„A kőszínházi struktúrák erodálódnak” – Vajdai Vilmos válaszolt

Nemzeti jelkép meggyalázása miatt feljelentették a parlament kulturális bizottságánál, mert a Vígszínház 120. születésnapján a TÁP Színház tagjai breakzenére énekelték a Himnuszt. Többek közt erről kérdezte Vajdai Vilmos társulatvezetőt a HVG.

 

A HVG cikkéből:

 

Egy színházi előadás mindig ünnep. Mi rendes hazafi módjára el szoktuk énekelni a Himnuszt, mindig másképpen, konvencióktól mentesen. Keressük a formáját, hogyan lehet a leginkább lelkesítő. Mindez persze tiltakozás az ellen, hogy bármilyen kurzus beleszóljon a művészetünkbe, és meghatározza, hogyan legyünk hazafiak, vagy kizárjanak a nemzetből, mert nem úgy gondolkodunk, ahogyan a törvények előírják. A rövid műsorunkban tiltakoztunk az ellen, hogy szétbarmolják a kultúrát, a több évtizede működő Színház című szakmai lapot megfojtják, a Fesztiválzenekartól elvettek kétszázmillió forintot” – mondta Vajdai Vilmos.

 

vajdai vilmos

Fotó: Trokán Nóra

 

A társulat vezetője szerint a TÁP Színház sokféle formával kísérletezi, vannak performanszaik, akciószínházuk, képzőművészeti előadásaik, klasszikus darabjaik. „Anakronisztikus ma a múlt század eleji színjátszáshoz és dramaturgiafelfogáshoz ragaszkodni. 1991-ben úgy mentem a Tilos az Á-ba, hogy konvenciómentesen szeretnék alkotni. Harminc éve dolgozom a Katona József Színházban színészként, amit ott nem lehetett megvalósítani, azt a kocsmában megcsináltam.

Egy időben minden héten ugyanabban az időpontban játszottunk egy félig-meddig rögtönzött, egyetlen alapötletre épülő előadást. A mai napig abból élek, amit ott megtanultam. Rengeteg dramaturgiai ötletet kipróbáltam, közben kifejlesztettem egy módszert: ha egy egész napot együtt tudok próbálni egy társasággal, de legalább három órát, akkor érvényes előadást tudok összehozni” – mesélte Vajdai Vilmos.

 

A Minden Rossz Varieté című előadás kapcsán elmondta, a hetvenes években a színházi emberek egy része elkezdte lebontani a közönséget elválasztó falat. A „kegyetlen színház” hatására azonban a nyolcvanas évekre a közönség már rettegett attól, hogy részese legyen a színpadon történteknek. Úgy véli, a TÁP Színház sokat tett azért, hogy ezt a görcsöt feloldja. „Megtanultunk bánni a közönséggel. A teljes estés előadásokban is meghagyom azt a rést, hogy közbe tudjanak avatkozni, vagy olyan aktívan kelljen gondolkozniuk a látottakon, hogy a darab részesének érezzék magukat” – tette hozzá.

 

A HVG arról az esetről is megkérdezte Vajdait, amikor nemrég a Bethlen Téri Színházban egy előadás korbácsolós jeleneténél egy férfi berohant a színpadra és megpróbálta megvédeni a főszereplőt.Csodálatos pillanat volt, és borzasztó, hogy az igazi nézőt, aki valóban átélte az előadást, megbélyegezték és kivezették”  mondta a TÁP Színház vezetője. Arra a kérdésre, hogy mit tenne hasonló helyzetben, így felelt: „A színészek, akikkel dolgozom, meg tudják oldani az ilyen helyzeteket: az előadás részévé tennénk a nézők reakcióját. Az Odüsszeiába beleírtunk egy nézőt, aki berohan és botrányt csinál. Paizs Miklóst megkértem, hogy írjon egy jelenetet, erre ő egy egész kötetet írt. Végül úgy került az előadásba, hogy egyszer csak elkezd kiabálni, hogy őt kihagyták az előadásból, pedig mennyit dolgozott. Elénekelt egy dalt, és kivezettük.

A színház most ott tart, hogy mindenféle konvenciók bomlanak, a dramaturgia, a klasszikus helyzetek, de általában, az egész életünkre igaz, hogy megkérdőjeleződik mindenfajta hagyományunk, tanult rendszerünk. A technikai fejlődéssel mindez fel is gyorsul. Gyereknek, öregnek állandóan új dolgokat kell megtanulniuk, és ez a színházra is érvényes. A kőszínházi struktúrák erodálódnak, mert bekerültek a pénz és a politika harcterére” – hangsúlyozta Vajdai Vilmos.

 

A teljes interjú a HVG-ben olvasható.