Hernádi Judit: ,,Nem szöveget, hanem szituációt szoktam tanulni”

A színésznő királynéi szerepet kapott az Orlai Produkció Az oroszlán télen című előadásban. A készülő előadásról és önmagáról mesélt a próbaidőszak elején.

Az Orlai Produkció december 21-én a Belvárosi Színházban mutatja be James Goldman Az oroszlán télen című drámáját.  A darab világszerte nagy sikereket arat a színpadokon, 1968-ban Katharine Hepburn és Peter O'Toole főszereplésével film is készült belőle.  A hazai előadásban Plantagenet Henrik angol királyt Gálffi László, a feleségét, Aragóniai Eleonóra királynét Hernádi Judit alakítja, a további szerepeket Schruff Milán, Mészáros Máté, Ötvös András, Szakács Hajnalka és Horváth Illés játssza. A rendező Szikszai Rémusz

hernadi_judit_foto-tiszeker_daniel_k.jpgHernádi Judit (fotó: Tiszaker Dániel)

Szikszai Rémusztól tudom, hogy kifejezetten neked és Gálffi Lászlónak kerestek olyan darabot, amelyben hozzátok méltó, nagy szerepet játszhattok, ebből a megfontolásból választották az Az oroszlán télent. Gyakran előfordult a pályádon, hogy belőled kiindulva választottak bemutatandó műveket a színházigazgatók, rendezők? 

Nem sokszor történt ilyen, de az Orlai Produkciónál jellemző. Nyilván más színházban is előfordul, hogy olyan színdarabot választanak, aminek a szerepei jól kioszthatók a társulatban. A társulat gerincére általában odafigyelnek, az előadásokat húzó, ,,igavonó” színészeket igyekeznek ellátni feladatokkal, de Orlai különösen odafigyel erre. Az ő csapata baráti közösség, fontos neki, hogy jól érezzük magunkat ebben a társaságban, ráadásul ez még meg van fejelve azzal, hogy minden előadással a maga bőrét viszi a vásárra. Az is az ő bőrére megy, ha bejön a vállalkozás, és az is, ha nem; teljes mértékben a saját pénzét teszi bele. Ha hozzánk illő szerepeket kapunk, az mindenkinek jó. Nekünk is és a produkciónak is, mert a jó előadásokra jön be a közönség. Reméljük, ilyen lesz az Az oroszlán télen is. 

Láttad a filmet? 

Hogyne, csak nem most. Próbák előtt, alatt általában nem szoktam megnézni a darabból készült műveket, de lehet, hogy most újra belenézek a filmbe. 

Azért nem szoktad megnézni a feldolgozásokat, hogy ne befolyásoljanak? 

Nem. Eddig egyszerűen nem érzetem késztetést arra, hogy nagyon hozzáolvassak egy műhöz, vagy megnézzem a filmes előzményeket, de újabban megfordul a fejemben. Rájöttem, hogy egyrészt sok mindent megkönnyít, másrészt érdekes. De a színház alapvetően annak a pillanatnak szól, amiben éppen vagyunk. Akkor érvényes egy előadás, amikor megszületik. A színdarabok más-más hangsúlyokat kaphatnak attól függően, hogy mikor játsszuk azokat. 

orlai_produkcio_az_oroszlan_telen_proba3.jpgMészáros Máté és Ötvös András Az oroszlán télen próbáján (forrás: Orlai Produkciós Iroda)

Mindenki tapasztalta már színészként, de akár nézőként is, hogy a jelen problémái hogyan hangolnak át egy-egy előadást. A színpadon egyszer csak rímel valami egy tragédiára, amely megrázta az ország közösségét, vagy egy vicces dologra, amiről mindenki hallott, és a közönség máris másképp fogja föl az előadást, mint a mű keletkezésének idejében. A 80-as években ment a Vígben egy előadás, amiben volt egy temetési jelenet: arról volt szó a színpadon, hogy hogyan temetnek. Történetesen orosz darab volt, és épp akkoriban haltak meg sorban egymás után a Szovjet Kommunista Párt főtitkárai, Brezsnyev, Andropov, – aki korábban a KGB elnöke, 1956-ban pedig a Szovjetunió magyarországi nagykövete volt – , majd Csernyenko. És ez a tény nagyon viccessé tette az előadást. Sok olyan tényező lehet, amitől hirtelen más jelentést kap egy történet. Például ha most egy színpadi jelenet arról szól, hogy egy főnök hogyan udvarol a titkárnőjének, rögtön valami más jut eszünkbe. A színház jelen időben szól azokhoz, akik nézik. 

Milyen ember Eleonóra királyné? 

Olyan, mint én. Nincs más lehetősége. 

Egy interjúban mondtad is, hogy mindig magadat játszod. De mennyire áll távol tőled az egyénisége? 

Eleonóra nagyon-nagyon okos nő. Annyiban Hernádi Judit, amennyiben véletlenül nagyon-nagyon okos vagyok. De nem szoktam ennyire előrelátóan okos lenni. Rengeteg gyereke született francia és angol részről egyaránt, ebben egyáltalán nem hasonlítok rá. (Nevet.) Különlegesen éles eszű, bátor, harcias nő – ezt tudjuk a történelemből is. Francia királyné volt, aki rátalált a fiatal Henrik hercegre. A találkozásból óriási szerelem, Henrikből pedig később király lett. Richárd fiúkból is király vált, őt végül is Eleonóra koronázta meg. Ez a nő királyokat teremtett. 

Henrik erős király és szintén nagyon okos. A darabban nem szereplő negyedik fiú, a trónörökös, korábban meghalt egy lázadásban, és az apa rendelkezni akar arról, hogy kié legyen a trón, mi történjen a halála után. De nem szándékozik meghalni és nem is fenyegeti a vég, ez egy sakkjátszma, amit a politikai helyzet miatt muszáj végigjátszani. Karácsonykor kiengedi a börtönből a tíz éve fogságban tartott feleségét, és onnantól folyamatosan ütköznek a politikai, hatalmi érdekek, miközben egy erős se veled, se nélküled szerelmi játszma zajlik. Ebből Eleonóra is bőven kiveszi a részét. 

orlai_produkcio_az_oroszlan_telen_proba4.jpgSzikszai Rémusz, Schruff Milán és Hernádi Judit a próbán

Hogyan építesz fel egy szerepet? Amikor elolvasod a darabot, fejben már játszod is a karakteredet, vagy először megtanulod a szöveget? 

A szöveget csak akkor tanulom meg, amikor már nagyjából tudom, hogy mit kéne játszani. Nem szöveget, hanem szituációt szoktam tanulni. Legalábbis igyekszem így tenni, nálam ez a normális, és szerintem a legtöbb színész így van ezzel. De néha hajt az idő, és akkor muszáj másképp lennie. 

Most például elég az adott próbaidő? 

A helyzet kezd a Nyugaton szokásoshoz hasonlítani. Próbateremben próbálunk, a díszletet csak a premier előtt tíz nappal építik fel, és akkor elkezdődik a nagy hajrá: szinte reggeltől estig dolgozunk az előadáson. 

Komoly idegrendszeri megterhelést jelenthetnek az utolsó próbaidőszakok. A pályán töltött hosszú évek után nem érzed a nagy hajrák hátrányát? 

Nem, az előnyét érzem. Ez olyan, mint az edzés, nem hagyja az embert ellustulni. Karbantart. 

Kiknek, miért ajánlod Az oroszlán télen című előadást? 

Először is nagyon jó színészek lesznek benne. A fiatalok is remekek. Horváth Illést például nem ismertem, és kiderült, hogy nagyon helyes és nagyon meggyőző. Ugyanezt mondhatom Szakács Hajnalkáról, Schruff Milánról, Ötvös Andrásról és Mészáros Mátéról is. Azoknak ajánlom az előadást, akiket érdekel, hogy mi van a hatalom mögött. Hogyan, milyen apróságon csúszhat el egy hatalmi játszma. Végig ott lesz a korona a színpad közepén egy üvegszekrényben, de fejre nem kerül. Csak arról lesz szó, hogy kinek a fejére kerüljön majd. Játszma, játszma, játszma, de semmi sem változik, minden marad úgy, ahogy volt. Ez speciel a mai világunkra is teljes mértékben igaz. 

Kiderül majd az előadásból, hogy a hatalom torzítja-e a személyiséget? 

A darab érdekessége az, hogy királydráma, de közben családi játék. A szereplői kicsit okosabbak, mint mi, nagyon gyorsan jár az agyuk, de ugyanolyan emberek, mint bárki más. Ugyanolyan emberi, családi csatározásaik vannak, csak nem a töltött káposztáról, hanem mások életéről döntenek. Mert megtehetik. Magunkra vagy a szomszédunkra fogunk ismerni az előadásban. Tanulságos lesz. 

Az interjút L. Horváth Katalin készítette.