Rendhagyó romkocsma-premierre készül - Villáminterjú Pogány Judittal

Április 8-án az AnKert romkocsma ad otthont a Szomszédok című előadás bemutatójának, amely a film, a színház és a rádió műfaji elemeit ötvözi.

A darab egy átlagos magyar család vacsoráján keresztül nyújt betekintést a kis magyar valóságba, aminek immár számos más náció is részese. A főszereplő Pogány Judittal olvashatnak villáminterjút.

 

Rövid ajánló a darab elé:

 

Mi magyarok – miközben százezrével hagyjuk el az országot – gyanakodva szemléljük a hozzánk érkező idegeneket. Migránsok, menekültek, akik köztünk élnek. Miben mások, mint mi és mennyiben ugyanolyanok? Milyen, ha a szomszédban lakik egy arab, egy orosz, egy vietnámi vagy akár egy cigány család? Miért van meg mindenkiről a véleményünk és miért félünk a pirézektől? Egy átlagos magyar család vacsoráján keresztül betekintést nyerhetünk a kis magyar valóságba, aminek immár számos más náció is részese. 
A groteszk és önironikus előadás a színház, a film és a hangjáték eszközeit ötvözi.

 

szomszedok

 

Villáminterjú Pogány Judittal:

 

Mit tudott a készülő előadásról az olvasópróba előtt?

 

Pogány Judit: Tegnap éjjel láttam először az anyagot és ma délután hallgattam meg Schermann Márta tervét az előadással kapcsolatban. Előtte csak annyit tudtam, hogy nem élőben játszunk majd az előadásban, hanem videó- és hangbejátszás formájában. Márta csodálatos ötletekkel és fantáziával dolgozik. Két korábbi közös munkánkat is nagyon szerettem, amit egy parkolóház hatodik emeletén, és a Tűzoltó utcai daganatos gyerekek klinikájának belső udvarán adtunk elő. Szeretek vele dolgozni. Tudunk közösen gondolkozni, szeretem az instrukcióit, biztonságban érzem magam nála. Rendezőként annyira pontos a látásmódja és a színházi ízlése, hogy én, mint színész biztos lehetek abban, hogy szól, ha akár egy betűvel is tévútra megyek. Ez a biztonság rettenetesen jó érzés és könnyebbé teszi a munkát.


A koncepció egyik alappillére, hogy az előadás kísérletezni fog a film, a színház és a rádió eszközeinek egymásra játszásával. Dolgozott már olyan előadásban, amely hasonlóképpen vegyítette a formanyelveket?

 

Pogány Judit: Egyszer egy amerikai fiú (Jay Scheib) rendezett egy előadást a Trafóban, Tolsztoj A sötétség hatalma című írásából. Abban az előadásban akkor is a szerepünket kellett tovább játszanunk, ha kimentünk a jelenetből a díszlet takarásába, mert videókivetítéssel mutatták a figura díszlet mögötti létezését is. Tehát szimultán játék zajlott a darab szerinti élő jelenetek és a háttérben zajló történések között a technika segítségével. Nagyon kellett koncentrálni, hogy ritmusban, térben mindig minden a helyén legyen. Szerettem a szerepemet: egy csecsemő gyilkos nagymamát osztottak rám, és az igazság az, hogy Magyarországon ritkán adódik alkalmam ennyire negatív figurát játszani.

 

szomszedok3

 

A mostani szerepe szintén egy nagymama lesz, azonban őt inkább a békés jelző illeti meg. A családi vitában, aminek középpontjában a szomszédban lakó bevándorló családok állnak, ő az „élni, és élni hagyni” bölcsességével közelíti meg a problémát, szemben például a vejével, Bandival és a közös képviselővel, akik részéről inkább az elutasítás figyelhető meg (bár ezt ők maguk sem mindig veszik észre). Mit gondol Panni néni, és az őt körülvevő család tipikus karakterei a mai magyar társadalomnak?

 

Pogány Judit: Sajnos igen. Néha teljesen más ítéletek születnek egyes társadalmi és politikai kérdésekről egy családon belül is. Ez az ellentét sok feszültséget és problémát okoz az életünkben. A mi szakmánk is kétfelé szakadt. Már kevés a közös cél, és ez borzasztó szomorú dolog.


Ha beülne a közönség soraiba egy Bandihoz hasonló figura, aki a kölcsönkért sót is csak kommentálva teszi rá az ételére – „Remélem, nem valami ázsiai só!” – vajon felismerné saját gondolkodásmódját, változtatna rajta? Ön szerint, egyáltalán képes ilyen hatást elérni a színház?

 

Pogány Judit: Azt szeretem a színházban a legjobban, hogy képes az emberekben újra és újra felpiszkálni az igazságérzetet, helyre rázni az értékrendet. Ezzel együtt azonban, az is igaz, hogy aki konokul hisz bizonyos szemléletekben és értékítéletekben, az nyilván makacs lesz egy ilyen helyzetben (is) és nem hagyja, hogy a látottak hassanak a gondolkodásmódjára. Ülnek majd a közönség soraiban olyanok is, akik döntöttek már. Mégis fontos, hogy megosszuk a véleményünket, legalább azzal a réteggel, aki eljön egy ilyen előadásra. Nem véletlenül használom a réteg szót, hiszen a független színházak és az alternatív előadások rétegszínházat hoznak létre. Aránylag kevesen vannak, akik egyáltalán hozzájutnak ezekhez az előadásokhoz, hiszen általában kisebb térben játsszák őket, így nem könnyű jegyet szerezni rájuk. Emlékszem, pont a Mártával való első közös munkánk alkalmával, a Városi Ferenc Születése című darab bemutatásánál szembesültünk ezzel az egészen gyakorlatias problémával. Ez volt az az előadás, amit egy parkolóház hatodik emeletén játszottuk. Nagyon vegyes volt a közönség. A kerület lakói és az ”utca embere” mellett, ott ültek a szakma úgynevezett „bennfentes” figurái is, akiket csak bemutatókon látok néha. Hivatalosan hetven fő ülhetett volna be, de már kilencven fölött volt a beengedettek száma, a vasajtót nem lehetett becsukni, és még mindig álltak emberek az előcsarnokban. Akik nem jutottak be, az előcsarnokban tolongva, kintről próbálták hallgatni, nyomon követni az előadást. Nagyon jó érzés volt! Remélem, hogy most is hasonlóan alakul majd. Biztosan kíváncsiak lesznek rá azok, akik követik a független színházak működését, azok, akik valaha láttak már Schermann rendezést és a Trafó törzsközönségéből is sokan el fognak jönni. Ehhez adódik majd hozzá a helyszín, a belvárosi romkocsma közönsége.

 

Az interjút Rácz Anna készítette.

 

szomszedok2

 

 

SZOMSZÉDOK – az Ankertben

Szereplők:
Pogány Judit
Felhőfi-Kiss László
Schneider Zoltán
Schermann Márta
Kovács S. Zoltán
és civilek

 

Rádiófelvétel: Surányi András, Drobek Attila
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Videó: Tóth Artin
Technikai munkatárs. Éltető András
Kreatív munkatárs: Dávid Ferenc
Író: Hárs Anna
Rendezte: Schermann Márta

 

 

Bemutató:
Ankert (1061. Budapest, Paulay Ede u. 33.)

2015. április 8. 18h és 20h

  

A Szomszédok előadás és projekt a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozásából jött létre.