Így készül nálunk egy törvény - Megszólalt Novák Tata

Miért csak négy tánctársulat kaphat kedvezményezett életjáradékot? Mi lesz azokkal, akik most kimaradnak? Novák Ferenc, a törvénytervezet ötletgazdája válaszolt a kérdéseinkre.

2012-ben a Magyar Kormány eltörölte az addigi művésznyugdíjak lehetőségét, amely szerint húsz illetve huszonöt évnyi táncművészi tevékenység után az érintettek a rendes öregségi nyugdíjnál korábban kaphattak teljes összegű nyugdíjat. A kulturális kormányzat akkor mindösszesen négy balett társulat - a Magyar Nemzeti Balett, a Győri Balett, a Pécsi Balett és a Szegedi Kortárs Balett – művészei számára hagyta meg a korai életjáradék lehetőségét.

novak_kornis_peter.JPGNovák Ferenc (fotó: Korniss Péter)

A napokban Parlament elő kerülő törvényjavaslat ezt az életpályamodellt érinti, az előterjesztés szerint az eddigi négy kiemelt társulat mellé négy újabb kerülne kedvezményezett helyzetbe: a Magyar Állami Népi Együttes, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Duna Művészegyüttes, valamint a Budapesti Operettszínház táncművészei. Ahogy korábban megjelent cikkünkből kiderül, a Magyar Koreográfusok Társasága nyilatkozatot adott ki, amelyben mind a tervezet létrejöttének körülményeit, mind annak tartalmát nehezményezi.

Novák Ferenc (vagy ahogy a táncszakma ismeri, Novák Tata), a Magyar Táncművészek Szövetségének tiszteletbeli elnöke megkeresésünkre elmondta, hogy mindaz, ami a hivatásos táncosok életjáradékával kapcsolatban napvilágot látott akár a Magyar Nemzetben, akár a Koreográfusok Társasága nyilatkozatában, több ponton nem felel meg a valóságnak.

mane_dusa_gabor.JPGAki most bekerülhet a kedvezményezetti körbe - Magyar Állami Népi Együttes (fotó: Dusa Gábor)

Elsőként arról beszélt, hogy nem Mihályi Gábor, a táncszövetség elnöke és Kiss János, a Győri Balett igazgatója  indították el az ügyet és juttatták el végül különféle egyeztetéseken keresztül a törvényjavaslatig. Novák Ferenc elmesélte, hogy a táncszövetség éveken keresztül hiába küzdött azért, hogy ne csak a négy balett együttes kapja meg a kedvezményes életjáradék lehetőségét: „mintha nem hallotta volna meg a kormány, hogy ez egy igazságtalan döntés volt”. Ezt a hiábavalóságot látva ő és volt felesége, Foltin Jolán gondolta ki a most Parlament elé kerülő elképzelést, és ő volt az, aki a politikai vezetéssel való informális és formális megbeszéléseken keresztül gardírozta a bővítés ügyét. Elmondása szerint a köztársasági elnökkel folytatott beszélgetés volt a leginkább gyümölcsöző, ezt követően indult el a folyamat.

Az elnöki hivatal kérésére a táncszövetségben megvizsgálták, milyen költségvetési terhet jelentene, ha a kedvezményezettek köre az adott társulatokkal bővülne. Novák Ferenc arról is beszélt, hogy

a kulturális vezetés előzetesen milliárdos havi plusz költségekkel számolt, és meglepetés volt számukra, hogy ez a költség a valóságban csupán néhány tízmillió forint.

A vizsgálatból ugyanis kiderült, hogy huszonöt évet csak nagyon kevesen képesek végigdolgozni: néptáncosként tíz emberből ketten, Novák Ferenc szavaival csak néhány „biológiai csoda”. Arról nincsen tudomása, hogy a különféle szakmai szervezetek milyen módon kapcsolódtak ehhez a törekvéshez, de elmondása szerint egy idő után lehetett érezni, hogy az államvezetés adminisztrációja elindult az ügyben.

Megkérdeztük, miért csak az említett négy társulatért „szállt harcba”. Novák Ferenc egyetértett a Koreográfusok Társasága véleményével, hogy több olyan együttes kimaradt, akik éppen úgy megérdemelnék a kedvezményes életjáradékot, ám a megbeszélések közben úgy érezte a kultúrpolitikai vezetés részéről, „egyelőre falba ütközik az elképzelés, hogy további társulatokra is kiterjesszék ezt a lehetőséget”. Úgy gondolja, most ennek a bővítésnek volt realitása.

city_negy_evsztak_domolky_daniel.jpg       Aki most biztosan kimarad a bővítésből - Kecskeméti City Balett (fotó: Dömölky Dániel)

Azt is elmondta, hogy ilyen jellegű járulékra csak állami státuszban lévő közalkalmazottak számára van lehetőség, akik után a munkáltatójuk teljes körű nyugdíj járulékot fizet. Így eleve kiesnek ebből a körből azok a táncosok, akik vállalkozóként dolgoznak és számlára kapják a fizetésüket (a független társulatok zöme ilyen, és a kőszínházi tánctársulatoknál sem ritka ez a helyzet - a szerk.).

Így szerinte a Koreográfusok Társaságának az a kijelentése bizonyosan nem állja meg a helyét, hogy az érintettek 90 százaléka kívül maradna ezen a lehetőségen. Véleménye szerint a törvény esetleges elfogadása után körülbelül 350 jelenleg aktív táncos kaphat kedvezményes életjáradékot, és körülbelül 100 hivatásos táncos van rajtuk kívül, aki a fentiek értelmében egyáltalán jogosult lehet rá. Ezzel kapcsolatban azt is elmondta, hogy a következő körben meglátása szerint a bővítésből kimaradtak közül csupán a társulati státuszban lévő táncosok bevonásának van realitása.

Utalva a kimaradók félelmére rákérdeztünk, milyen esélyt lát arra, hogy a jelenlegi esetleges bővítés után ne kelljen évtizedeket várni a következőre. Novák Ferenc ezzel kapcsolatban optimista. Elmondta, hogy a jelenlegi politikai környezetben egyetlen lehetőség van: kell hozzá két-három elszánt ember, akik tisztességben végigdolgozták az életüket és a mindenkori kormányok elismerték a munkáját. Ha ők a vállukra veszik ezt az ügyet, szerinte belátható időn belül reális esély van a további bővítésre.

Végezetül azt is hozzátette, hogy amennyiben van igény a szakmai tekintélyére, ő maga is szívesen beszáll ebbe a „küzdelembe”.

Török Ákos