k2 - Már nagyon benne van a levegőben a generációváltás

Hogyan lesz saját színházi nyelv Mohácsi szövegszerkesztési módszeréből, Kárpáti Péter improvizációs technikájából és a Family Guy-ból? Benkó Bencét és Fábián Pétert a Revizor kérdezte.  

A két fiatal alkotó közösen nyerte el idén a Junior Prima-díjat. „Mennyire furcsa, hogy ma Magyarországon díjazzák azt, hogy egy független társulat működik, holott lehetne magától értetődő is” – mondták el a Revizornak azzal kapcsolatban, hogy az elismerést nem a rendezői munkájukért, hanem a k2 színház létrehozásáért és működtetésért kapták.

Az már korábbról tudható, hogy a k2 saját színházi bázis kialakítására kapott lehetőséget az ELTE-n. A velük való beszélgetésből az is kiderül, hogy az egyetem  cserébe a hallgatók oktatásában és az egyetem életében való részvételüket kéri.  „Most indult a színháztudományi mesterképzés az egyetemen, és praktikusnak tűnt, ha itt működik egy kis társulat, akkor a hallgatók is jobban be tudnak kapcsolódni a színház gyakorlati részébe” – mondták az együttműködésről.

k2.jpg             Benkó Bence és Fábián Péter a Junior Prima díjátadó gálán (fotó: Szécsi István / Fidelio)

Az őket ért alkotói hatások közül Mohácsi János szövegírási módszerét, vagyis a próbák alatt is formálódó, akár magát a cselekményt is továbbvivő  szöveget emelték ki. Mellette Kárpáti Péter improvizatív technikáját említik. „Próbálunk ellesni jó trükköket, fogásokat, és azokat a saját stílusunkhoz igazítani.” Bevallásuk szerint a színházon túl filmekből és sorozatokból is nyernek inspirációt, a szuperhősös filmeken át egészen a Family Guy-ig.

A trükkök és fogások mellett az idősebb alkotói generációkkal való állandó összehasonlításról is megtudhatjuk a véleményüket: „Vannak idősebb színházi alkotók, akik kanonizálódnak, és van egy olyan korosztály – akár a színikritikában is -, akik rajtuk szocializálódtak. Emiatt van az állandó összehasonlítás, vagy esetenként számonkérés is.” 

Az is kiderül Puskás Panni interjújából, hogy kifejezetten provokatív gesztusnak szánták Ascher Tamással egy olyan előadásban dolgozni együtt (Át az ingoványon), amely éppen a generációváltásról szól. „Érdekes felállásnak tartottuk, hogy itt van az ország egyik legnagyobb rendezője, aki egy ikon, egy bölény, egy mamut, és itt vagyunk mi, akiknek a tojáshéj most kezd leesni a fenekéről. Tudtunk Tamással is őszintén beszélgetni erről, és ő is azt mondta, amit gondolunk, hogy már nagyon benne van a levegőben a generációváltás, már érik, és ezt az ő generációja is érzékeli.

A Revizoron megjelent teljes interjú itt olvasható.