Bodó Viktor: "A Mentőcsónakban is ezerrel evezek majd"

Új motort kapott a Szputnyik Hajózási Társaság megszűnése után létrehozott Mentőcsónak társulat: Menekülj okosan címmel május 20-án új előadással jelentkeztek, mely nyári fesztiválokon is feltűnik majd. Bodó Viktor ennek kapcsán készülő rendezéseiről mesélt a 061.hu-nak.

A nullahategy.hu cikkéből:

 

A kérdésre, mit hoz a 2016-os év, úgy válaszolt: “Júniusban az Orlai Produkcióval a Szegedi Zsinagógában mutatjuk be Gogol, Egy őrült naplóját a Katona József Színház koprodukciójában, Keresztes Tamással a főszerepben, majd a Jurányi nagyteremben játsszuk, ennyi a magyarországi munka. Most regenerálódnom kell, elengedni a Szputnyik lezárult hét évét, főként azt az élményt, ahogy véget kellett vetni ennek az egésznek. Már úgy éreztem, elkezdtem magamnak ártani azzal, hogy még mindig csinálom. A színészeket el kellett küldjük, nem volt fenntartható egy állandó társulat működtetése, úgy hogy nem külföldön dolgozunk. Egy idő után nem nyertünk támogatást, a működési költségeken spóroltunk, hogy itthon is tarthassunk bemutatót, de nekem speciel sokkal többet kellett rendeznem, mint amennyit akartam vagy bírtam”.

 

bodoviktor

 

Bodó Viktor arról is beszélt, hogyan tud tovább működni a Mentőcsónak: “A Mentőcsónak Egység a Szputnyik Hajózási Társaság megszűnésével, a Szputnyik érték-átmentési akciójaként keletkezett 2014-ben. Programjaiban olyan aktuális társadalmi kérdéseket vizsgálunk, mint például az előítéletesség, a magyarországi mélyszegénység, a rasszizmus, a menekültkérdés, vagy épp a kivándorlás problematikája. Fontosnak tartjuk, hogy a hátrányos helyzetű csoportokkal szembeni előítéletességet színházi eszközök segítségével is csökkentsük, s így a toleranciát és a szolidaritást erősítsük nézőinkben, különösen a fiatalokban. Minden előadás esetében új kortárs magyar drámai szövegek születnek, amelyek a hazai társadalmi feszültségekre reagálnak, hol interaktív, új színházi formákat kutatva, hol pedig klasszikus színházi keretek között. A most záruló évadban mindkét rangos ifjúsági színházi fesztivál fődíját megnyerte egy-egy előadásunk: a rasszizmus visszaszorítása érdekében született Újvilág (rendező: Pass Andrea) kapta a VIII. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle fődíját, a Szociopoly című interaktív színházi társasjáték (rendező: Fábián Gábor) pedig a VIII. Kaposvári Assitej Biennálén a legjobb ifjúsági színházi előadásnak járó Üveghegy-díjat nyerte el. A Mentőcsónak diákcsoportja – hat huszonéves közreműködésével – a tehetségek magyarországi sorsáról készített előadást, Pokolra kell annak menni címmel. Előadásaink egyszerre bírnak közösségfejlesztő és személyiségfejlesztő hatással, miközben közös gondolkozásra, vélemények ütköztetésére bátorítják a résztvevőket. Hiszünk benne, hogy ez a tevékenység, a nézők ilyen formán történő megszólítása hosszútávon társadalomformáló erővel is bírhat”.

 

A rendező arról is szót, milyen volt a Szputnyik vége: “Külföldön kellett hajtanunk a vendégjátékokat, hogy a nyereség pénzét az itthoni játékra fordítottuk – bár természetesen nem azt gondoljuk, hogy csak az államnak kellene bennünket eltartania. Az ingázás, a csapat szétforgácsolódásához vezetett, noha sokan megtanultak valamit: nyelvet, zenét, mozgást. Az utolsó év kibírhatatlanul nehéznek tűnt… A színészek leszerződtetése fenntarthatatlan volt, projekt-alapon tudunk tovább működni, kisebbnek kell lennünk” – fejtette ki Bodó Viktor, aki elárulta, most elsősorban a Mentőcsónak jövője, támogatások biztosítása foglalkoztatja.

 

“Bécsben, a Volstheaterben az Ivanovot rendeztem. Utána Hamburg, Heidelberg, ismét Bécs, Frankfurt következnek. Tervezzük, hogy végig megyünk a Transzszibériai Expresszen, és ez alapján írnánk egy darabot. A tanulmányútra idén nyáron kerülne sor. Két évre előre tervezek, és a Mentőcsónakban is ezerrel evezek majd” – nyilatkozta a rendező.

 

A teljes interjút itt olvashatja.