„Ezren vagyunk, és mindenki tőlünk várja, hogy integráljuk a népünket”

A Roma hősök címmel holnap kezdődő storytelling fesztivál szervezőjével, Balogh Rodrigóval beszélgetett a Pótszékfoglaló – színházról és integrációról.

A Független Színház Magyarország által szervezett kétnapos fesztivál a Stúdió K Színházban lesz látható. A különleges kulturális rendezvény célja, hogy négy európai kortárs színházi szerző monodrámáinak bemutatásával hívja fel a figyelmet a roma dráma értékeire, továbbá a roma nők és közösségek helyzetére, példamutató egyéni sorsokat, hősies életutakat állítva a figyelem középpontjába. 

6rodrigo.jpgBalogh Rodrigó egy fotópáron, amely az előítéleteinkről szól (forrás: szeretlekmagyarország.hu)

A budapesti nemzetközi roma színházi találkozó fókusza a személyes történetmesélés. A kétnapos fesztivál programjában szereplő négy monodráma ma is élő roma női hősökről szól, akik képesek voltak változásokat elindítani saját, illetve közösségük életében. Mind a négy színdarab erőteljes emberi történeteket, társadalmi kérdéseket tárgyal, mindezt a storytelling személyes, olykor szívbe markoló, máskor humoros eszközeivel.

A fesztivál egy szisztematikus kutatómunka egy szeletét mutatja be. „Valójában a lényeg az volt, hogy Európában létre jöjjön egy leltár, ami az összes cigány produkciót, mint önreprezentáció képes legyen felvonultatni, megmutatni. Ez a folyamat sok művészeti területen elindult már egymással párhuzamosan – mi a Független Színházzal a drámairodalomra, a színházra és a cirkuszra vállalkoztunk” – mondja el az interjúban, hozzátéve – „Csodálatos értékekkel találkoztunk. Olyanokkal, amelyeket ha ismerne az európai mainstream színházi szakma, akkor képes lenne azt igen nagy mértékben motiválni”.

Ez utóbbi kapcsán Balogh Rodrigó fontosnak tartja, hogy olyan alkotásokat dokumentáljanak, amelyek képesek a többséget motiválni. Mint vallja, „Szerintünk a cigány színház nem kisebbségi, hanem többségi ügy! Fontos, hogy ne egy öncélú, üggyé váljon mindez, hanem ezáltal megvalósulhasson kultúrexpanzió, ami által mindenki gazdagodhat”. „Olyan alkotásokról van szó, amelyek segítenek átvészelni a mindennapi életünk viharait, azokat, amelyek körülöttünk Európában és Magyarországon kavarognak. Az alkotók által kreált hősök sokat tudnának segíteni a fiataloknak az útkeresésben, és azoknak, akik bármilyen cigány témához nyúlnak színházi vagy filmes alkotóként” – fűzi hozzá.

stell_szerzok.jpg                     A drámák szerzői: Alina Serban, Mihaela Dragan, Richard O'Neill és Dijana Pavlovic

Rengeteg félreértés, előítélet és ösztönös vagy direkt lejáratás folyik ebben a témában. „A cigányokra lehet ezer jelzőt sorolni… Ám valójában ők is olyanok, mint a többségi társadalom: viselkedésük annak a leképződése, semmi egyéb. Ugyanazt a szekeret toljuk, ugyanabban a hajóban evezünk. Miért lennénk különbek? A döntéshozóink is ugyanolyan korruptak, mint a nem cigányok döntéshozói” – vallja Balogh Rodrigó.

Arról is mesél az interjúban, hogy a rendszerváltást követően senki nem gondolt arra, hogy a nemzetiségeknek, közöttük a cigányoknak is kellene, legyen színházuk. „Abban a pillanatban zárult be a színházi szakma. Mert nem engedett be maga soraiba nem „színmagyar” szempontokat, szemléletet. Ez mostanra már kulminálódott. Olvasom a kritikusok írásait, már-már apatikus állapotban vannak. Szinte minden évben ugyanaz ismétlődik, akad egy-két kimagaslóan jó előadás, de inkább középszerű dolgok történnek ebben a színházi struktúrában. A hazai színház világa még mindig egy zárt világ. Ebből így nehezen lehet fejlődni, azt érzem” – fogalmaz arra utalva, hogy például a cigány látás- és gondolkodásmódnak akár termékenytő ereje is lehetne a színház számára. „A Stúdió K-ban tökösek, bátrak voltak, és azt mondták: gyertek ide, tudjuk, hogy minőséget csináltok, és játsszatok nálunk” – mesél az ellenpéldáról, amikor nyitottsággal találkoztak.

balogh_1_all_ok.jpgOroszországban, Ukrajnában és Szlovákiában van cigány kőszínház, és Románia is kiemelten kezeli ennek megvalósítását. „Magyarországon egy cigány színház létrehozása politikai ügy. Azonban nem csak itthon az, hanem Nyugat-Európában is” – mondja Balogh Rodrigó. Mindez az integrációra és annak lehetetlenségére is hatással van. „A nemzetiségeinknek lehetőséget kellene teremteni ahhoz, hogy a kultúrájuk fennmaradjon” – fogalmaz, hozzátéve – „ A Nyugat retteg attól, hogy cigány szellemi tőkét, értelmiséget neveljen. A cigányok legnagyobb gondja az, hogy nincs szellemi tőkéjük. Vagyunk kábé ezren értelmiségiek az országban, és mindenki tőlünk várja, hogy majd mi integráljuk a népünket. Miközben nincs sem befogadó társadalom, sem gazdasági háttér az integrációhoz. Ezer ember nem tud csodát tenni. Pont”.

A dokumentáláson és fesztiválon túl tréningekkel és workshopokkal megvalósuló projekt célja, hogy a felmutatott „dönteni képes és változást hozó” hősök példája segítsen a romáknak az integrációban való aktív részvételre. „A láttatott cigány hősök szellemi alapot fognak képezni, példát fognak adni nekünk, és ha ezeket nem mutatjuk fel, akkor elkövetjük az összes hibáját az eddigi integrációs törekvéseknek. Euró milliárdok ömlöttek ebbe a területbe, de nem helyeztünk hangsúlyt a gazdasági integrációra. Európa cigányai nem polgárosodtak. A polgárosodás folyamatát segítené a hősök ismertté válása. Az európai polgár értékeinek mentén működő roma hősöké. Ezért van szükség a módszertanra és a terjesztésére, társadalmasítására. Kortárs trénerek fogják tartani a workshopokat, profi oktatók, akiket 2013 óta képzünk. Ez egy hosszú folyamat, végigkísérjük az embereket az útjukon, nem hagyhatjuk elveszni őket” – vallja Balogh Rodrigó.

Mindehhez nem vesznek igénybe költségvetési forrásokat, mégpedig tudatosan nem. „Nem tárgyalunk minisztériumokkal. Az összes kormányzat és párt vállalhatatlan a számunkra. Az állami támogatás igénybevétele egy csapda. Ellustít. Nem akarunk semmit sem csinálni az adófizető polgárok pénzén” – mondja, hozzátéve, hogy milyen csapdahelyzetbe kerülhetnének ezáltal. „2004-től végig néztem, ahogy ezek az alternatív csapatok darabokra szedik egymást. Emlékszem, az RS9 Színházban ültem a büfében, amikor az alternatív színházi keretnek a jelentős részét megkapta a Krétakör. Aztán jöttek az újak, már amennyire jöhettek, és mindig volt egy differenciáltság. Gyönyörűen működött az oszd meg és uralkodj politikája. Régi és jól bevált recept ez. Mi ebbe a sorba nem akarunk beállni” - meséli.

A teljes interjú itt olvasható.

A fesztivál részleteiről a Stúdió K honlapjáról tájékozódhatnak.

Kapcsolódó cikkek

Drámai roma sorsok a Stúdió K színpadán