Tündér Lala - Közös bemutatót tart a Mesebolt és a Vojtina

A Vas Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében tartja közös bemutatóját május 10-én a Mesebolt Bábszínház és a Vojtina Bábszínház.

 

A Mesebolt Bábszínház ajánlója:

 

Szabó Magda költőnő, író és drámaíró több írásában foglalkozik női sorsokkal. A Tündér Lala című kisregény csodálatos tündérvilágot teremt, de ebben a mesei keretben nagyon is komoly és nehéz témákat boncolgat gyermekek számára is élvezetes, és érthető módon. Középpontban egy a munkája és az anyai szerep között vívódó, megfelelni vágyó, egyedülálló nő áll.

 

A regény rengeteg szálon fut, az előadásban ezeket igyekeztük összefogni, redukálni. Az alapkonfliktus: a Szövetség: Tündérek, Állatok, Növények, Óriások és Tárgyak szövetkeznek, hogy többé nem engednek be embereket a Holdfény-öbölbe. Ám aznap megjelenik ott Beáta, egy árva kislány és a nagybátyja, Péter, akikkel Lala, a tündérkisfiú (miután ellopta anyja konvertorát, emberré változott és átlépte Tündérország határát) később összebarátkozik és megkéri az Államtanácsot, hogy maradhassanak az emberek a parton. Eközben szerelem szövődik Írisz királynő és Amalfi kapitány között, de boldogságukat megakadályozza Aterpater, a varázsló. Céljai eléréséhez tisztességtelen eszközökhöz nyúl, megtudja, hogy Lalának emberszíve van. A Tündéralkotmány kimondja, hogy azt a tündér, akinek emberszíve van, száműzni kell a birodalomból vagy rabszolgasorsra kell ítélni. Aterpater megzsarolja királynőt. Vajon legyőzhető-e Aterpater, aki hatalmához különös módon jutott? Milyen áldozatot képes hozni egymásért anya és gyermeke? A szeretet ereje felül tudja-e írni a törvényeket?

 

Szabó Magda regényéből készült már számos feldolgozás, sőt filmadaptáció is. Ő az egyik legtöbbet fordított írónk, regényei számos nyelven és országban megjelentek.

 

lala

 

 

Bereczki Csilla, rendező, a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkara után színházrendező-bábrendező szakirányon végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Bábos, prózai és zenés előadást egyaránt rendezett már Budapesten és vidéken. Második alkalommal dolgozik a szombathelyi Mesebolt Bábszínházban. Szakmai útja során többször foglalkozott olyan témájú anyagokkal, melyek az élet, a halál, az idő, az árvaság, a család kérdéseit próbálják feldolgozni gyerekek számára is befogadható módon (pl: Michael Ende: Momo, Török Sándor: Kököjszi és Bobojsza, Sven Nordqvist: Pettson és Findusz). Khaled- Abdo Szaida és Faragó Zsuzsa dramaturgok segítségével Szabó Magda regényét próbálja most bábszínpadon megvalósítani.

 

A Mesebolt Bábszínház nagyszínpadára készülő bábos előadásban Biczó-Takács Lilla tervei alapján az embereket bunraku bábok (melyek a földön járnak), a tündéreket alulról mozgatott, úgynevezett pálcás bábok formájában láthatjuk majd. A tárgyaknak is lelkük és önálló életük van ebben a világban. Biczó-Takács Lilla tervezéseivel rendszeresen találkozhatnak a szombathelyi nézők a Mesebolt Bábszínházban és a Weöres Sándor színházban is. Bábtervezőként kevés tapasztalata van, ezért a figurák kivitelezésében Bérczi Katalin bábkészítő volt segítségére, aki nagy rutinnal rendelkezik a bábok bonyolult belső szerkezetének kialakításában is.

 

 

 

 

Szabó Magda - Khaled-Abdo Szaida: Tündér Lala

 

Tündér Lala, tündérkirályfi: Kovács Bálint
Írisz királynő, Lala édesanyja: Lehőcz Zsuzsa
Aterpater, varázsló, később Atipati: Hannus Zoltán
Amalfi kapitány, a királyi testőrség vezetője: Takács Dániel
Jusztin, az Államtanács vezetője, Lala tanára: Császár Erika
Csill, patikus / a Tárgyak és a Növények királya / Péter, Beáta nagybátyja, festő: Kőmíves Csongor
Kencefice, Csill felesége / Dagi, az óriások királya: Dénes Emőke
Citó, az állatok királya / Beáta, kislány: Guary Szandra


író: Khaled-Abdo Szaida
dramaturg: Faragó Zsuzsa
zeneszerző: Márkos Albert
tervező: Biczó-Takács Lilla
rendező: Bereczki Csilla


Bemutató:  2015. május 10. (vasárnap) 10:00

 

Helyszín: MMIK színházterem (9700 Szombathely, Ady tér 5.)

 

Forrás: Mesebolt Bábszínház