Utoljára látható Szép Ernő Emberszag című műve a Szkénében

Az előadás alkotói személyes gondolataikkal búcsúznak az előadástól.

2015. december 18-án mutatta be a Vádli Alkalmi Színházi Társulás, a Szkéné Színház és a Füge Szép Ernő Emberszag című kisregényét a Szkéné Színházban, amit Szikszai Rémusz írt és állított színpadra. Az előadás különlegessége, hogy magát Szép Ernőt három színész, három különböző korban alakította. Ők búcsúznak most az előadástól, amit június 13-án utoljára láthat a közönség. 

ember_mind.JPGKovács Krisztián és Fodor Tamás (fotók: Mészáros Csaba)

Kérem én még nem játszottam, // Nem játszottam, // Nem játszottam, // Játszani akarok mostan" – kéri Szép Ernő az Istentől. „Az olyasvalakinek, mint én, hidegrázás volna élénk színű embereket formálni. Igazán lázba engem csak a kevert színek, a rendíthetetlenségből és gyávaságból, a forró szenvedélyből és a hűvös kételkedésből, a tiszta eszmélésből és meghökkentő humorból összegyúrt alakok hoznak. Ernő, akinek egymással feleselő három különböző korú énje közül a legöregebbikét játszottam mostanáig, és akinek közös alkotással megszült alakját most lassan temetni készülök. Kevésbé rejtélyesen: lekerül a Szkéné műsoráról a Szikszai Rémusz inspirálta Emberszag.  

Sajnálni fogom, bár megtapadt bennem (és talán jövendő munkáimban tovább is él) az a nagyon kedvemre való „apás szülés”, amellyel világra segítettük a villoni akasztófahumorral, az örkényi abszurddal, a brechti epikus előadásmóddal, és nem utolsósorban a hétköznapok emberének sajátos történetmesélési technikájával rokon, a saját szerencsétlenségéből is viccet csináló  szellemes társasági emberre jellemző mesélés könnyed, már-már szórakoztató létezésmódját” – búcsúzik Fodor Tamás, a 70 éves Szép Ernő szerepében az előadástól.  

ember_fodor.JPGFodor Tamás

Egyik legnehezebb munka volt amit valaha csináltam, és talán a legszebb emlékem lesz – mondta Tóth József, aki a 60 éves Szép Ernőt alakítja az előadásban 

Az ember élményeiből emlékek lesznek. Mi az élet? Ma nyers valóság és holnap lepréselt emlék. Az életnek több mint a fele már emlék. Csupa préselt virág, préselt falevél lesz az élet. Az élet: emlék. /részlet Szép Ernő Emlék című novellájából/ Az Emberszag előadás bennem megmarad, megőrzöm, elteszem”  – Kovács Krisztián, a 30 éves Szép Ernő szerepében búcsúzik az előadástól.

ember_toth.JPGTóth József

Kati, nyugi! ...égnek a függönyök. Dolgoztál végig, mint az állat, nehogy már most izgulj – mondta Szikszai Rémusz, a nyilvános főpróba környékén. Különlegesen szeretem ezt az előadást. A rendező írt egy mindent átfogó, központi szerepet a darabba, ami az eredeti műben nincs benne és úgy gondolta, hogy ezt nekem kell játszani. Ez olyan bizalmi helyzet, aminél ideálisabbat nem kívánhat egy színész. Új feladatokat adott a darab, amikkel korábban nem találkoztam. És mindez abban a jellegzetes vádlis légkörben, ahol a pontos munka mellett ott van a jókedv, a nevetés, valami magától értetődő emberi jóság. 

Az Emberszag nekem olyan, mint egy kis pazar játékbolt, mint a gyerekkor világa, amikor különös ruhákba bújtam a különböző játékokhoz és a felnőttek ékszereivel játszottam. Groteszk, artisztikus, expresszív, álomszerű. Elvarázsolt kastély. Az utóbbi hónapokban nem játszottuk. Most elővettük újra, hogy elbúcsúzzunk. Kár, hogy vége, mindenesetre szép élete volt” – Simkó Katalin, a konferanszié szerepében búcsúzik az előadástól. 

ember_simko.JPGSimkó Katalin

Az Emberszag egyik kedvenc munkám. Nehéz ilyet kimondani, hiszen sosem készítek rangsort. És mégis. Szép Ernő egy zseni volt, az előadás pedig, minden hibájával, az egyik legbátrabb kísérletem. Fájó szívvel engedem el. Remek színészek, remek alapanyag, Németh Ilona bábjai és az önmagát ismétlő történelem. Mert megint egy küszöbön állunk. Ahogy Szép Ernő is 44-ben. És nemsokára ránk szakad az ég, ha tudomást veszünk róla, ha nem. Ha röhögünk magunkon, ha nem – vallja Szikszai Rémusz az előadás rendezője és a színpadi szövegkönyv szerzője. 

(Forrás: Szkéné Színház)