„Néhány színész, papírral a kezében is teljes színházi hatást képes nyújtani”

A magyar írók és költők szerelmi életét bemutató felolvasószínházi sorozat Kosztolányi és Szabó Lőrinc életével foglalkozó előadásairól a rendező, Réczei Tamás mesélt. 

Októbertől Budapesten az Átrium ad otthont az Így szerettek ők című sorozatnak a Nyáry Krisztián által megírt történetek nyomán. Az október 19-én látható első rész Kosztolányi Dezső, Harmos Ilona és Radákovich Mária történetét dolgozza fel, Gyabronka József, Takács Kati és Trokán Nóra megszemélyesítésében. A Szabó Lőrinc életét feldolgozó második rész novemberben 20-án és 21-én lesz látható ugyanitt Nyáry Krisztián, Kerekes Viktória és Kurta Niké szereplésével.

reczei_tamas_nyary_krisztiandushabela_reok.jpgRéczei Tamás és Nyáry Krisztián (fotók: Dusha Béla / REÖK)

Hogyan született meg a felolvasószínházi sorozat ötlete Nyáry Krisztián „irodalmi szerelmeskönyve” nyomán?

Talán közrejátszott, hogy magam is írtam néhány dokumentarista alapú színművet, amelyeket Kecskeméten mutattak be. Ebben az esetben is valódi történetekhez kellett, lehetett nyúlni. Élvezettel ástam bele magam a magyar írók, mellesleg nagyon jól dokumentált szerelmi életébe, sorsába. Nyáry Krisztián könyveinek és személyének népszerűsége, valamint a történetek drámai ereje együtt nem várt sikert hozott a felolvasószínházi sorozatnak.

Szegeden a REÖK palotában mutattuk be, mindenki csodálkozására meg kellett duplázni az előadás számokat. Felvetettem Ugrai Istvánnak és csapatának, hogy nincs-e kedvük az Átrium műsorára tűzni a sorozatot valamikor, azonnal igent mondott. Csak reméltem, hogy lesz Budapesten is érdeklődés, ezzel szemben másfél hét alatt elkelt az összes jegy az első előadásra.

A Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának hallgatói is közreműködtek az estek szövegének az összeállításában. A fiatalok bevonzása a cél?

reczei_tamas2_dushabela_reok.jpgSzegeden és a többi egyetemi városban is probléma, hogy az egyetemi hallgatók nem járnak maguktól színházba. Arra gondoltam, ha a kutatószeminárium hallgatói aktívan részt vesznek a szövegkönyvek kikutatásában, a kész produktumra is kíváncsiak lesznek majd. Segítség is volt, hogy nem nekem kellett az összes anyagot  elolvasnom, hanem felkínálták az emlékiratok, levelezések, könyvek alapján, hogy melyik részeket nézzem meg, felhívták a figyelmemet egy-egy történet kulcspontjára.

                                                                 (Réczei Tamás)

Nyáry Krisztiánt szándékosan nem vonták be a szövegek dramatizálásába?

Krisztián nem foglalkozik drámai formával. Meghívtam Szabó Lőrinc szerepére, az Átrium közönsége is így láthatja őt. A mai napig együttműködünk, jelenleg a Festői szerelmek felolvasóest-sorozatot készítjük, amihez fontos olvasmányjegyzéket kölcsönözött számunkra.

A magyar írók-költők  „toplistáján” Kosztolányi Dezsőt előkelő hely illeti meg. A Kosztolányi-est a rákkal folytatott küzdelmére és vele párhuzamosan a szerelmi háromszög történetre koncentrál.

Kosztolányihoz az ismertségén túl kötődik egy pozitív érzés, az írásaiból érzékelhető humánum miatt. Alkonyi szerelme a nála huszonöt évvel fiatalabb, férjezett Radákovich Máriaval menekülés volt az élet után, bár nem szeretném címkézni. A hölgy nyolcvan évesen adott egy rádióinterjút, amelyben úgy beszél erről, mint egy létező, megvalósult kapcsolatról. Részben megvalósult szerelem volt az övék. Ahogy majd minden Nyáry Krisztián által is feldolgozott íróélet, magában hordozza a drámai lehetőséget. Szabó Lőrinc szinte halálba kergette szeretőjét, Móricz Zsigmond felesége öngyilkos lett. Karinthy Frigyesnél a felesége kezdte el a megcsalások sorozatát, utána ő folytatta, mondhatni Veszedelmes viszonyok-szerűvé vált a kapcsolatuk.

Ezek a drámai sűrítményű történetek feszegetik a felolvasószínház kereteit. Nem merült fel, hogy Kosztolányi után a többi író életéből is színdarab szülessen?

Kosztolányi életének utolsó szakaszát már megírtam idén a Szegedi Szabadtéri Játékok kisszínpadára. Nagyon szívesen megírnék más lírikust, ha felkérést kapnék erre. Óhatatlanul ad egy pluszt a színészeknek, hogy valódi személyeket elevenítenek meg. Néhányan birtokolják azt a képességet, hogy papírral a kezükben is teljes színházi hatást képesek nyújtani. A Kosztolányit megidéző Gyabronka József mindenképpen közéjük tartozik.

Külső vagy inkább belső hasonlóság alapján választ színészeket?

Szeretem, ha az arcban van hasonlóság, de ami igazán számít, az a lelki típus. Gyabronka esetében például ugyanaz a fajta humora van, mint Kosztolányinak. De talán mondanom sem kell, hogy Scherer Péter mennyire jó Karinthy Frigyes volt, vagy Koltai Róbert Móricz Zsigmond. 

Az interjút Szentgyörgyi Rita készítette. 

süti beállítások módosítása