'Fölégetni a süllyedő hajót' - A POSZT-botrányról ír az Ellenfény

Az Ellenfény szerzői,  Szűcs Mónika és Sándor L. István az elmúlt napok fejleményeire kívántak reagálni, amelyek oda vezettek, hogy négy beválogatott előadás versenyen kívül kerül színre a 15. POSZT-on.

poszttt2

 

 

Az Ellenfény írásából:

 

 

"A Magyar Színházi Társaság szakmai tevékenységének utolsó terepe a POSZT maradt, amelyet az addig is általa rendezett (városról városra vándorló) országos színházi találkozók utódaként (Jordán Tamás kezdeményezésére) ő maga alapított. A Magyar Teátrumi Társaság eleinte egy saját fesztivállal próbálkozott, már az alapítás évében (sőt pillanatában), 2008 novemberében megrendezték Veszprémben az első Vándorfesztivált, amelyet következő évben a soproni, majd a szolnoki, végül a kecskeméti követett. Miután ezek a találkozók semmiféle szakmai visszhangot nem váltottak ki, a Magyar Teátrumi Társaság úgy döntött, hogy inkább részt kér a sikeresen működő Pécsi Országos Színházi Találkozóból" - vázolja fel az Ellenfény elemzése.

 

"Miután a Magyar Színházi Társaság megszűnt a POSZT egyedüli tulajdonosa lenni, érvényesíthetetlenné vált az a korábbi gyakorlat is, hogy a Magyar Színházi Társaság szakmai tagszervezetei (színészek, rendezők, drámaírók, dramaturgok, tervezők, kritikusok) delegálnak egy-egy tagot a fesztivál zsűrijébe. Évek óta háttéregyeztetéseken dönt a két társaság a találkozó zsűrijének összetételéről, s ha egy-egy színészt vagy rendezőt nem fogadott el a Magyar Teátrumi Társaság a szakmai szervezetek jelöltjei közül, senki nem tiltakozott ellene. Nem példátlan tehát, ami idén a kritikuscéh által delegált jelölttel történt, csupán azért válhatott botránnyá, mert a nyilvánosság elé került" - vélik a szerzők, Szűcs Mónika és Sándor L. István.

 

"Ez a botrány hosszú idő óta érlelődő kérdésekre irányítja a figyelmet: hogyan lehet, és lehet-e egyáltalán a szakmai érdekeket védeni? Szabad-e szakmaiságra hivatkozva egy kérdést politikai síkra terelni? De lehet-e szakmai kérdésről beszélni egy tisztán politikai erőtérben? És vajon létezik-e tisztán szakmai ügy, vagy minden csak hatalmi kérdésként felmerülve tud hangot, nyilvánosságot kapni? Mikor van értelme egy ügy mellett kiállni? Mitől függ, hogy valami „üggyé" válik-e? 2014 januárjában a Független Előadó-művészeti Szövetség és a Magyar Színházi Társaság nyílt levélben tiltakozott az NKA tánc- és színházművészeti kuratóriumának összeállítása ellen, mert a felkért öt delegáló szervezet közül csupán (a másik) három jelöltje kapott helyet a döntéshozó testületben. Pontosabban Molnár Piroska (a MSZT javaslatára) bekerült ugyan, de lemondott megbízatásáról, hogy felhívja a figyelmet a tarthatatlan helyzetre. Botrány azonban nem lett az ügyből" - teszik hozzé.

 

Az Ellenfény arra hívja fel a figyelmet, hogy a Magyar Színházi Társaság rég elveszette a kompetenciáját arra, hogy szakmai kérdésekben szakmai álláspontokat képviseljen, de most elveszteni látszik az utolsó megmaradt pozícióját, a POSZT-ot is. "De kérdés, hogy szabad-e magunk mögött kérlelhetetlenül fölégetni az egyébként is süllyedő hajót. És hogy a nagy recsegés-ropogásban van-e még fül a nyugodt, higgadt érveknek, és lesz-e még hely, ahol elmondhatjuk, meghallgathatjuk és megfontolhatjuk ezeket" - veti fel Szűcs Mónika és Sándor L. István.

 

A teljes cikket itt olvashatják.