A rák­kal való küz­del­méről készített előadást Kara Tünde

Saját élet­tör­té­ne­tét, a rák­kal foly­ta­tott év­ti­ze­des küz­del­mét mond­ja el a Jászai-díjas Kara Tünde a Békéscsabai Jókai Színház új, Karkithemia cí­mű mo­no­drá­má­já­ban, amely­nek ős­be­mu­ta­tó­ját áp­ri­lis 13-án tart­ják.

 

Kara Tünde az MTI-nek fel­idéz­te: 2001-ben tud­ta meg, hogy mi­rigy­rák­ban szen­ved, 2011-ben nyil­vá­ní­tot­ták leg­utóbb tü­net­men­tes­sé. "Szerettem vol­na va­la­mit vissza­ad­ni ab­ból, amit a kór­ház­ban kap­tam, ezért több ci­vil se­gí­tő mun­kát el­vál­lal­tam, de so­sem érez­tem úgy, hogy ele­get tör­lesz­tet­tem vol­na" - hang­sú­lyoz­ta. 

Zelei Miklós író rá­be­szé­lé­sé­re vál­lal­ko­zott ar­ra, hogy sa­ját be­teg­sé­gé­nek tör­té­ne­tét toll­ba mond­ja. Hároméves mun­ka­fo­lya­mat ve­tte kez­de­tét 2011 nya­rán, 120 ol­dal­nyi fel­vett in­ter­jú­ból írt Zelei Miklós és Pethő Sándor 21 ol­da­las mo­no­drá­mát.
 
karatunde

Mint a Jászai-díjas szí­nész­nő el­mond­ta, te­rá­pia szá­má­ra a da­rab, és ezt sze­ret­né to­vább­ad­ni má­sok­nak is. "Talán át le­het se­gí­te­ni va­la­kit az el­ső meg­döb­be­né­sen az­zal, ha el­mond­juk, nincs egye­dül, más is át­él­te már ezt, és hogy túl le­het él­ni a vé­gén." Hozzátette: sze­ret­né, ha egy­szer az Országos Onkológiai Intézetben is el­játsz­hat­nák a da­ra­bot.

Színésztechnikailag az mo­ti­vál­ja, ho­gyan tud­ja fenn­tar­ta­ni a né­zők fi­gyel­mét mint­egy más­fél órán ke­resz­tül egy mo­no­drá­má­ban. "Mélyvíz ez, egye­dül va­gyok a szín­pa­don, rá­adá­sul egy sa­ját tör­té­net­tel" – fo­gal­ma­zott Kara Tünde, aki egy­ko­ri fő­is­ko­lai cso­port­tár­sát, Tege Antalt kér­te fel ren­de­ző­nek. "A mun­ka­fo­lya­mat tel­je­sen for­dí­tott. Nemcsak azért, mert a szí­nész vá­lasz­tot­ta a ren­de­zőt, ha­nem azért is, mert én eb­ben a tör­té­net­ben túl­sá­go­san mé­lyen ben­ne vol­tam. Kicsit el kel­lett tő­le tá­vo­lod­nom, hogy szín­re tud­juk vin­ni. Ebben so­kat se­gí­tett Tóni” – fo­gal­ma­zott.

Tege Antal, a Békéscsabai Jókai Színház szí­nész-ren­de­ző­je el­árul­ta: el­ső ol­va­sás után annyi­ra meg­ren­dí­tet­te a da­rab, hogy né­hány hó­na­pig gon­dol­koz­nia kel­lett azon, el­vál­lal­ja-e. Utána ki­hí­vás­ként fog­ta fel, hogy egy ennyi­re sze­mé­lyes tör­té­ne­tet meg­ren­dez­zen. A rák nép­be­teg­ség­gé vált, a szín­ház pe­dig nem me­het el a tár­sa­dal­mi prob­lé­mák mel­lett - mond­ta.

Azt ta­lál­ta ki, hogy a sze­rep­lő ne mint Kara Tünde, ha­nem mint Thália pap­nő­je je­len­jen meg a szí­nen, aki vív­ja har­cát a rák gö­rög is­ten­nő­jé­vel, Karkithemiával. "Így már könnyebb szín­pa­di mű­ként fel­fog­ni" – fo­gal­ma­zott a ren­de­ző.

Tege Antal úgy dön­tött, ki­tá­gít­ja a mo­no­drá­ma ke­re­te­it: há­rom szí­nész­kol­lé­gát "mint gö­rög kart" be­le­tett a da­rab­ba, ők mai da­lo­kat, pél­dá­ul a Vad Fruttik, az Amorf Ördögök, a Quimby vagy a 30Y is­mert szá­ma­it ének­lik. Mint rá­mu­ta­tott, ér­de­kel­te, hogy egy dal­nak egy ilyen mű­be va­ló be­ágya­zá­sa ho­gyan ér­tel­me­zi át a dal szö­ve­gét. A kar tag­ja­it Szente Éva és Galambos Hajnalka mel­lett Csomós Lajos ala­kít­ja, aki da­ga­na­tos be­teg­ség­gel di­ag­nosz­ti­zált édes­any­já­nak aján­lot­ta a da­ra­bot.

A dísz­le­tet Egyed Zoltán ter­vez­te. Mint Tege Antal el­mond­ta, min­dent a koc­ka szim­bó­lum­mal min­táz­tak meg, és min­den át­lát­szó, "hogy a da­ga­nat ne tud­jon el­búj­ni".

A Karkithemia összes meg­hir­de­tett elő­adá­sá­ra he­tek­kel a be­mu­ta­tó előtt el­kelt min­den jegy.
 
Forrás: MTI