Két operával indul a debreceni MagdaFeszt

Szűts Apor erre az alkalomra komponált műve Händel életébe enged bepillantást, az est második felében pedig a német származású zeneszerző darabja kerül színpadra. 

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából a Csokonai Színház MagdaFeszt címmel fesztivált szervez október 2. és 10. között, melyen a debreceni írónő műveiből készült vagy általuk inspirált produkciókat láthat a közönség. 

14_acis_es_galathea_17_10_02.JPGAcis és Galatea (fotók forrása: Csokonai Színház)

A fesztivált Szüts Apor A hallei kirurgus című kortárs operájának előadása nyitja meg, amely Szabó Magda azonos című rádiójátéka alapján íródott. A Virtuózok című komolyzenei tehetségkutatóban ismertté vált fiatal zeneszerző, karmester, zongorista három évvel ezelőtt, a Bartók Plusz Operafesztivál operaíró versenyére írta a művet, amely Georg Friedrich Händel életébe enged képzeletbeli bepillantást.

Amikor elolvastam a pályázatot, olyan témát kerestem, ami nem elcsépelt, van benne aktualitás, nem egyértelműen kibogozható történeti szálakkal rendelkező sztori, hanem színpadi szempontból is érdekes. Ha közhelyes lennék, azt mondanám, hogy ez az opera a zene mindent elsöprő erejéről szól. De nem. Az szép ebben a történetben, hogy Händel akár festhetne, írhatna is. Dramaturgiailag fontos, hogy ő az a Georg Friedrich Händel, aki később a zenetörténet egyik legmeghatározóbb zeneszerzője lesz, de tulajdonképpen egy jellemfejlődést látunk, az apa jellemfejlődését. Nyilván Szabó Magda sem véletlenül választotta ezt a történetet: a történelmi szereplők adottak, visszakövethető, hogy ezeknek az embereknek milyen szerepe volt Händel életében” - fogalmazott a Debrecenben karmesterként is közreműködő zeneszerző.

098_a_hallei_kirurgus_17_10_02.JPGA hallei kirurgus

A hallei kirurgus nem barokk opera. Szüts Apor szerint a barokk utalások, Händel-idézetek nem kihagyhatók. „Nem tudnám meghatározni a saját stílusomat. Volt, aki azt mondta, hogy van az operában egy kis jazz, néha egy kis Sztravinszkij, néha egy kis Bartók, és egy kis romantika is, de ezek csak részelemek. Valami készül, és nagyon remélem, hogy egyszer nagyon értékessé válik.

Az est második felében a korábbi főszereplő, Händel műve csendül fel, amely Galatea, a nimfa és Acis, a pásztorfiú szerelmének történetét idézi fel. A pár azonban nem sokáig élvezheti a boldogságot, ugyanis a féltékeny óriás, Polyphemus dühében meggyilkolja Acist. A halhatatlan nimfa Acis testét gyönyörű szökőkúttá változtatja.

Händel először 23 évesen, 1708-ban, Nápolyban alkotott meg egy serenatát Aci, Galatea e Polifemo címmel. Az idők folyamán számos változat született; a Csokonai Színház előadása az eredeti, 1708-as verzióra épül. Az Acis és Galatea Händel egyik legnépszerűbb vokális kompozíciója, a zenetudósok minden idők egyik  legnagyszerűbb pasztorál-operájának könyvelik el.

50_acis_es_galathea_17_10_02.JPGAcis és Galatea

A főszerepeket Szécsi Máté (kirurgus), Nagy Milán, Mézes-Pataki Atos (gyermek Händel) és Kovács Annamária (Katharina) énekli. 

Az előadások rendezője Gemza Péter, bemutatója október 2-án este 7 órától kezdődik a Csokonai Színházban.

(Forrás: Csokonai Színház)

Kapcsolódó cikkek

Fesztivállal tisztelegnek Szabó Magda életműve előtt Debrecenben