Bán János, a Színészautomata

40 fok, a néző az automatához lép, bedob kétszáz forintot, majd megnyomja a kalitka elején elhelyezett gombok valamelyikét és bemondja, hogy mit lát rajta.

A Művészetek Völgye színházi programjainak derékhada idén is Taliándörögdön volt: a Nemzeti Színház a Nemzeti Szín-Téren, a Színház- és Filmművészeti Egyetem a Globe Színházban és a Fidelio Színház Színpad mellett a Színészautomata.

auto.jpgBán János a Színészautomatában

A színházgép organikus eleme bő negyedóra várakozás után meg is érkezett, a fehérre meszelt arcú Bán János színművész üzembe helyezte a masinát” – számol be a szerkezet működésről Kocsis Marcell az Art7-en. „A gép működési elve a következő: a bátor néző az automatához lép, bedob kétszáz forintot, majd megnyomja a kalitka elején elhelyezett gombok valamelyikét és bemondja, hogy mit lát rajta. Az ábrák értelmezése függ az egyéntől is, így egészen érdekes definíciók is születtek. Az egyik legköltőibbet a törökülésben ülő emberalak hívta elő: A megvilágosodást örökkön kereső, de azt soha el nem érő ember.”

Bán János „nyugodtan, mély energiával, újra és újra feltűnt a forró és szűk térben, valahányszor gombnyomás érkezett és előadott egy rövid, hangtalan, olykor absztrakt jelenetsort. A rövid intermezzo után az automata mindig „emberesedik” és a néző kezet foghat vele a gratulálólyukon keresztül”.

auto_2.jpgBán János

Noha a rövid jelenetek a változatosságuk miatt performanszoknak tűnhetnek, ám Kocsis Marcell megtudta a színművésztől, hogy erről szó sincsen. „Semmi köze sincsen az improvizációhoz, három hónapig próbáltam. Ezek egytől három perces etűdök, mondhatni, hogy bohóctréfa alapúak, de az különbözteti meg őket a bohóctréfáktól, hogy minden etűd kinek-kinek a szellemi színvonalának megfelelő asszociációs mezőt nyit meg. Minél gazdagabban gondolkozik valaki, annál nagyobb az asszociációs paletta. Minden ikonhoz megvan a megfelelő etűdsor, létezik A, B, és C változat, ha esetleg kétszer vagy háromszor kérik ugyanazt. Ha negyedszerre kérik, akkor következik a szünet” – mesélte el Bán János.

A jeleneteket Árkosi Árpád rendezte, a szerkezetet pedig Ondraschek Péter építette.

Az Art7-en megjelent írás itt olvasható.