváron azért tartunk külön fordulót, mert mint említettem, az ottani színművészeti egyetemről olyan nagy számban jelentkeztek hallgatók, hogy külön kis elődöntőt tartunk részükre az egyetem falain belül. A döntőt pedig immár a hagyományoknak megfelelően április 11-én, a Költészet Napján tartjuk a Nemzeti Színházban, melyre 18 órakor kerül sor. Ezt megelőzően egész napos rendezvénnyel várjuk a költészet iránt fogékony fiatalokat, idősebbeket, gyerekeket, szülőket, egy szóval mindenkit. Minden korosztálynak igyekszünk izgalmas, érdekes programokat kínálni. A legkisebbeket népzenével, táncházzal, irodalmi kvízzel várjuk, a Színművészeti Egyetem hallgatói flasmobbal készülnek, „Itt és most” címmel improvizációs előadásokat tartunk, a slam poetry műfajának rejtelmeibe Pion István és Laboda Róbert vezeti be az érdeklődőket. Kivetítőkön a Magyar Televízió jóvoltából archív felvételekről a legnagyobb magyar színészek mondanak verseket, de Kamarás Iván legmodernebb technikával készített mobilverseit is megnézhetik a Versünnepre látogatók. Lesz Versfotel, amelyben helyet foglalva egyszemélyes versélményt kínálunk. Lackfi János és tanítványai segítségével kreatív írást tanulhatunk, Petőcz Andrással "Költői kérdések"-ről beszélgethetünk, kedvenc verséről mesél Cserhalmi György a zsűri elnöke és az operett nagy asszonya, Kalocsai Zsuzsa. Végül, de nem utolsó sorban, itt mutatjuk be a Versünnep Fesztivál új szobrát, Párkányi Raab Péter képzőművészeti alkotását, melyet a jövő évtől kezdődően 10 éven át a verseny mindenkori győztese vihet majd haza.

 

Kérdezett: Spilák Klára

Színház.hu