Cserhalmi György: „Nem érdemes a politikával kéz a kézben járni”

A hosszú betegeskedésből felépülő színész a HVG-nek mesélt a jelen abszurditásairól, a múlt emlékeiről és a jövő kérdőjeleiről.

Cserhalmi György több műtéten is átesett, ami miatt hosszú ideig nem láthattuk színpadon. Ez a helyzet januárban meg fog változni, ugyanis ekkor mutatják be a Nemzeti Színházban a Debrecenben tíz évvel ezelőtt színpadra állított Úri muri felújítását, amelyet Vidnyánszky Attila rendez és Cserhalmi Csörgheő Csuli szerepét alakítja.

cserhalmi.jpgCserhalmi György (forrás: Vörösmarty Színház)

A színművész az interjú elején arról beszél, hogy a kórházban nem csupán a színház, de bármiféle fizikai munka nagyon hiányzott neki. „Eredmény lett volna, ha fel tudok vágni egy fatuskót. Soha nem hittem, hogy ez valaha gondot fog okozni” – emlékezik.

A nem is olyan régen kirobbant zaklatási ügyekkel kapcsolatban úgy véli, hogy az előítéletesség és a fekete-fehér szemlélet miatt ez rengeteget árt a színházi szakmának. „Nehezen viselem az általánosítást” – mondja, hozzátéve – „És még az sem vigasztaló ebben, hogy nem csak a színházi szakmáról, egy elszigetelt magyar jelenségről van szó, hanem mindenfelől bűzlik a hal, globálisan”. A múltkor egy telefonálós műsorban megtapasztalta, hogy „hihetetlenül előítéletes emberek szólaltak meg a színházzal kapcsolatban”. miközben „én meg tudom, hogy kik dolgoznak ebben a szakmában; kik azok a nők és férfiak, akik évtizedek óta hihetetlen becsülettel tolják ezt a szakmát”.

Mundruczó Kornél legutóbbi filmjében, a Jupiter holdjában még betegen forgatott. Egy szír menekülteket üldöző rendőrt alakít a filmben, amelynek felvetése szerint el kellene rugaszkodnunk a békaperspektívából, amiben a menekültkérdést nézzük. Cserhalmi György szerint is szükség lenne már egy emelkedettebb perspektívára. „Eltapsoltunk huszonvalahány évet a rendszerváltás óta mindenféle perspektívát kipróbálva. Egyik rosszabb volt, mint a másik. És ezt nagy indulattal nézi az ember, látva, hogy az én életemben már nem fog megváltozni. De mi lesz a gyerekemmel, az unokáimmal?” – fogalmaz.

cserhalmi_2.jpg                           Cserhalmi György a film forgatásán (fotó: Kallos Bea / MTI)

Cserhalmi Györgynek saját öltözője van a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, ami nem véletlen. „Mindig úgy szólt a szerződésem, hogy egyet játszok, egyet rendezek. De a feleségem betegsége teljesen kivont a forgalomból, napi 24 órás szolgálatban álltam. Aztán tavaly jött a térdműtétem, majd idén a két gerincműtétem. Gyakorlatilag három éve nem játszottam. Szerették volna, ha leszerződöm, de úgy nem akartam, hogy nem teljesítek” – mondja ezzel kapcsolatban.

Noha korábban szimpatizált az LMP-vel, és az Európa Parlamenti listájukra is felkerült, mára igyekszik távol tartani magát a pártpolitizálástól. „Furákat mondanak közönségtalálkozókon, úgy is mint: magát nagyon szeretjük, mint színészt, de most megutáljuk azért, mert politizál. Nem érdemes a politikával kéz a kézben járni, mert akkor az ember megszűnik önmaga lenni” – vallja a színművész. 

Kaposváron színésznövendékeket tanít, ami fontos része az életének. „Egy a lényeg: nem hazudni. Nem engedem meg, hogy akármelyik tanár ellenségesnek tartson egy irodalmi teljesítményt csak azért, mert nem az ő oldalát képviseli. A politikát irtom az oktatásból” – meséli a munkamódszeréről.

Székely Gábor volt Cserhalmi mentora, akit a Katonából követett az Új Színházba is. Székely Gábort akkor a Főváros kipöckölte az Új Színházból és ezzel voltaképpen az egész színházi életből. Cserhalmi György akkor azon kevesek egyike volt, aki határozottan kiállt mellette. „Teljesen magamra maradtam akkor a Székely melletti kiállásban. Lehúztam egy rolót. Az ő eltávolításában részt vevő kollégákat felmentették, egyikük-másikuk piedesztálra került. Ezt nem vagyok hajlandó elfelejteni. Miért kellett egy Székely Gábort kikergetni a színházból, és miért kellett ehhez egy szakmának sunyítani? Akik ezt tették, elvtelen szarzsákok” – fogalmaz.

cserhalmi_eoriszabo_6070.jpg        Cserhalmi György (fotó: Eöri Szabó Zsolt)

Többször is felmerült, hogy a Nemzetibe szerződik, de ezzel kapcsolatban Cserhalmi szerint már az is számít, hogy jövőre tölti be a hetvenedik életévét. „Nagyon megható és rettenetesen fájdalmas dolgokat láttam ezen a téren. Kállai Feri bácsit látni öregen a Vígszínház színpadán egyszerre volt felemelő és fájdalmas. Reviczkyvel bolyongott valamelyik darabban, és többnyire Gábor mondta helyette a szöveget. Könnyes szemmel néztem a valaha volt egyik legnagyobb színészt” – indokolja a véleményét.

Wim Wenders a világ tíz legjobb élő férfi színésze közé sorolta Cserhalmi Györgyöt, aki egyszer Garas Dezsőnek azt mondta, hogy ha pár ezer kilométerrel arrébb születnek, sok Oscar-díjas színész marad volna munka nélkül. Foglalkoztatta valaha a mi lett volna, ha kérdése? – teszi fel a kérdést a riporter. „Nem mindegy? Húsz éve múlva a kutya se tudja majd se De Niróról, se rólam, hogy kik voltunk. Azt gondolom, hogy van egy mindenható, egy gondviselő, aki pontosan tudja, hogy miért pont ide születtem” – szól a válasz.

Az interjúból az is kiderül, miért vállalt három filmszerepet is el betegen is, mit gondol a budapesti Színműn folyó oktatásról és az onnan kikerülő fiatalokról, szuverén és szabadságára érzékeny színművészként hogyan tudott betagozódni több társulatba is.

A teljes interjú itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

„A szakma most engem igazolt” – Cserhalmi György válaszolt
Bitskey Tibor és Cserhalmi György a Nemzet Színészei
Cserhalmi György gerincműtétje miatt nem lép színpadra
Cserhalmi György újra játszik