„Egy selejt században éltem, de aki tehetséges, azt nem lehet agyonverni”

Novák Ferenc „Tata” másfél éve adott interjút a Mandinernek, de a táncról és a hazai kulturális közegről aktuális minden gondolata.

Az erdélyi születésű, 85 éves, legendás néprajzos-koreográfus szerint mindegy, hogy milyen színű kormány van, mindenki korrupt. A Magyar Művészeti Akadémiából kilépett Novák Ferenc „Tata” szerint általános probléma a hiányos műveltség és nagy hiányosságok vannak a néptáncos mozgalomban is.

 novak_foldhazi_arpad.jpg                                    Novák Ferenc (fotó: Földházi Árpád)

Novák Ferenc, aki a 60-as évektől különleges, néptánc alapú előadások sokaságát hozta létre, nem elégedett a jelenkor koreográfiáival. „Most fantasztikusan táncolnak az együttesek, csodálatos az általános és a technikai tánctudásuk, viszont a koreográfiák sajnos sok kívánnivalót hagynak maguk után. Az évente megrendezett Néptánc Antológián fellép 16 együttes, amelyeknek a táncosaiból három hivatásos társulatot létre tudnék hozni, olyan jók. Csakhogy az amatőr táncosok már nem szeretnének hivatásosnak állni, mert már nem vonzó annyira ez a szakma, mint régebben” – fogalmaz az interjúban.

A szolnoki táncfesztiválon a 60-as években „elképesztő koreográfiák jelentek meg” – emlékezik Novák Ferenc, hozzátéve – „ha ma végignézek egy szolnoki fesztivált, unatkozom, pedig nagyszerű táncosok vannak a színpadon”. A miértekről is elmondja a gondolatait: „A dramaturgiával nagyon nagy bajok vannak. Nem tudom, miért van most hullámvölgy, de ez időnként előfordul minden műfajban, színházban, irodalomban is. Kiöregedett egy generáció”.

Valami hiányzik: talán az általános műveltség. Nem lehet úgy táncszínházat csinálni, hogy nem vagyok jártas a képzőművészetben, a színházi világban. Járok színházi premierekre, előadásokra, és soha nem látok kollégát. Soha. Régebben tele volt velünk a színház! (…) Azt is hiányolom, hogy a tőlem fiatalabb generáció nem jár össze. Mi rendszeresen összejártunk, megnéztük egymás dolgait, vitatkoztunk a kocsmaasztalnál.” – fűzi hozzá.

novak_kornis_peter.JPGNovák Ferenc (fotó: Korniss Péter)

Novák Ferenc a tiszta forrás pártiak és a táncszínházban gondolkodók közötti sok évtizedes néptáncos vitáról is beszél. „Sokan úgy gondolták, hogy akik táncszínházat csinálnak a néptáncból, azok árulást követnek el, mert szegényítik a néptáncot és elsorvad az eredeti anyag – ami nem igaz. Ma hál 'Istennek a két irányzat tökéletesen kiegészíti egymást, nincsenek viták, tudják, hogy mindkettőre szükség van. Az egyikre szükség van, hogy az anyanyelvet, a szótárat őrizzék, fejlesszék; s a másikra, hogy lássék: a koreográfusoknak is van mondanivalója a világról. A tisztaforrás-pártiak erősebbek, mert csodálatosan táncolnak a táncosok, de ugyanazok csinálnak táncszínházi darabokat is, csak nem látok átütő dolgokat”.

Egy másik állandóan jelen lévő kérdés, a virtuozitás problémája. „A tiszta forrásra figyelők azt nézik, hogy az alkotás olyan-e, amilyennek annak a táncnak tempóban, lépésben lennie kell. De mások meg azt gondolják, hogy a lényeg, hogy 180-as tempóban táncoljunk kalotaszegit – és akkor a szépség eltűnt. Román Sándor koreográfus egyébként a tanítványom, aki úgy döntött, ilyen útra megy. Ki akarja csikarni a közönségből a csodálatot a sebesség és a virtuozitás miatt. Elérte a célját, a közönség imádja” – meséli Novák Ferenc.

A beszélgetés során a népi-urbánus vita újra fellángolása is szóba kerül, a rendszerváltás után régi jó barátok nem állnak szóba egymással. „Komoly íróbarátaim vannak, akik nem népiek és kedves humorral fogadják a népi dolgokat. Egyes dühödt népiek pedig az egész kortárs művészetet kóklerségnek tartják, pedig ebben a pillanatban a kortárs dolgokkal foglalkozó művészek közt több kiművelt fő van – bár ott sincs sok. Rendszeresen látogatom a kortárs előadásokat, és sok érdekesség van – mondjuk van ugyanannyi hülyeség is, mint nálunk.” 

novaktata.jpg

Novák Ferenc, amikor visszanéz a mögötte álló évtizedekre, alapvetően pesszimista: „Nyolcvanöt éves vagyok és egy selejt században éltem. Attól félek, hogy az unokáim sem kerülnek jobb helyzetbe. Mindegy, hogy milyen színű kormány van, mindenki korrupt. Sőt a korrupciót törvényekkel védik meg. És persze valamiért kiléptem a Magyar Művészeti Akadémiából is. De aki alkot és tehetséges bármilyen művészeti ágban, azt nem lehet agyonverni”.

A nemzeti öntudatról és az ezzel való politikai manipulálásról is megfogalmazta a véleményét: „Nem lehet elmenni Romániába és olyan nyilatkozatokat tenni, ami felpiszkálja a románok nemzeti érzését! Ugyanolyan rossz túlhajtani a nemzeti érzést, mint amikor a szocialista kormányok nem foglalkoztak a határon túli magyarokkal. A másik oldalra estünk és nem arra költjük a pénzt, amire kellene”.

A román értelmiségi réteg általában műveltebb, mint a magyar. A román színház fantasztikus. Most is ontják a zseniket, olyan előadásokat látunk, hogy csak ülünk és bámulunk. Ezzel a román értelmiséggel mindenről lehet beszélgetni a világon, de abban a pillanatban, hogy a magyar ügy előkerül, lehúzzák rolót. Félnek, főleg hogy látják az európai példákat, például Koszovó önállósodását” – meséli, hozzáfűzve – „Nálunk a néptáncos koreográfusok a néprajz iránt érdeklődnek, a szlovákoknál és a románoknál viszont nincs kapcsolat a színház és a tudomány között. Egy román együttes nem is érti a magyarokat, ők még mindig lefeszített lábfejjel csapásolnak és ganéjszagúnak érzik azt, ahogy mi csináljuk”.

Az interjúból kiderül, mit gondol Novák Ferenc a hazai koreográfusképzésről, a táncszakma elszigetelődéséről, a tánckritikáról, és milyen pozitív példákat tud említeni a magyarországi táncszínházi koreográfiákkal kapcsolatban.

A teljes interjú itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

„Színházat kell csinálni a táncból” - 85 éves Novák Ferenc „Tata”
Így készül nálunk egy törvény - Megszólalt Novák Tata