Törvényen kívüli hősök - Beszámoló a III. Pécsi Családi Színházi Fesztivál első napjáról

Május 23. és 31. között rendezik meg a III. Családi Színházi Fesztivált a Pécsi Nemzeti Színházban. A fesztivál blogja naponta figyelemmel kíséri az eseményeket. Interjúkat készítenek az alkotókkal, és egy-egy gyerekirodalomban jártas szakembert is faggatnak majd.

 

Összefoglaló - 1. nap:


Tegnap elkezdődött az immár harmadik alkalommal megrendezett, kilenc napon át tizenkilenc előadást felvonultató Családi Színházi Fesztivál, melyet Rázga Miklós, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója nyitott meg egy önként jelentkező néző, Mészáros Míra segítségével. Két zenés produkció indította a Fesztivált: a Nagyszínpadon a miskolci Robin Hood, a Kamarában pedig a székesfehérvári Momo.

 

IMG 0555

Rázga Miklós, Mészáros Míra, Ódor Kristóf, Matuz János megnyitják a Fesztivált (fotó: Körtvélyesi László)

 

 

Momo

 

A 70-es évek elején keletkezett Michael Ende-regény, a Momo - Avagy furcsa történet az időtolvajokról s a gyermekről, aki visszahozta az embereknek az ellopott időt annak idején elnyerte a legjobb német ifjúsági regény, valamint a legjobb európai ifjúsági regény díját is. Bár a szerzőt leginkább A végtelen történet című művével azonosítják, a Momó-t hazai színpadokon is játszották már. A történet fiatal főszereplője ugyanúgy társadalmon kívüli lény, mint Robin Hood; ő is egyedül veszi fel a harcot a világ gonosz erőivel, ráadásul az ő segítői „csupán” egy teknősbéka és egy papagáj.

 

"Véleményem szerint a Momo a gyerekirodalom Hamlet-je a maga sötét filozófiájával, összetett gondolataival az idő fogalmáról. Színpadon leginkább összművészeti alkotással ragadható meg. Így különösen fontos volt, hogy a zene (Faragó Béla) és az animáció (Taskovics Éva) egyenrangú eleme legyen a produkciónak. Az előadásnak hangsúlyos a zeneisége, ezért dzsessz-szel kevert világzenei motívumokat kértem Faragó Bélától. Az elmúlt két évben Fehérváron alsótagozatos diákok számára készítünk előadásokat Bélával, amelyeket ugyanolyan rangban kezel a színház, mint a nagyszínpadi produkciókat" - mesélte Matuz János rendező.

 

Faragó Béla zeneszerő elmondta,  Matuz Jánossal mindketten a Bárka Színház alapító tagjai, és az ott töltött tizenkét év során többször felmerült, hogy csináljanak egy gyerekdarabot, de ez Vidovszky György érkezéséig mégsem történt meg a Bárkán, Matuz János közben pedig már elszerződött. "Aztán amikor Székesfehérvárra került, megkeresett egy gyerekdarab ötletével. Engem amúgy is beszippantott a gyermekvilág a saját gyerekeim megszületésével, és miután érzékeltem, hogy szülőként milyen nehéz jó gyerekprogramot találni, különösen boldog voltam, hogy gyerekelőadáshoz szerezhetek zenét. János életében is a kislánya volt az inspiráló tényező. A Momo mesevilága a maga transzcendens mivoltában közel áll hozzám, és szabadságot is jelentett nekem, mint zeneszerzőnek. Jánosnak vannak zenei affinitásai, ezért érzékeny instrukciókat tudott adni, ami külön öröm volt, hiszen pontosan éreztem a rendezői szándékát. Mivel egyébként is sokféle zenei hatást engedek be az életembe, izgalmas feladat volt ez a darab. Ilyen volt például Kassziopeia, a teknős, mint időtlen lény lebegő hangzásvilágának a megteremtése. Vagy Bendegúz, a papagáj tréfás zenei világának megkomponálása. Vagy az a kettősség, hogy a transzcendens lét hogyan hordozza magában a humort. Úgy vélem, lehet siránkozni azon, hogy a mai világban felhígultak az értékek. Ugyanakkor a tömegkultúra pozitív hozadéka az lett, hogy világ tele van humorral, vagyis felerősödött egyfajta játékosság, amire nagy szükségünk van. A színházaknak óriási felelősségük van, és úgy érzem, hogy a magyar gyerekszínház egyre inkább érzékeli ezt. Fontos egy ilyen színházi szemle, mint a pécsi, mert ezáltal a gyerekek sokféle gondolkodást ismernek meg, ami fantasztikusan inspiráló a számukra" - fogalmazott a zeneszerző.

 

momo 1

 

 

Robin Hood

 

A Miskolci Nemzeti Színház Robin Hood, a "tolvajok fejedelmének" klasszikus történetéből készített zenés színpadi művet, és a cselekményt is szabadon kezelte. A műről Deres Péter írót és Máthé Zsolt dalszövegírót kérdeztük.

 

"Íróként megpróbáltam eltávolodni attól a heroikus, patetikus hangtól, amely a feldolgozásokra gyakran rátapad, de azért meghagytam az alaptörténetet, a főbb szituációkat és a legfontosabb szereplőket, amelyeket a Robin Hood kapcsán ismerünk. Ennek megfelelően modern, laza, az élőbeszédhez közelítő stílusra törekedtünk, mind a darab és a dalszöveg tekintetében. Új jelenetek lehetőségét vetettem fel Szőcs Artur, rendezőnek, hiszen az ő szándéka is a modernizálás volt. Először csak egy kanavászt ajánlottam, így az írói és rendezői szándék egymást segítette. A megszokottól eltérően a mi főszereplőnk fiatal, mert a kamasz korosztály így könnyebben tud azonosulni vele. Ugyanakkor Robin Hood egy bujdosó, törvényen kívüli figura, ezért van benne rafinéria, vásottság, és ezt nem is akartuk megkerülni. Megkérdőjelezhetetlen a jósága, ugyanakkor tulajdonképpen egy tolvaj, és ezt a kettősséget ki akartuk hangsúlyozni. A személyisége bonyolult: sokszor dönt rosszul, néha gyengébb és ügyetlenebb társainál, és olykor kimondottan irritáló a környezete számára. De így gazdagabbnak és szerethetőbbnek éreztük a figuráját.  Dramaturgként, átdolgozóként és szerzőként úgy látom, hogy a színházak gyerekelőadásokhoz való hozzáállásában és minőségében általánosságban van pozitív változás, elmozdulás: a kötelezettség és bemutató-kényszer megszűnt, és ezt jó látni. Ugyanakkor a színházak kétségbeestek, hogy elveszítik a közönségüket, és ráébredtek, hogy a gyerekdarabokkal nagyobb tömegeket lehet behozni. Azonban még jobb lenne, ha dinamikusabb lenne a nyitás az új gyerekirodalom felé, ami nagyon izgalmas mostanában. Ha több lenne a gyerekelőadás, akkor a nagy számok törvénye alapján több lenne a tehetséges, jó előadás is. Svéd szakosként egyébként úgy látom, hogy a Skandináviában azért olyan jó a gyerekirodalom, mert ott nincs gügyögés és mellébeszélés; úgy tudnak a szerzők konkrétak lenni, hogy írásaikból nem vész el az izgalom, a kaland, a mesevilág. A hűségről, barátságról éppúgy tudnak egyenesen beszélni, mint a generációs problémákról. A fiatalokat komoly partnernek tekintik, nem szabályokat oktrojálnak rájuk, hanem felmutatnak bizonyos utakat és megmutatnak törvényszerűségeket. Az a jó gyerekirodalom lényege szerintem, hogy ne kalibráljuk alul az olvasókat" - mondta Deres Péter.

 

"Nagy Nándor zeneszerző elhagyta a Robin Hood-hoz kötődő eredeti középkori motívumokat, és inkább modern, könnyűzenei világot választott. Így a mai 10-16 éves fiatalok könnyebben azonosulni tudnak a darabbal. Ennek mentén az általam írt dalszövegek is könnyedebbek, fiatalosabbak lettek. Az volt a célom, hogy a szövegek ne legyenek szellemeskedőek, közhelyesek, de azért maradjanak frappánsak, könnyen megjegyezhetőek, sláger-szerűek. Pár motívum ennek megfelelően vissza-visszatér, de más szavakkal, más variációban. Deres Péter, a darab írója stilárisan megadta az irányvonalat számomra. A dalok nyelvezete az általa kitalált, illetve Szőcs Artur rendezői koncepciója, és a zeneszerző Nagy Nándor hangszerelési tervei szerint alakult. A főszereplő, Zoltán Áron személye tudatos választás volt: egy kissé ügyefogyott, vézna, gátlásos figurát képzeltünk el Robin Hoodnak, aki – szembemenve a hagyományos „mitikus” figurával – olykor nevetséges, esendő, esetlen vagy éppen hiú. Nem hős, nem egy a hazáját védő, keményen helytálló „márványszobor”, amilyen Russell Crowe volt Ridley Scott filmjében. A mi főhősünk sokkal inkább egy fiatal, jókedvű, kedves srác, akin lehet nevetni, akivel lehet azonosulni. Az ő ereje és tehetsége másban van. Benne van minden veszélyes kalandban, friss, fiatalos, optimista és természetesnek tartja, hogy jót kell cselekedni. Egyébként ez az első egész estés gyerekelőadás, amihez dalszöveget írtam. Az egri Alice Csodaországban (rendező: Dömötör András), és a Katona József Színház Kamrájában bemutatott Kovács Dániel - Vinnai András-darab, a Virágos Magyarország felnőtt előadások voltak. Tudtam, hogy húsz dalszöveget kell megírnom úgy, hogy 38 évesen tisztában legyek ennek a fiatal korosztálynak a humorérzékével. Bíztam saját infantilizmusomban, és nagyobb komolyságot és felnőttséget tételeztem fel róluk, mint szerintem általában szoktak. A bemutatón a reakciókból, nevetésekből úgy éreztem, hogy bejöttek a szövegpoénok" - számolt be Máthé Zsolt.

 

robin hood 1

 

A vezérválasztó dal:


Vezér nélkül
Mindenki balfék
Kell egy vezér
Aki viszi a balhét
Egy közülünk lesz majd a vezető
A megfelelő, a megfelelő.

Elsőként mindig ő tör előre
Visszavonuláskor ő az utolsó
A vezér hív meg mindenkit sörre
A vezér nevére lendül a korsó

Egy vezér álljon
Mindenki fölött
Legyen kit szidni
A háta mögött
Egy közülünk lesz majd a vezető
A megfelelő, a megfelelő

 

Az interjúkat készítette: Keszthelyi Kinga

 

 

süti beállítások módosítása