Tosca - Külföldi sztárénekesek érkeznek a Margitszigetre

A Margitszigeti Szabadtéri Színpad augusztus 7-én és 9-én Puccini Tosca című művét viszi színre. 

Puccini egyik leghíresebb operája a romantikus melodráma hagyományait őrzi, melyben egy sodró lendületű szerelem ér tragikus véget.

 

Cavaradossi, a festő szökött rabot bújtat. Scarpia, a rendőrfőnök nyomására a féltékeny Tosca, hogy megmentse szerelmét a kínvallatástól és a börtöntől, feladja a rabot, aki öngyilkos lesz. A nő a menlevélért cserébe testét kínálja, ám miután ez kevésnek bizonyul a sikerhez, önvédelemre kényszerülve leszámol a rendőrfőnökkel. Cavaradossit politikai összeesküvés vádjával kivégzik, Tosca bánatában öngyilkosságba menekül, leveti magát az Angyalvár fokáról.

Az operairodalom egyik legismertebb darabjában a szabadság eszméje és a szenvedélyes szerelem száll szembe a hatalommal és a cselszövéssel, de a feloldozás elmarad: a hősök sorsa tragikus véget ér.

 

A Margitszigeti Nagyszínpadon szabadtéri bemutatóként kerül színre az Operaház népszerű előadása, két külföldi sztárénekessel a főszerepben. Toscát a fesztivál meghívására Béatrice Uria-Monzon francia mezzoszoprán, Cavaradossit a chilei származású tenor, Giancarlo Monsalve énekli. Mindketten először lépnek fel Magyarországon.

 

A margitszigeti előadásokban bemutatkozik az I. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny I díjasa ill. Nagydíjasa, valamint különdíjasa, Alexadru Aghenie román bariton is.

 

 

tosca fekvo

 

 

Nehéz múlt, fényes jövő

 

Giacomo Puccini ugyan már az első pillanatban is látott fantáziát Victorien Sardou La Tosca című, 1887-ben írott drámájában – állítólag azt mondta rá a neves zeneszerző, hogy „se nem túlméretezett, se nem rafináltan látványos, s arra sem nyújt alkalmat, hogy szokás szerint túlzenésítsék” –, mégis visszautasította a megzenésítés ötletét. Mindaddig nem is tért vissza hozzá, míg tudomására nem jutott, hogy Giuseppe Verdit és Alberto Franchettit is foglalkoztatja a megzenésítés ötlete.

 

Többszöri nekifutásra végül sikerült megszereznie a jogokat a szerzőtől. Utána azonban ismét bizonytalanná vált, hogy Puccini lesz-e az, aki megzenésíti Sardou drámáját, ugyanis a zeneszerző nekikezdett a Manon Lescaut komponálásába, és ez a feladat minden figyelmét lekötötte. Ezt követően a Bohémélet megírásának látott neki, így a Tosca ismét a fiókba került. Végül 1894-ben elkezdett dolgozni rajta, viszont csak 1990-re született meg az opera végleges változata, melynek ősbemutatóját a római Teatro Costanziban tartották 1900. január 14-én, óriási sikerrel. Magyarországon először a Magyar Királyi Operaházban vitték színre 1903. december 1-jén.

 

DSC 5014 - copie

Béatrice Uria-Monzon

 

Érdekességek a Tosca-ról

 

Mivel a Tosca az operairodalom egyik legismertebb darabja, a történetet talán nem szükséges bemutatni. Azonban számtalan olyan izgalmas momentum van a mű történetében, melyek kevésbé közismertek:

 

- Az opera cselekménye mindössze egy nap alatt játszódik. A rövid cselekményidő miatt 1992-ben sor került egy olyan előadásra, ahol minden egyes felvonást valós időben és valós helyszíneken játszottak el: az első felvonást este 6-kor, a másodikat este 9-kor, a harmadikat pedig a következő napon, hajnali 6-kor. Az előadást rögzítették és élőben vetítették is.

 

- Hangszerelés szempontjából a Tosca nagy előrelépést jelentett Puccini életművében: jóval szélesebben alkalmazta a hangszerek színhatásait, mint korábbi munkáiban. Emellett az opera zenei érdekességeinek egyike, hogy a zeneszerző rengeteg változatban használt különféle hangolású és méretű harangokat.

 

- Az eredetileg 1900. január 13-ára kitűzött bemutatót egy nappal előrébb hozták, mert állítólag több baljós előjel is arra utalt, hogy bombatámadásra lehet számítani, melyet már máskor is követtek el a Teatro Costanzia ellen. Az előadás végül atrocitás nélkül zajlott le.

 

monsalve kicsi

Giancarlo Monsalve

 

- A premier igazi nemzetközi esemény volt, részt vett rajta az olasz miniszterelnök és több miniszter, a királyi családból pedig Margit királyné. A zenei világot is számos híresség képviselte, többek között Puccini vetélytársainak teljes sora, emellett az összes vezető európai és néhány amerikai lap is tudósítót küldött a bemutatóra.

 

- Sor került már néhány híresen elrontott Tosca-előadásra is, melyek közül kétségtelenül az 1961-es San Franciscó-i a leghíresebb. Történt ugyanis, hogy a kivégzőosztag tagjait olyan statisztákból válogatták, akik alig láttak színpadi próbát. Az volt a feladatuk, hogy menjenek be a színpadra, végezzék ki az elítéltet, majd hagyják el a színpadot. Ők azonban zavarba jöttek, amikor meglátták, hogy a színpadon nemcsak Cavaradossi, hanem Tosca is jelen van, ugyanis nem tudták, hogy kire kell lőniük. Végül Tosca mellett döntöttek – elvégre ő a tragikus névadó hősnő –, rálőttek, de helyette Cavaradossi esett össze holtan. Ezzel azonban még nem ért véget a kellemetlen baklövések sora: amikor Tosca levetette magát a mellvédről, a gyakorlatlan statiszták egyedül maradtak a színpadon. Utasításuknak megfelelően felettesüket követve valóban elhagyták a színpadot, csak nem éppen a legmegfelelőbb módon, egymás után ők is leugráltak a mellvédről.

 

Puccini egyébként több ízben is ellátogatott Budapestre, amelyet így jellemzett barátainak: „gyenge cigaretta, erős bor, megértő barátok, elragadó nők.”