Különleges nagycsütörtök este Kerekes Évával és Mácsai Pállal

A Pannon Filharmonikusok Haydn egyik legnépszerűbb művét mutatja be előbb eredeti formában, majd Esterházy Péter adaptációjával a pécsi Kodály Központban. 

A Megváltó utolsó hét szava a keresztfán eredetileg a húsvéti liturgia részeként, a cádizi püspök prédikációjával hangzott el. A szentbeszédek helyére Esterházy Péter 2014-ben, Dubóczky Gergely karmester felkérésére profán imát írt. Az így létrejött előadás inspirációjára született Nádler István hét festményből álló sorozata, melyet – a zene, szöveg és kép egységét megteremtve – a késő esti, kizárólag felnőttek számára ajánlott koncert alatt is láthatnak a nézők. A Pannon Filharmonikusok előadása március 29-én este 6 órától hallható, majd Nádler István festményeivel és Esterházy Péter szövegével a zenemű kortárs adaptációja este 9 órakor kezdődik.

kerekes-macsai_nagy_gergo.jpgKerekes Éva, Mácsai Pál (fotók: Nagy Gergő)

A Megváltó utolsó hét szava a keresztfán című művet Haydn a cádizi kanonok felkérésére komponálta 1785-ben, a Santa Cueva barlangtemplomban zajló nagypénteki szertartásra. A megrendelő részletes leírást adott a templomról a helyszínt nem ismerő zeneszerzőnek, és Haydn kottájának előszavából az is kiderül, hogy a felkérő levélben pontosan meghatározták a zenemű főbb vázlatait is. Nyolc lassú tételt kértek a bevezető, valamint a szenvedéstörténet hét mondatának illusztrálására, majd az utolsó tételben, a földrengés ábrázolásához egy gyorsat. Az így létrejött, a hallgatót befelé fordulásra késztető zene a mai napig Haydn legnépszerűbb művei közé tartozik. 

2014-ben Dubóczky Gergely kezdeményezésére és vezényletével került sor arra az ősbemutatóra, amelyen a darabot Esterházy Péter hét betétszövegével adták elő. Joseph Haydn Esterházy Péter Nádler István: Hét utolsó szó címmel erőteljes, prózai mű született, amelyet – Mácsai Pál és Kerekes Éva előadásában – egy férfi és egy női hang illesztett bele Haydn muzsikájába. „Amikor a főpróbán meghallgattam, akkor szembesültem vele, hogy a szöveg és a zene együtt mennyire éles, drámai. Ha tudom, nem biztos, hogy meg merem írni” – nyilatkozta Esterházy Péter a bemutató után.  

duboczky_gergely_foto_raffay_zsofia.jpgDubóczky Gergely (fotó: Raffay Zsófia)

Nádler Istvánt régóta foglalkoztatta Haydn műve. Elemi hatással volt rá, amikor 2015-ben Fischer Iván Lakásszínházában Esterházy Péter hét betétszövegével kiegészítve halotta a darabot. Hét tablóból álló sorozatának alkotása közben is az előadás felvételét hallgatta. A hét szót tanításként értelmezve dolgozta fel, amelyben az én belső fejlődése során a hét szó erejét megértve stációkon keresztül halad, míg eljut arra a szintre, ahol külső segítség nélkül is kapcsolatot tud találni az örök, az egyetemes mező terét kitöltő, mindenható erővel. A Haydn-Esterházy mű inspirációjára született festményeket a koncerten kivetítve láthatja majd a közönség.

(Forrás: Pannon Filharmonikusok)