Anna Karenina Gryllus Dorkával – Oroszos monumentalitás egy lakásban

A színésznőt, aki először játszik a Trojkával, és az előadás rendezőjét, Soós Attilát kérdeztük a találkozásról, szabadságról, a közös munka kihívásairól és örömeiről.  

A Trojka Színházi Társulás 2013-ban alakult. Háromévnyi munkafolyamat után a Trojka színházi csoportosulás állandó tagokkal, társulati formában folytatta működését. Előadásaikban a fizikai és a prózai színház határvonalát kutatják. A társulat fő hajtóereje Soós Attila művészeti vezető, aki színészként és/vagy rendezőként is részt vesz a munkában. Első alkalommal dolgozik velük Gryllus Dorka. A színésznő a címszerepet játssza Tolsztoj Anna Kareninája alapján készülő előadásukban. 

gryllusdorka_es_barnaipeter_plakat_foto_bokorkrisztian.jpgBárnai Péter és Gryllus Dorka az előadás imázsfotóján (imázsfotók: Bokor Krisztián)

A produkciót egy különleges helyszínen, a Kugler Art Szalonban, egy lakásszínházban mutatják be. A premier március 2-án lesz, ezt követően március 3-án és 29-én játsszák ugyanott. Gryllus Dorka játszótársai Nagy Dóra, Eke Angéla, Bárnai Péter, Mátrai Lukács Sándor és Soós Attila lesz. Tolsztoj regényét Balassa Eszter írta színpadra, a jelmezeket Szlávik Júlia tervezi. 

Hogyan találtatok egymásra a Trojkával? 

Gryllus Dorka: Attilával nagyon régóta ismerjük egymást, azt hiszem, hogy körülbelül húsz éve, privát szálakon keresztül. Akkor találkoztunk újra, amikor a Fridát próbáltam a Duda Éva Társulattal az Átriumban, és ő bejött megnézni a főpróbát. Akkor kérdezte meg tőlem, lenne-e kedvem egy ilyen projektben részt venni. Elmentem megnézni az O. márkiné című előadásukat, ami borzalmasan tetszett nekem. És azt gondoltam, hogy igen, lenne kedvem ehhez a kalandhoz. 

Az Anna Karenina ötlete volt meg előbb vagy a Gryllus Dorkával való közös munkáé? 

Soós Attila: Az Anna Karenina. Az O. márkiné című munkafolyamat közben gondoltam ki, hogy folytatnám a sanyarú sorsú nők ábrázolását, megfejtését, és így jutottam el az Anna Kareninához. Később találkoztam Dorkával az Átriumban. Megláttam, örvendeztünk egymásnak, hiszen hosszú-hosszú évek óta ismerjük egymást. Egyszerűen a szemébe néztem és felkértem, mire ő igent mondott. 

gryllusdorka_es_soosattila_werkfoto_bokorkrisztian.jpgSoós Attila és Gryllus Dorka

Mi az, ami miatt őt választottad erre a szerepre, miközben (élethelyzete miatt - Németországban él, filmezik, játszik) nem könnyen egyeztethető színésznő? 

Soós Attila: Ahogy megláttam a Frida főpróbáján, biztos voltam benne, hogy ezt neki kell eljátszania. Ez egy ösztönös döntés volt. Az immáron két hónapos – december 14-én kezdtük el – munkafolyamat pedig visszaigazolta ezt a döntést. Amúgy pedig egyáltalán nem nehéz egyeztetni Dorkát, saját magát egyezteti, ahogy mi is a társulatban függetlenként saját magunkat egyeztetjük az asszisztencia segítségével. 

Mi volt, ami először eszedbe ötlött, amikor felmerült az Anna Karenina ötlete veled a címszerepben? 

Gryllus Dorka: Egyszerűen csak arra, hogy van kedvem dolgozni Attilával és a társulattal. Úgy éreztem, hogy ez nagyon izgalmas lesz. Az Anna Kareninát magát is szerettem, láttam is belőle egy nagyon jó előadást egyszer a Gorkij Színházban, Berlinben. De magamtól nem jutott volna eszembe, hogy ezt mindenáron el akarom játszani. Amikor Attila felvetette, kedvet kaptam, de ami igazán vonzó volt ebben számomra, az inkább a közös munka. 

A filmezés mellet színházi szerepeid is vannak, voltak Németországban. Milyen előadásokban szerepelsz ott? 

Gryllus Dorka: Németországban nagyon kevés színházi munkában vettem részt. Bodó Viktorral dolgoztam kétszer, egyszer a Deutsches Theaterben, egyszer a Hauptban; és Rácz Erzsébettel, valamint egy német színésznővel csináltunk Esterházy Péter  Egy nő című könyvéből egy kétszereplős előadást. Illetve játszottam egyszer Bécsben a Kunsthistorisches Múzeumban, ott Jacqueline Kornmüllernek volt egy projektje. Inkább a film felé indultam Németországban. Szívesen játszom színházban, de valahogy mindig a film volt előtérben. 

A sanyarú női sorsokon belül vagy túl, mi keltette fel az érdeklődésedet az Anna Karenina iránt? 

soos_attila_portre_foto_dorko_daniel_1.jpgSoós Attila: Leginkább az érdekelt, hogyan lehet, hogy egy nő mindig bűnös, amikor elhagyja a családját. Hogy egy nő mindig alulmarad, amikor valami radikális történik az érzelmi életében? Hogyan zajlik le egy válási procedúra egy szerelmi háromszögben? Nagyon remélem, a nézőknek is ismerősek lesznek a helyzetek, együtt tudnak menni Annával és a döntéseivel. Balassa Eszterrel és a társulattal próbáltuk úgy megszerkeszteni a szöveget, hogy a döntések váratlanul, kirobbanó erővel szülessenek meg a jelenetekben. Hogy mindenki „élőben” lássa, hogyan mozdul el egy élet a saját megrendítően egyszerű pályájáról, és hogyan válik a világ egyik legcsodálatosabb érzése, a szerelem pusztítóvá.  

                                         (Soós Attila / fotó: Dorkó Dániel)

Egy interjúban azt mondod, hogy amikor elolvasol egy szöveget, arra vagy kíváncsi, hogy „létre tudsz-e hozni belőle egy olyan jelenetsort, ami egy megrendezhető dráma alapja”. Ebben az esetben mikor született meg benned ez a jelenetsor, és mi volt az? 

Soós Attila: Az Anna Karenina jelenetsorrendje önmagában komoly kihívás, mind terjedelme, mind komplexitása miatt. De most nem ez volt a kiinduló gondolatom, hanem a helyszín kiválasztása. Mivel egy családi szituációt és annak a bonyodalmait szerettünk volna ábrázolni, a regény oroszos monumentalitását egy polgári lakásba helyeztük el. A szövegkönyv is már úgy született, hogy az intimitással, a közvetlenséggel és nézők fizikai közelségével számol, ahogy a színpadképek megalkotásában is ebből az alapból indulunk ki. 

Számodra mi a legnagyobb kihívás Anna Karenina szerepében? 

Gryllus Dorka: Nagyon érdekes a Kugler Art tere, ahol játsszuk: hogy ennyire közel lesznek a nézők. Ez nem egy klasszikus színpadi helyzet. Ettől eggyel még közelebb vannak az emberek, és eggyel kisebb és igazibb kell, hogy legyen, ami történik köztünk. Ez talán a legnagyobb kihívás ebben a feladatban. 

Milyen hasonlóságokat vagy különbségeket látsz a darabbeli figura és közötted? 

Gryllus Dorka: Én nagyon más élethelyzetben vagyok, mint Anna Karenina. Elsősorban nagyon más a nők akkori helyzete, még ha jelenleg is nagy különbségek vannak a férfiak és a nők társadalmi megítélés között. Azt gondolom, a helyzet, hogy egy nő hagyja el a családját, most is súlyosabb megítélés alá esik, mint hogyha egy férfi teszi ugyanezt. 

dorka3_1.png               Gryllus Dorka (forrás: gryllusdorka.com)

Az előbb említett interjúban azt mondod egy korábbi rendezésed, az Orlando kapcsán, hogy „nagyon sok bennem az erő, a szerelemmel határos kíváncsiság és a halálfélelem, úgyhogy ezekből fog Orlando megszületni”. Az Anna Kareninához milyen személyes érzések, élmények alapján tudsz kapcsolódni? 

Soós Attila: Az O. márkinéban, előző darabunkban O. márkinénak a két fiából a kisebbiket játszom, és eltöprengtem, hogy Szerjozsa, Anna Karenina fia hogy fog gondolni az édesanyjára? Hogy fog gondolni az édesanyja szeretőjére, Vronszkijra, a tisztre, akitől a féltestvére születik? Hogy fog gondolni Szerjozsa az apjára, aki azt mondta Anna Karenináról, hogy halott, miközben a fiú tizedik születésnapja környékén még nem volt az? Hogyan lehet ezt az egészet felfogni, megfogni, átadni egy gyermek szemszögéből. Vagy később, egy felnőtt Szerjozsa hogy fog majd visszaemlékezni a saját édesanyjára? 

Milyen Gryllus Dorkával dolgozni? 

Soós Attila: Bár nagyon régi az ismeretségünk, most dolgozunk először együtt, és ez a közös munka nagy öröm számomra és a társulat számára is. Dorkával sok közös vonásunk van, és jól tudunk közösen gondolkodni, és ezt nagyon élvezem. Remélem, ennek a közös munkának lesz még folytatása. Nagyon remélem, hogy az Anna Kareninát a bemutató után is tudjuk majd játszani. 

gryllusdorka_es_matrailukacssandor_foto_bokorkrisztian.jpg  Gryllus Dorka és Mátrai Lukács Sándor

A jelenetsorrenden túl számodra mi a legnagyobb kihívás ebben a munkában? 

Soós Attila: Az igazi kihívás és nehézség minden munkafolyamatban az előadás anyagi, dologi részének a megteremtése. A kreatív munka, illetve a csapatmunka – bátran mondhatom – könnyen és nagyon termékenyen halad. Én szabadságot és rengeteg energiát kaptam mind Dorkától, mind pedig a csapattól. 

És te, Dorka, menyi szabadságot, illetve „mankót” kapsz Attilától a szerepedhez? 

Gryllus Dorka: Nagyon harmonikusan dolgozunk együtt. Valóban nagyon sok mindenben hasonlóan gondolkodunk, mindig értem, amit mond, és remélem, ő is érti, amit én mondok. Megfelelő fokú szabadságot kapok tőle, azokon a pontokon pedig, ahol szükséges, mankót is. Őszinte párbeszédet folytatunk egymással, amelyben bármelyikünk bármikor elmondhatja a gondolatait. Márpedig mi a szabadság, ha nem ez?! 

Van olyan, amiről már most is tudod, hogy biztosan magaddal viszel ebből a munkából? 

Gryllus Dorka: Nagyon szeretem a téttelenséget, hogy nem akarunk megfelelni senkinek vagy semminek. Ez talán azzal a helyzettel függ össze, hogy nem kőszínházi körülmények között vagyunk. Mindemellett mindenkinek nagyon fontos, amit csinálunk, mindenki minden helyzetben maximálisan ott van és részt vesz. Talán motiváltabb helyzetet teremt, amikor az emberek nem a fizetésükért dolgoznak. Nagyon élvezem, hogy bármit lehet, mert nem kell senkinek megfelelnünk, ahogy az energiát is, amivel a társulat minden tagja beleveti magát ebbe a munkába. Ezeket szeretném magammal vinni.

ekeangela_es_soosattila_foto_bokorkrisztian.jpgSoós Attila és Eke Angéla

Török Ákos email interjúja

A Trojka Színházi Társulás O. márkiné című előadása március 23-án látható a Szkénében, az Anna Kareninát követő bemutatójuk, az One more time with feeling pedig április 6-án Debrecenben, a Modem - Kortárs Művészeti Központban. Mindkettő este 7 órai kezdéssel.

Kapcsolódó cikkek

Gryllus Dorka: „Nem lehet véletlen, hogy annyi filmben törnek kerékbe”
„Fel tudom magam hergelni anélkül is, hogy a rendező alázzon”
Gryllus Dorka: „Nem is tudtam, hogy ennyire hiányzik a színház”
Gryllus Dorka: „Áthelyeződtek a hangsúlyok”
Villáminterjú Soós Attilával – „Erre vágyom a legjobban: ledönteni a negyedik falat”
„Lady Orlando szülte O. márkinét”
Orlando - Egy nővé lett férfi története a Jurányiban