Meghalt Makk Károly

A rendezőlegenda életének 92. évében hunyt el szerdán délután.

Életének 92. évében szerdán elhunyt Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, a magyar mozgókép mestere, a nemzet művésze – tudatta az MTI-vel a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, amelynek az elnöke volt.

makk.jpg                   Makk Károly (fotó: RTL Klub, forrás: port.hu) 

Az 1945 utáni rendezőnemzedék legegyénibb hangú, különös látványérzékenységű tagja a magyar és az egyetemes filmművészet meghatározó egyénisége volt. A cannes-i filmfesztiválra hat filmjét – Liliomfi, Szerelem, Macskajáték, Egy erkölcsös éjszaka, Egymásra nézve, Az utolsó kézirat – hívták meg az Arany Pálmáért folyó versenybe. A Szerelem megkapta a zsűri díját, a katolikus sajtó díját, Darvas Lili és Törőcsik Mari alakítását külön kiemelte a zsűri. Filmjei megjárták a londoni, a New York-i, a San Sebastián-i, a madridi fesztiválokat és számos díjat nyertek.

Makk Károly Berettyóújfaluban született 1922. december 22-én. Érettségi után fizetés nélküli gyakornok lett a Hunnia Filmgyárban és beiratkozott a pesti egyetem esztétika-magyar szakára. A második világháború miatt megszakadt tanulmányait Debrecenben, majd ismét Budapesten folytatta, aztán a Sarló Filmvállalathoz került. 1946-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, osztályfőnöke Radványi Géza volt, akinek később asszisztense lett a Valahol Európában készítésénél. Végzése előtt kirúgták, mert egy kötelező feladatként kapott, úttörő témájú filmjéből az illetékesek hiányolták a szocialista realizmus ismertető jegyeit. A forgatást is, a főiskolát is félbe kellett hagynia. Rövid időre a Híradó- és Dokumentum Filmgyárba került, ezután fél évig traktorosként dolgozott, mígnem Nádasdy Kálmán "suba alatt" levizsgáztatta, és megkaphatta a diplomáját.

haz_a_szikak_alatt.jpgHáz a sziklák alatt (forrás: port.hu)

Még harmincéves sem volt, amikor 1954-ben első rendezésével, a Szigligeti Ede vígjátékából készült Liliomfival halhatatlant alkotott. A ma is felhőtlen szórakozást nyújtó filmnek csaknem hétmillió nézője volt. 1955-ben mutatták be a 9-es kórterem című filmjét, amelyben a korra nem jellemzően meglepően erős volt a társadalomkritikai hang. A következő években forgatott sikeres közönségfilmeket (Mese a 12 találatról, Fűre lépni szabad) és feszültséggel teli lélektani drámát is (Ház a sziklák alatt). 

1951-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1975-től egyetemi tanárként. 1959-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1970-ben érdemes művész lett, 1973-ban Kossuth-díjat vehetett át. 1982-ben lett kiváló művész, 1994-ben a Magyar Filmszemle életműdíját kapta meg. 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere címmel tüntették ki, ugyanebben az évben lett Budapest díszpolgára. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend a Csillaggal (polgári tagozat) kitüntetést vehette át, és megkapta a filmkritikusok életműdíját. Prima-díjas lett 2008-ban, a nemzet művésze címet 2014-ben nyerte el. Számos nemzetközi filmes díj birtokosa volt, 2016-ban Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál életműdíját kapta meg. 2012-ben szülővárosában, Berettyóújfaluban róla nevezték el egy helyi mozit. 2014 novemberében jelentette meg Szeretni kell – Egy élet filmkockái című életrajzi könyvét.

Több filmjének szereplője, a Nemzet Színésze, Cserhalmi György megrendülten értesült a legendás rendező haláláról. Elmondta: nagyon megrázta, a „székhez szegezte" a Makk Károly halálhíre. „Valami rendkívüli dolog, egy világ ment el megint... azt érzem, amit Bacsó Péter vagy Jancsó Miklós halálánál éreztem” – tette hozzá. „Aki valaha látott tőle egy filmet, az pontosan tudja, mekkora veszteség érte a magyar filmet... rettenetes nagy veszteség” – emlékezett Makk Károlyra Cserhalmi György.

(Forrás: MTI)