Így csináljuk a fesztivált

Egyre nagyobb költségvetési forrásokat kapnak a kulturális fesztiválok. De melyikek és mi alapján? – ennek kezdtünk el utánajárni.

Körülbelül két héttel ezelőtt Rétvári Bence parlamenti államtitkár egy MTI-nek eljutatott közleményben hozta nyilvánosságra, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) két év alatt háromszorosára növeli az EMMI fesztiváltámogatási keretén belül elnyerhető források összegét. Mindez a számok nyelvén azt jelenti, hogy amíg az EMMI 2015-ben 250 millió forinttal szállt be a kulturális fesztiválok támogatásába, idén ez az összeg már 500 millió forint volt és a jövő évi költségvetésben ugyanerre 750 millió forintot terveznek.

kap_4.jpgMűvészetek Völgye (forrás: Facebook)

Ezeket az összegeket a minisztérium célzottan a vidéki és a határon túli fesztiválok támogatására szánja. Ez önmagában kifejezetten jó, több fesztiváligazgatót is megkerestünk (közöttük olyanokat is, akik a Magyar Fesztivál Szövetség elnökségi tagjai): mit gondolnak minderről. Kiderült, hogy sem ők, sem az általuk megkérdezett kollégáik nem tudják, kik kaptak tavaly és kik kapnak idén ebből a plusz keretből, és milyen szempontrendszer alapján lehet hozzájutni a forrásokhoz.

Kis szubjektív fesztiváltörténelem

Anélkül, hogy belemennénk a részletekbe, a kulturális fesztiválokat kisebb sokként érte, hogy a jelenleg regnáló politikai erők hatalomra kerülésekor az összművészeti vagy kifejezetten színházi fesztiválok költségvetési támogatása (jó esetben) felére-harmadára csökkent. Talán legrosszabbul a Kortárs Drámafesztivál járt, amely a korábbi 10-12 millió forintos támogatása után rendre 1-2 millió forintokat nyert el, de olyan évük is volt, amikor egyetlen forintot sem kaptak. A fesztivál a külföldi és hazai alkotók előadásokkal és workshopokkal súlyozott inspiratív találkozásként, a hazai előadások külföldi menedzserek előtti helyzetbe hozásaként, a kortárs drámákból születő színházi termés jó szemmel összeválogatott seregszemléjeként indult. Jelenleg, minden egyéb pályázati forrás bevonásával ennek töredékét felmutatva minimál üzemmódban kénytelen működni.

Természetesen volt ebben egy racionális kormányzati törekvés is, hogy a fesztiválok próbáljanak minél több saját forrást felkutatni, amivel csökkenthetik a költségvetésre háruló terheket. Az ellentmondás abban állt, hogy ezt a szempontot mintha éppen azoknál a kulturális fesztiváloknál érvényesítették volna súlyozottan, amelyek a puszta szórakoztatásnál messzebb tekintettek, ezáltal nem támaszkodhattak olyan tömegbázisra, amiből plusz bevételeket generálhattak volna.

ordog.jpgÖrdögkatlan Fesztivál (forrás: Facebook)

Voltak fesztiválok, amelyek megszűntek, mások elkezdtek a könnyedebb szórakoztatás felé nyitni, és sorra születtek a kis- és nagyobb térségi gasztronómiai fesztiválok – kolbásztöltéssel, paprikával, hagymával, hallevessel és jó magyar borokkal. Illetve egyre nagyobb költségvetési támogatást kaptak a legnagyobb kulturális fesztiválok, mint a Budapesti Tavaszi Fesztivál vagy a CAFe Budapest.

A színházi és összművészeti fesztiválok lecsökkentett támogatása miatt egy idő után alig-alig lehetett Magyarországon nagyobb volumenű külföldi előadásokat látni. Ez a helyzet annyiban változott, hogy 2014-ben 200 millió forintos éves támogatással elindult a MITEM a Nemzeti Színházban. Jelenleg ez az egyetlen fesztivál Magyarországon, amelyik megengedhet magának jelentősebb költségű előadásokat. Jól példázza ezt a helyzetet a marosvásárhelyiek A nyugalom című előadása, amelyet legutóbb a Kortárs Drámafesztivál hívott meg úgy, hogy a Nemzeti Színházban játszották volna az előadást, de a magas költségekhez végül nem sikerült forrásokat szerezni, így a fesztivál kénytelen volt lemondani az előadást. Néhány hónappal később a MITEM keretén belül azonban ott volt a Nemzeti Színházban az egyébként kiváló és egészen különleges produkció.

Mennyi ez az 500 millió?

Bizonyos fokig értelmetlen a kérdés, mivel minden plusz forint jó, amit a kulturális fesztiválok kapnak. „Az 500 millió forintnak örülünk és még inkább a költségvetési tervben szereplő jövő évi 750 milliónak. Szövetségünk évek óta szorgalmazza, hogy a vidéki (és határon túli) kulturális fesztiválok legalább annyi résztámogatáshoz juthassanak, mint a fővárosi (egyébként kiváló) fesztiválok, ezért ezeket a kormányzati lépéseket pozitívan ítéljük meg” – mondta ezzel kapcsolatban Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke, egyben az NKA Kulturális Fesztiválok Kollégiumának tagja, hozzátéve – „Természetesen a kormányzati résztámogatások nem oldják és nem is oldhatják meg a nonprofit fesztiválok költségvetési gondjait. A fesztiváloknak mindent meg kell tenniük a bevételek növelésére és ezzel tagjaink is tisztában vannak”. Sülyi Péter, a fesztiválszövetség elnökségi tagja szintén üdvözli a plusz forrást: „az EMMI növekvő támogatási kerete a vidéki fesztiválok számára hiánypótló, korábban nagyon nélkülözött forrás”.

hetret_2.jpg  Berecz András Hétrétországban (fotó: Simon Attila)

Hogy az arányokat érzékelhessük, mégis érdemes megnézni, milyen egyéb költségvetési forrásokhoz juthatnak hozzá a fesztiválok. A NKA Kulturális Fesztiválok Kollégiumának nyílt pályázati kiírása alapján tavaly 250 millió, idén 230 millió forinthoz lehetett hozzájutni. Ugyanennek a kollégiumnak a döntése nyomán 3 éves garantált forrásként tavaly 300 millió forint, idén 388 millió forint támogatáshoz jutottak a fesztiválok. Emellett tavaly meghívásos pályázati formában további 160 millió forint, miniszteri javaslatra pedig tavaly 220 millió, idén 230 millió forint került kiosztásra.

Mivel az idegenforgalmat és ezen keresztül a gazdaságot is érintik a fesztiválok, azok támogatásából tavaly a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), illetve idén a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is kivette, de legalábbis illet volna kivennie a részét. Ugyanis noha tavaly az NKA Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának költségvetésébe tett 200 millió forintja mellé az NFM is beszállt 100 millió forinttal, addig idén az NKA 200 millió forintja mellett az NGM már nem költött kulturális fesztiválokra. „A turizmus mértékegysége a vendégéjszaka, ilyen egydimenziós elvárása van a turizmusnak a fesztivál irányában - kihasználná, de nem akar invesztálni bele” – fogalmazott ezzel kapcsolatban Sülyi Péter.

Rétvári Bence arról is beszámolt a közleményben, hogy az NKA fesztiválfinanszírozásra fordítható kerete mellett a fesztiválok további 2,7 milliárd forint támogatásban részesülnek. Ebben vélhetően a támogatott halsütő versenyektől a Miskolci Operafesztiválon és a MITEM-en keresztül a Budapesti Tavaszi Fesztiválig minden benne van. Ismét az arányok érzékeltetésére: a Miskolci Operafesztivál tavaly 300 millió forintot kapott az EMMI-től, a Budapesti Tavaszi Fesztivál az utóbbi két évben 950-950 millió forintot, a CAFe Budapest pedig 600-600 millió forintot a Kormánytól. Az utóbbi két tételt, illetve a MITEM 200 millió forintját egy kormányhatározat biztosította be az elkövetkező három évre is.

kap_5.jpgMűvészetek Völgye

Kik döntenek róla és hogyan lehet hozzájutni a fesztiváltámogatásokhoz?

A legtisztább helyzet az, amikor nyílt pályázati formában lehet ezt megtenni, vagyis bárki pályázhat és a pályázatokat nevesített szakemberek bírálják el olyan szempontok alapján, ami minden pályázó számára hozzáférhető. Az NKA Kulturális Fesztiválok Kollégiumának tavalyi 250, idei 230 millió forintos keretére áll maradéktalanul. „A Kollégium összetétele tavaly teljes egészében átalakult. Jelen pillanatban a kuratóriumi tagok mindegyike aktív szakmabéli – fesztiválokat szervező – szakember. Az idei kiírásnál és elbírálásnál már sikerült érvényesítenünk a minőségi fesztiválok preferálását, miután definiáltuk a fogalmakat és pontosítottuk az elvárásokat” – mondja ezzel kapcsolatban Márta István.

A meghívásos és céltámogatásos rendszerű pályázatok esetén már csak a kiválasztottak kapnak lehetőséget, illetve konkrét összeget, ami kevésbé szerencsés, ám amennyiben széles fesztiválismeretekkel rendelkező, elfogulatlan grémium dönt a kiválasztottak személyéről, akkor az így támogatáshoz jutó fesztiválok elvileg nem sokban térnek el az esetleges nyílt pályázat befutóitól. Úgy tűnik, hogy az NKA meghívásos pályázatainál nagyrészt ez a helyzet áll fent, az azonban mindenképpen említésre érdemes, hogy az NKA támogatásokon belül, a rendelkezésünkre álló adatok alapján az ilyen jellegű források vannak túlsúlyban.

Ezek után felmerül a kérdés, hogy az EMMI által bevont plusz fesztiváltámogatáshoz kik juthatnak hozzá és kik döntenek róla? Már csak azért is, mert az idei 500 millió forint messze meghaladja az NKA nyílt pályázatán elnyerhető összeget, a jövő évi 750 millióról már nem is beszélve. Sülyi Péter például a Magyar Fesztivál Szövetség elnökségi tagjaként sem ismeri az elosztás módját, és információja szerint a szövetség elnökségének sincsen róla információja.

thealter.jpgThealter (forrás: Facebook)

Márta István arról is beszámolt, hogy az NKA Kulturális Fesztiválok Kollégiuma ezekben a döntésekben nem vesz részt. A probléma ebben az esetben elsősorban nem az, hogy nem arra érdemes fesztiválok kapnak költségvetési támogatást, ahogy ezt Márta István meg is fogalmazza: „nagyrészt egyetértünk a döntésekkel, hisz javarészt minőségi, önálló arculattal, értékrenddel és koncepcióval rendelkező kulturális fesztiválok jutnak plusz támogatásokhoz”.

Azzal van inkább gond, hogy egyrészt a legtöbben nem is tudják, hogy kik kaptak támogatásokat, sem azt, hogy milyen módon lehet ehhez a plusz forráshoz hozzájutni. Ugyanis ha ráadásul nem ismert a döntések szempontrendszere, akkor a fesztiválok nem tudnak mihez igazodni. Sülyi Péter, noha üdvözli a plusz forrást és a minőség felé tett lépéseket, nem lát átfogó koncepciót a kulturális vezetés részéről a fesztiválok támogatásával kapcsolatban. „A vidéki fesztiválok felkarolása mutat az EMMI részéről valamiféle szándékot a minőség ösztönzésére, ami a kulturális alapellátás vitorláiba fogná a szelet. Ha így van, ezt bátrabban tehetné, világos szempontok alapján, szakmai szervezet(ek) bevonásával, az eredmények értékelésével” - fogalmaz.

Sülyi Péter szerint, aki maga is két kulturális fesztivált szervez az Őrségben és környékén (Hétrétország és Virágzás Napjai), abban a sokféleségben, amit fesztivál alatt értünk, nem is lehet egységes koncepciót kialakítani. „Jó volna, ha minden típus megtalálná a maga „gazdáját” és nem keresztbe-kasul osztanák az állami forrásokat. A profitorientált fesztiválok számára az aktuális fizetőképes kereslet a meghatározó - ha jól csinálják a dolgukat, állami támogatás nélkül megélnek a piacon. (Ha rosszul - akkor meg végképp nem kellene őket közpénzből támogatni.)” – mondja, hozzátéve – „Vannak városi, hangulatfokozó presztizs-rendezvények (nem is kicsinyek) amelyek fesztivál-köntösben tetszelegnek, valójában népünnepélyek, amik a városi büdzséből táplálkoznak. Ezeket sem kellene külön állami forrásból tovább növeszteni”. „Egyszerűbb volna a kép, ha a kulturális forrásokat szigorúan kulturális célokra, minőségi alapon osztanák, szakmailag legitim fórumok” – fűzi hozzá.

het_buda_halala.jpg  Gál Tamás a Buda halála előadásában Hétrétországban (fotó: Simon Attila)

Márta István a Magyar fesztivál Szövetség elnökeként elmondta, hogy „szövetségünk szorgalmazza egy olyan kutatás elindítását, amely pl. a források felmérését, pontosítását is tartalmazná. A kutatás szakmai előkészítését már megkezdtük, valószínűleg novemberre tudjuk prezentálni”.

Hogyan lehetett támogatáshoz jutni az EMMI 500 millió forintos keretéből?

A tisztánlátás miatt megkerestük kérdéseinkkel az Emberi Erőforrások Minisztériumát, amely azonnal válaszolt is a kérdéseinkre, amit ezúton is köszönünk. A válaszaik, illetve a támogatott fesztiválok általuk megküldött (és amúgy is nyilvánosságra hozott) listája kapcsán újabb kérdéseket fogalmaztunk meg feléjük. Amint ezekre is megkapjuk a válaszokat, egy újabb írásban közölni fogjuk azokat.

Török Ákos