„Az egyénnek kell mindig átgondolnia, hogy mi a sorsa”

A székesfehérvári teátrum Bagó Bertalan rendezésében tűzi műsorra Turgenyev Apák és fiúk című regényéből készült előadását.

Nyári szünidőre érkezik Arkagyij, fiatal egyetemista a szülői házba, vele tart Bazarov, a természettudományokat kedvelő barát is. Mindketten hasonlóan gondolkodnak az emberről, céljuk a jelenlegi világ eltörlése és egy új világ létrehozása. Ám ez a nyár váratlan, sorsdöntő eseményeket hoz a két barát életébe, mely során életútjuk elválik egymástól. Az Apák és fiúk egy generációs látkép, egy családi panoráma, a fiatalok és idősek közötti konfliktusról szól, az elkerülhetetlen változásról és az értékek megőrzéséről – olvasható az előadás színlapján.

apak_plakat.JPG

Bagó Bertalan Turgenyev regényének Brian Friel-féle átiratát választotta az előadás színre viteléhez, mely Magyarországon először látható. Brian Friel, az ír származású Tony-díjas drámaíró 1987-ben készítette el a Turgenyev regény adaptációját. A nyolcvanhat éves korában, 2015-ben elhunyt Friel nevéhez huszonnégy publikált színdarab, két novelláskötet és számos Ibsen-, Csehov-, valamint Turgenyev-adaptáció fűződik.

Perczel Enikő, a fordítás készítője elmondta, hogy Bagó Bertalannal egyeztetve igyekezett is meg nem is  kor-szerűvé tenni a szöveget, amely így amellett, hogy mai hangzású, leképezi az akkori világot is. „A darabban rengeteg eszmecsere, filozófiai vita van – amik ma is megdöbbentően érvényesek és megválaszolatlanok –, melyek során a generációs különbségek felszínre kerülnek és Bazarov pazar retorikai tehetsége érvényesül.

apak_proba.JPGTóth Ildikó és Gáspár Sándor az előadás próbáján (forrás: Vörösmarty Színház)

Bagó Bertalan rendező elárulja, hogy azért választotta a Brian Friel által készített színpadi átiratot, mert a „Turgenyev-regényből készült adaptáció mind a nyelvezetét, mind a tematikáját tekintve mai, korunkhoz, társadalmi problémáinkhoz közel álló történet, olyan teljes értékű mű, amit azok is élvezhetnek, akik nem ismerik a regényt. Brian Friel úgy adaptálta ezt a 19. századi történetet, hogy megállja a helyét a mában is”.

A mi korunkban a leghasznosabb a tagadás, tehát mi tagadunk” − mondja a mű főhőse, a nihilista Bazarov. Bagó Bertalan hozzáteszi, hogy a mondat úgy folytatódik, hogy „kritikus szemmel kell vizsgálni mindent” – a rendező véleménye szerint fontos kihangsúlyozni, hogy ebben az esetben a nihilizmus nem egyenlő a tagadással. „Olyan attitűddel kell vizsgálni a világot, hogy nem feltétlenül kell elfogadni a régi rendeket és konvenciókat, hanem újra kell értelmezni és gondolni azokat. Ez a mára hatványozottan igaz”- vélekedik a regény aktualitásáról.

Véleménye szerint a generációk közti szakadék, érdek- és értékellentétek felülmúlhatatlan ábrázolása teszi jelentőssé Turgenyev 1862-ben megjelent művét. Bagó Bertalan úgy gondolja, hogy „két generáció közti feszültségek természetesek, a kérdés mindig az, hogy ezt hogyan kezeljük. Az egyénnek kell mindig átgondolnia, hogy mi a sorsa, feladata egy adott társadalmon belül, mennyire van megfelelési kényszere, és ezt hogyan tudja felülírni. Arra kell törekednünk, hogy ne szolgai módon kövessünk ideológiákat és eszméket”.

Az Apák és fiúk főbb szerepeit Varga Mária, Törőcsik Franciska, Gáspár Sándor, Tóth Ildikó, Nagy Péter és Kádas József alakítják.

A bemutatóra január 21-én kerül sor a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, az előadás ezt követően január 24-én és 25-én is látható.