„Hajrá Kapornak!” - IV. Pécsi Családi Színházi Fesztivál 2. nap

A Fesztivál második napján a Nagyszínházban a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház Nekünk nyolc?! című előadása, a Kamaraszínházban pedig a Pécsi Művészeti Gimnázium végzőseinek vizsgakoncertje ejtette rabul a nézőket.

 nekunk8

 

Turbuly Lilla íróval, a Nekünk nyolc?!  című darab szerzőjével készült rövid interjú arról, hogyan született az előadás és mit gondol a színházakban futó mai gyermekdarabokról.

 

Hogyan lett a Kosársuliból Nekünk nyolc?! ?

Madák Zsuzsa dramaturggal beszélgettünk arról, hogy hiányoznak az ifjúsági előadások a színházakban, sok olyan bemutatót tartanak, ami a 10 év alattiaknak szól, de kimondottan 10-14 éves tinédzsereknek nem igazán születnek darabok. Kevés olyan van, ahol a felsős diákok a saját mindennapjaikra ismerhetnek, a szülőkkel, tanárokkal való konfliktusaikat, első szerelmeiket láthatják viszont, olyan, ami nem csupán nekik, hanem róluk szól. Megmutattam Zsuzsának a Kosársuli és a Viszlát, kosársuli! című ifjúsági regényeimet, aki azt mondta színpadra való, és akkor nekifutottam megírni a színdarabot. Ez az első olyan eset, amikor színpadra alkalmaztam az írásom. Természetesen nem minden történés épül valós eseményre, de erős önéletrajzi szál is fellelhető a darabban, hiszen magam is jártam a nagykapornaki kosársuliba. Sok gyerek érzi, hogy a felnőttek, tanárok, szülők nem figyelnek rá, nem veszik komolyan az ő problémáját. Ebben a darabban feltesszük a kérdést, hogy mit kezdhet a gyerek a verbális erőszakkal? Nem szeretem a didaktikus, célzottan nevelő szándékú előadásokat, inkább csak az volt a cél, hogy megmutassuk: létezik ez a probléma. Emellett persze az első szerelem is szóba kerül. Naszlady Éva rendező határozott koncepcióval kezdett neki a munkának, el akarta emelni az előadást a realista világból, és egy rajzfilmes világot teremteni. Először vettem részt próbafolyamatban, ami rendkívül érdekes és tanulságos volt számomra, de színházi kritikusként egyben kicsit tudathasadásos állapot is volt. Az előadás alakulását igyekeztem szerzőként figyelni, de nem akartam beleszólni a folyamatba.

 

Színházi kritikusként mit gondolsz a mai gyermekszínházi, családi színházi helyzetről? Milyennek látod a gyerekelőadásokat?

A Kritikus szakma kis része foglalkozik csak a gyerekszínházzal, de talán lassan ez változik, jó példa erre a Spiritusz online, ahol gyermek- és ifjúsági színházi kritikák, szakmai írások jelennek meg. Úgy látom, hogy a mai magyar színházi élet leginnovatívabb része a bábszínház és a tantermi színházi programok. Sajnos azonban mind a nagyközönség, mind a szakma keveset tud ezekről az előadásokról. A szülőkkel, pedagógusokkal nagyon nehéz elfogadtatni a változást, van bennük egy nosztalgia igény, azt szeretnék, ha a gyerekek ugyanazokat a regényeket olvasnák, ugyanazokat az előadásokat néznék, amit ők ennyi idősen. Nem vesznek tudomást arról, hogy a mai gyerekeknek kortárs irodalomra, kortárs előadásokra lenne igényük. De ugyanez figyelhető meg a kötelező irodalom témakörben is. Azt gondolom, jó családi előadás az lehet, aminek több olvasata van, gyerek és szülő a saját szintjén tudja értelmezni, tehát legalább két szinten tud megszólítani.


Milyen a tapasztalatod a színházi nevelési programokkal? Jól működik ez manapság, vagy csak kötelezően elvégzendő feladat a színházak számára?

Állíthatom, hogy az ország egyik legjobban működő tantermi programját Madák Zsuzsának köszönhetően a zalaegerszegi színház működteti. Olyan kortárs darabokat (Semmi, Cyber Cyrano, Völgyhíd) visznek el az iskolákba, amik kivétel nélkül lekötik, megszólítják a tinédzsereket.
Zalában már nincs olyan osztály aki ne találkozott volna ilyen előadással. A színházban van egy lelkes, fiatal csapat, akik rengeteg energiát tesznek ebbe. Bár a Nekünk nyolc?! nem a színházi nevelési program része én is szívesen megyek iskolákba a tanárok felkérése a darabról beszélgetni.

 

PEZ 6768 

 

Az előadás egyik szereplőjét, a Diri bácsit alakító Bellus Attilát a zalaegerszegi színház gyerekközönséghez való viszonyáról és a Nekünk nyolc?! előadásról faggatták.


Milyen gyakran szerepelsz gyerekelőadásban, milyen a viszonyod a gyerekközönséggel?
Minden évadban egy ifjúsági bemutatót tartunk, emellett fut a tantermi deszka programunk, aminek keretében sok és nívós előadást viszünk el az iskolákba. És bár a színésznek nehéz feladat reggel nyolckor játszani, hiszen emellett esti előadásaink is vannak, mégis hálás dolog, a diákok nagyon szeretik. De a nagyszínházi ifjúsági előadásainkról is elmondhatjuk, hogy nagyon színvonalas, jó előadások. Múlt héten tartottuk Edward Bond Széttört tál című darabjának munkabemutatóját. Ez egy kifejezetten igényes dráma, olyan, mint a Godot-ra várva ifjúsági előadásban, egyébként magyarországi ősbemutatót tartottunk belőle, a rendező fordításával. A munkabemutatóra mindig meghívunk diákokat és pedagógusokat is, az előadást követően pedig a rendező Bethlenfalvy Ádám beszélgetett velük, de a színészek is jelen voltak. Nagyon sok pozitív visszacsatolást kaptunk, a diákok elmondták, hogy nagyon izgalmas és titokzatos előadást láttak, ami nagyon sok kérdést vet fel.


A Nekünk nyolc?! előadást milyennek látod, hogy illeszkedik a színház ifjúsági előadásai közé?
Ez az előadás sem csak szórakoztatni akar, beszél a gyerekeket foglalkoztató kérdésekről, olyan nagyon aktuális problémáról is, mint a migráció, hiszen mindenki találkozott már olyan felnőttel, aki elhagyja az országot, mert munkát kell keresnie. Ez megnehezíti az emberi kapcsolatokat, és ezt a gyerekek is érzik. De felmerül a darabban az első szerelem tematikája is, ami szinte a legfontosabb ebben az életkorban. Az előadás leghangsúlyosabb üzenete az, hogy legyetek önmagatok, tudjatok és merjetek kiállni magatokért és másokért is. A történet egy pozitív világot fest, jó szándékú gyerekek a szereplői, őket pedig 25-30 év körüli fiatal kollégáim alakítják, akik megdöbbentően jól hozzák ezt a „suli érzést”. Nagyon hálás vagyok Naszlady Éva rendezőnek, hogy ilyen sokrétű szerepet kaptam, tudta rólam ugyanis, hogy képzőművészeti szakközépiskolába jártam, festőnek készültem, és megadta a lehetőséget, hogy ezt a képességemet is kamatoztathassam, élőben festek a díszletre előadás közben. Tulajdonképpen három szerepem van, Diri bácsi, a díszletfestés, és én vagyok Púder kutya szinkronhangja is.

 

negyevszak 

 

Immár hagyománynak számít, hogy nem csupán a felnőttek játszanak a gyerekeknek a Pécsi Családi Színházi Fesztiválon, hanem a gyerekek is évről évre színpadra állhatnak. Pécsi művészeti képzésben résztvevő fiatalok mutatják meg ilyenkor, hogy milyen értékek vannak a városban. Szabó Márton a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Tánctagozatának szakmai vezetője, a Pécsi Balett magántáncosa:


A tánctagozaton töltött 5 éves szakmai képzés során táncművész növendékeink számos lehetőséget kapnak a megszerzett tudás bemutatására, legyen az iskolai műsor, városi rendezvény, országos verseny vagy színdarab. Ilyenkor saját tehetségükön kívül, iskolánk táncművészeti képzésének 40 éve működő töretlen sikerességét is bizonyítják. Mégis az immár hagyománnyá vált Pécsi Nemzeti Színház színpadán bemutatott vizsgakoncert jelenti számukra életük egyik legfontosabb premierjét. A kétfelvonásos táncest, ahol valódi előadás szituációban, közönség előtt szerepelnek, méltó lezárása a növendékek tanulmányainak. Ez a mai előadás a rájuk jellemző sokszínűség és minőség jegyében készült. A koreográfiákat, a hazai táncélet koreográfusai, a Pécsi Balett művészei és az iskola szakmai tanárai készítették a növendékek számára. Az előadás első felét szóló-, duó- és csoportos koreográfiák adják. A második részben pedig egy egyfelvonásos darabot, az est címét is adó Négy évszakot adják elő a növendékek. Vivaldi- Négy évszak című hegedűversenyének részleteit Max Richter dolgozta át. A Négy évszak érdekessége, hogy a tételeire megálmodott mozgásvilág más-más koreográfus munkáját dicséri, ez a sokszínűség mégis egységet alkot a színpadon. Mivel az előadás nem csupán egy bemutató, hanem egyben vizsga is, egy neves szakemberekből álló bizottság, melynek elnöke Zsámboki Marcell táncpedagógus, a Magyar Táncművészeti Főiskola egyetemi docense, osztályzattal is minősíti a diákokat. A Pécsi Balett és a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola közötti kapcsolat példaértékű. Az összefogás a tánc iránti rajongásról, közös célok megvalósításáról szól. A több évtizedes múltra épülő, erős érzelmi alapokon álló szimbiózist odaadó táncművészek és kiváló táncpedagógusok hozták létre és tartják fenn. Növendékeink egyébként évad közben is szerepelnek a Pécsi Nemzeti Színház előadásaiban, így szerezve olyan színpadi gyakorlatot és tapasztalatot, mely elengedhetetlen a pályájukon.

Az interjúkat Nagy Eszter készítette.