Egri Istvánt idézik a színésztestvérek - Beszélgetés a Színészmúzeumban

 

Beszélgetést rendez a Bajor Gizi Színészmúzeum május 21-én, csütörtökön 16 órakor.

 

„Keveset gondolkoztam még azon, milyen is az egyéniségem, stílusom. Az a művész, aki sokat foglalkozik ezzel, önmaga szobrát formálja, elkerülhetetlenül nagyképű, nevetségesen hiú lesz. Az alkotás, a munka a lényeges, amit létrehoz. A görög építész, a reneszánsz szobrász, az impresszionista festő nem hiszem, hogy sokat törődött egyéniségével, stílusával. Dolgozott. A munkái jegyezték egyéniségét, stílusát.”

(Egri István)

 

 

A  Bajor Gizi Színészmúzeum vendégei Egri Kati és Egri Márta színművészek, akik a beszélgetés során a 110 éve született EGRI ISTVÁNRA emlékeznek.

Beszélgetőtárs: Ircsik Teréz és Szebényi Ágnes Belépődíj: 500 HUF

 

Helyszín: 1124 Budapest, Stromfeld Aurél utca 16.

 

egri istvan

 

Egri István pályájáról röviden:

 

 

Egri István magyar színész, színházi és rádiós rendező, főiskolai tanár, író, publicista; érdemes és kiváló művész 1929-ben a színész, 1930-ban a rendező szakon diplomázott a Színművészeti Főiskolán.

 

 

A Belvárosi Színházban indult színészi pályája. 1931-től 1932-ig a Magyar Színház, 1932 és 1933 között pedig a Kamara Színház tagja volt.

 

1933 és 1935 között nem volt egyetlen színháznak sem a tagja. Néhány kisebb szerepet játszott a Vígszínházban és az Új Thália-ban, végül a Vígszínház tagja lett.

 

Az 1939-es zsidó törvények miatt nem játszhatott színházban, de tanított és újságírással foglalkozott. 1944-ben munkaszolgálatra vitték Auschwitz-ba, ahonnan 1945 tavaszán került haza. Ekkoriban a Nemzeti Színház szerződtette, de egy év múlva 1946-ban ismét a Vígszínház tudhatta tagjai közt.

 

1948-ban a Pesti Színház igazgatója lett, 1949-ben pedig az Ifjúsági Színház igazgatójának nevezték ki.

 

1950-ben a Belvárosi Színház főrendezője, 1953-tól pedig a Magyar Néphadsereg Színházának főrendezője lett. 1956 és 1958 között a Petőfi Színház főrendezője, majd igazgatója, 1958-tól 1962-ig a József Attila Színház, 1962 és 1965 között pedig a Jókai Színház tagja volt.

 

1965-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol tíz éven át játszott. 1975 és 1978 között a Madách Színház tagja volt, és a Győri Kisfaludy Színházban rendezett. 1978-ban visszatért a Nemzeti Színházhoz, amelynek haláláig, 1980-ig volt a tagja.