Jordán Tamás: „Mindenkivel szót akarok érteni, és szót is értek”

A szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója az elért eredményekről, a politikához való viszonyáról, és arról, mi lesz, ha nem választják újra.

A szombathelyi közgyűlés pályázatot hirdetett a Weöres Sándor Színház igazgatói posztjának betöltésére, amelyre a megadott határidőig a teátrum eddigi vezetője, Jordán Tamás és Dér András filmrendező jelentkezett. Jordán Tamás nyilvánosságra hozott pályázatát itt, Dér Andrásét pedig, amelyet a nyugat.hu szivárogtatott ki február 15-én, itt szemléztük. Dér András aztán a „kialakult botrányos körülményekre” hivatkozva február 20-án visszavonta pályázatát. A szakmai bizottság tegnap szavazott az egyetlen megmaradt pályázatról, Jordán Tamáséról, de patthelyzet alakult ki: nem tudtak többségi döntést hozni annak támogatásával kapcsolatban. Jordán Tamást a magyarnarancs.hu még Dér András visszalépése és a szakmai bizottság összeülése előtt kérdezte.

jordan_meszaros_zsolt.JPGJordán Tamás (fotók: Mészáros Zsolt)

Jordán Tamás az interjúban elmondja, már mindent elért, amire egy színész hiúsága vágyik, most már csak a szombathelyi színházban megkezdett munkát akarja folytatni. „Nem nézegetek már felfelé a hegycsúcsokra. Ahol most vagyok, ezen a tisztáson, az nekem pont elég magasan van, és nagyon jól érzem itt magam. Mindig fontosnak tartottam, hogy a szakmai munka mellett olyan közösségeket alakítsunk ki, ahol boldogan, de legalábbis elégedetten élhetünk és dolgozhatunk együtt. Ez a kegyelmi állapot Szombathelyen létrejött” – mondja.

Kritikusan nyilatkozik az eddig elért eredményekkel kapcsolatban, ugyanis fő törekvését, hogy a színházból találkozóhely legyen, eddig nem sikerült elérnie. „Pedig azt szeretném, hogy a színház olyan legyen, mint egy nagy nyitott klub, ahová bárki bármikor betérhet, ahol találkozhatnak az emberek” – hangsúlyozza. Ugyanakkor hozzáteszi, nem olyan idők járnak, amikor ez megvalósítható, mert „az emberek bezárkóznak, befordulnak, meghúzzák magukat”.

A statisztikák azt mutatják, hogy a színháznak hét-nyolcezer nézője van, ami a város lakosságának tíz százaléka. Ezt szeretné feltornázni tizenöt százalékra. Zsótér Sándor rendezése (Ibsen: Kísértetek) már négy-ötezres nézőszámnál tart, és Jordán fontosnak tartja, hogy nehezebb darabok is egyre inkább megjelenjenek a színház repertoárján. „A közönség színházra nevelése tudatos stratégia nálunk. Ha valaki nem hallgatott soha komolyzenét, annak egy Ligeti vagy egy Kurtág nem biztos, hogy tetszik. De Mozart talán igen, és attól el lehet jutni a kortársakig” – mondja.

jordan_2.JPGJordán Tamás

A politikával kapcsolatban azt vallja, nem érdekli senki politikai nézete: „mindenkivel szót akarok érteni, és szót is értek. Emiatt naivnak tartanak mindkét oldalon. Esetleg árulónak is”. Ugyanakkor azt vallja, hogy „a színház mindig ellenzéki”, hiszen „nem lehet úgy Molière-t vagy Brechtet játszani, hogy az ne vonatkozzon a fennálló politikai viszonyokra. A hatalom és a nép összeütközése örök és kiirthatatlan téma, még a könnyed, szórakoztató darabokban is”. Mivel a színháznak nincs nagy hagyománya Szombathelyen, ezért van szükség a szenátusra, amelyben több kormánypárti politikus is helyet foglal.

Életkorát azért tartotta fontosnak megemlíteni a pályázatában, mert teljesen jogos, ha valaki erre rákérdez, ő maga is ezt tenné. Arra a kérdésre, hogy gondolt-e arra, mi lesz, ha nem nyer, a következőt mondja: „Muszáj gondolni rá. Magamért nem aggódnék, mert sok helyre hívnak, máshol is folyamatosan játszom, és ha nem lennék igazgató, még többet játszhatnék. De a színházért aggódnék. Felelősséget érzek az itt dolgozó emberekért”.

Az interjú teljes terjedelmében itt olvasható.