"Az életpályám teljes volt" - Bede-Fazekas Csaba Kossuth-díjas

"Először meglepődtem, aztán végtelen örömöt és hálát éreztem" - mondta az MTI-nek Bede-Fazekas Csaba operaénekes, érdemes és kiváló művész, a Győri Nemzeti Színház örökös tagja a Kossuth-díj átvétele után vasárnap.

 

A művészt az operairodalom leghíresebb szerepei mellett feledhetetlen zenés és prózai alakításokat is magába foglaló, hazánk színházi életét gazdagító művészi pályája elismeréseként tüntették ki a nemzeti ünnepen Kossuth-díjjal.

 

"Első reakcióm a meglepődés volt. Bár 82. évében, az érdemes és kiváló művészi cím után az ember már néha gondol ilyenekre, mégsem számítottam arra, hogy éppen idén tüntetnek ki. Aztán végtelen örömet éreztem és hálát mindazok iránt, akik ezt lehetővé tették. Mindenekelőtt Forgács Péternek, a Győri Nemzeti Színház igazgatójának tartozom köszönettel, aki felterjesztett a díjra" - mondta Bede-Fazekas Csaba.

 

bede-fazekas

Fotó: Győri Nemzeti Színház

 

"A Baranya megyei Sellyén születtem, polgári családban, apám katonatiszt volt. Az énekesi pályám nagyon lassan bontakozott ki, hiszen mint a legtöbb falusi gyerek, mezőgazdasági pályára készültem. De aztán jött a háború, elvesztettük a földjeinket, a házunkat, mindenünket, és a termelőszövetkezet sem volt annyira vonzó, hogy ebbe az irányba menjek tovább. Ennek ellenére a mezőgazdasági technikumot még elvégeztem Budapesten, tehát szakmám szerint agronómus vagyok" - idézte fel a kezdeteket.


"Az énekesi pályán Maleczky Oszkár főiskolai tanár, Kossuth-díjas énekművész indított el, akivel a munkaszolgálaton találkoztam. A konzervatóriumba ugyanakkor csak 1956 után vettek fel, mert osztályidegennek számítottam. De még ezután sem volt könnyű elhelyezkednem az életrajzom miatt, ezért egy ideig például a Gellért fürdőben dolgoztam kabinosként. Aztán egy ismerős segítségével felvettek a Déryné Színházhoz, és innen már könnyebb volt az előrejutás. Győrbe kerültem, de játszottam Debrecenben, Szegeden, Miskolcon, többször a Magyar Állami Operaházban is. Végül is Győrben telepedtem le, lényegében 45 éve itt élek és dolgozom, és azt mondhatom, hogy elégedett és boldog ember vagyok".


Bede-Fazekas Csaba pályája során csaknem 200 szerepet játszott el, köztük - a wagneri életmű kivételével - az operairodalom csaknem összes fontosabb bariton szerepét elénekelte. Legkedvesebb és legfontosabb alakításai közül megemlítette a Rigoletto, a Nabucco és A sevillai borbély címszerepét, a Toscából Scarpia, A trubadúrból Luna gróf, a Traviatából Giorgio Germont szerepét. "De mint vidéken szokás, mindent játszottam, az operák mellett operettet, zenés vígjátékot, musicalt is. A kedvenceim a Hegedűs a háztetőn, a Zorba, a La Mancha lovagja, az operettek közül a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő és sok más. Nagyon széles repertoárt játszottam tehát, amelybe az előzőek mellett számos prózai szerep is tartozott" - mesélte.


Bede-Fazekas Csaba énekes színésznek tartja magát, bár mint mondta, kétségtelenül az operairodalom az, amely igazán teret adott hangi adottságainak. Végső soron azonban minden műfajt szeret, és szívesen dolgozott mindenben - hangsúlyozta.


A kérdésre, milyen szerepet játszana még el szívesen, azt felelte: igazából nincs ilyen. "Mindazt, ami közel állt hozzám, sőt azt is, ami nem annyira, már eljátszottam, így nincs szerep-éhségem vagy hiányérzetem. Persze vannak még olyan szerepek, amelyeket érdekes lenne eljátszani, de nem vagyok telhetetlen. Úgy érzem, hogy az életpályám teljes volt, minden műfajból megkaptam a lehetőségeket, tehát meg vagyok elégedve. Pillanatnyilag az a hozzáállásom, hogy amíg a színházamnak szüksége van rám, és amíg az erőmből telik, addig dolgozom".


Mint mondta, jelenleg a március 28-i A varázsfuvola-premierre készülnek, ahol az Öreg papot alakítja, emellett két futó darabban, A revizorban és Egressy Zoltán Június című darabjában játszik a Győri Nemzeti Színházban.

 

 

Rövid életrajz:

 

BEDE-FAZEKAS CSABA operaénekes, érdemes és kiváló művész 1933. december 25-én született a Baranya megyei Sellyén.
1961-ben a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola ének szakán szerzett diplomát, majd 1963-1965 között Ascher Oszkár színész-tanfolyamára járt. 1963-tól 1968-ig az Állami Déryné Színház tagja, 1968-tól 1974-ig a győri Kisfaludy Színház magánénekese volt. Ezt követően egy évig a debreceni Csokonai Színházban játszott, majd 1976-tól újra Győrbe szerződött, s csaknem négy évtizede játszik a Győri Nemzeti Színházban.


Vendégként más társulatok produkcióiban is színpadra lépett, szerepelt a Magyar Állami Operaház, a Miskolci Nemzeti Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, valamint a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Gyulai Várszínház előadásaiban. Széles repertoárján opera és kortárs mű, musical és operett egyaránt megtalálható. Mintegy 300 színházi szerepet alakított, elénekelte a zeneirodalom legnagyobb bariton szerepeit. Kiváló énekhangja szuggesztív színpadi megjelenéssel párosul. A zenés műfajok mellett prózai szerepekben is színpadra lépett, legutóbbi bemutatója februárban Gogol A revizor című komédiája volt.


1989-ben érdemes, 2011-ben kiváló művész címet kapott. A Győri Nemzeti Színház örökös tagja (1998), Győr díszpolgára (2002). 2009-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2013-ban a Musica Hungarica Kiadó Életműdíját vehette át, és a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjává választották.

 

 

Forrás: MTI