A Proton Színház Szégyen című előadása hetvenedszer

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság. Mundruczó Kornél rendezése, a Szégyen október 30-31-én és november 1-én látható újra a Trafóban.

A harmadik este lesz a 70. előadása a produkciónak. A cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. Mindent leigázó emberi természet, a nők kiszolgáltatottsága és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg a J.M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. 

 „A Szégyen pedig Mundruczó Kornél legjobb rendezése a Szorokin-adaptáció óta: a Jég (ami még színtiszta magyar produkció volt) tudott ennyire belehasítani a színházba, mint ez a Szégyen tudna, ha elegen láthatnák itthon is, abban a közegben, amelyből vétetett…” – írta az előadásról Csáki Judit

sze.jpgKatona László, Rába Roland és Bánki Gergely (fotó: Rév Marcell)

A Szégyen főhőse egy, a messzi Dél-Afrikában, a poszt-apartheid időszakában Cape Townban romantikus irodalmat tanító professzor, David Lurie, akit Zsótér Sándor alakít. A regény szétfeszíti a helyi társadalmi erővonalak alkotta kereteket és éles pontossággal mutat rá saját európaiságunk legnagyobb kérdéseire. Azokra a közös félelmekre és problémákra, amelyek egy nyilvánvalóan nagy átrendeződés előtt álló kontinensen mindannyiunkat foglalkoztatnak. David figurájában egy fehér afrikait ismerünk meg, a mindig is kiváltságokkal és előjogokkal rendelkező sznob entellektüel alakját, aki egy új társadalmi berendezkedésben elveszíti a hatalmát és minden viszonyítási pontját.

A rendező, Mundruczó Kornél szerint az eredeti mű nem drámai alapanyag, különösen azért sem, mert Coetzee inkább egzisztencialista filozófus, mint történetmondó. Az irodalom a színpadon nem működik – tette hozzá, ezért a regény által kiváltott hatást szerették volna színházban megfogalmazni. Coetzeével kezdték a munkát, de amikor egyre többet hagytak el a regényből és kezdték követni a darabbeli kontinuitást, egyre inkább kezdett működni a színpadi változat – foglalta össze a munkafolyamatot.

disgrace0045_agh_marton.jpgZsótér Sándor (fotó: Ágh Márton)

Természetesen minden szereplő elolvasta a regényt, majd ezt követően több hétig kutattak Dél-Afrikáról, az apartheid utáni időszakról, és keresték a nem direkt párhuzamokat például a rendszerváltás kapcsán, amelyek Magyarországgal összekapcsolhatják a mondanivalót. „Ez a legmagyarabb előadásom” – fogalmazott a rendező, és hozzátette, nagyon kíváncsi a magyar közönség véleményére, reakciójára. A rendező azonban nem moralizálni akar, hiszen semmi nem fekete vagy fehér – a jelenlegi magyar politikai helyzet sem –, nem a történelemről kíván beszélni, hanem arról, ami van, a létezésről. Hozzátette: nem csupán magyar, de európai kérdéseket is felvet, amennyiben a kisebbségi tematikát tekintjük.

Szereplők: Bánki Gergely, Derzsi János, Katona László, Monori Lili, Rába Roland, Székely B. Miklós, Szemenyei János, Láng Annamária, Wéber Kata és Zsótér Sándor.

(Forrás: Trafó)