„A megfelelő kommunikáció az alap a jövőben”

Barnák László és Horgas Ádám reagált Olasz Renátó nyílt levelére, amelyben a színész rossz érzéseit és kételyeit osztotta meg a szegedi színház igazgatóválasztása kapcsán.

A fiatal szegedi színész a Szegedi Nemzeti Színház igazgatóváltása körül kialakult helyzet kapcsán (cikkeink a témában itt találhatóak) nyílt levélben fogalmazta meg a kételyeit és a rossz érzéseit. Olasz Renátó, aki ebben az évadban szerződött a szegedi társulathoz, az egész ügy tisztázatlansága mellett tehetetlenséget érzett, és a kommunikáció teljes hiányát sérelmezte.

Barnák László, aki július 1-től öt éven át vezetheti a Szegedi Nemzeti Színházat és Horgas Ádám, aki a teátrum művészeti vezetője lesz, hasonlóan nyílt FB üzenetben reagált. Ebben sajnálatosnak tartják, hogy Olasz Renátó nem hozzájuk, hanem a közvéleményhez fordult kétségeivel, szívesen válaszoltak volna neki a kételyeire, ha megkereste volna őket. Úgy vélik, hogy a fiatal színész értetlenkedése abból fakad, hogy a rövid idő, amióta Szegeden dolgozik, nem volt elegendő számára, hogy átlássa az intézmény működésének részleteit.

A levelükben azt is állítják, hogy Keszég Lászlót, a jelenlegi főrendezőt másfél héttel korábban tájékoztatták arról, hogy a jelenlegi Igazgató, Gyüdi Sándor  Barnák László pályázatában is szerepel az operatagozat vezetőjeként. Szemben azzal, amit Keszég László állított a Népszavában, miszerint ezt csak a nyilvánosságra került pályázatból tudta meg, egy nappal a pályázatok beadási határideje után. 

barnak-horz.jpg    Barnák László és Horgas Ádám

Barnák László és Horgas Ádám nyílt levele

A megfelelő kommunikáció az alap a jövőben

Az elmúlt időszakban több újságnak, rádiónak nyilatkoztam a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatói pályázatáról és a jövőbeli tervekről. Amikor valaki megkeres, ami mostanság elég gyakori, akkor találok rá alkalmat, hogy beszélgessünk. Ezt a jövőben is így szeretném folytatni. Addig is folyamatosan egyeztetek színházon belül és kívül, próbálok, játszom, végzem a feladataim, hiszen közeledik az új évad és hamarosan összeáll a műsor. Olasz Renátó megfogalmazta gondolatait az elmúlt időszakról a Szegedi Nemzeti Színházban. Több pontatlanság is szerepelt az írásában és emiatt eltorzult képet kaphatnak azok, akik csak távolról figyelik a szegedi színházzal kapcsolatos híreket. Tisztázni szeretném ezeket, emiatt szükségét éreztem annak, hogy az írásban szintén említett Horgas Ádámmal együtt reagáljak erre.

Kedves Renátó!

Borzasztó sajnálatosnak tartjuk, hogy a problémáiddal először egy facebook posztban kellett találkoznunk. A magunk értékrendje szerint azt tartjuk etikus magatartásnak, ha a felmerülő kérdéseket, kételyeket, félelmeket először megpróbálod megoldani azokkal, akikre ez tartozik. A nyilvánossághoz fordulni akkor hasznos és szükséges, ha az ember úgy érzi, hogy minden egyéb kommunikációs kísérlete csődöt mondott és emiatt szorongatott állapotba, vagy erkölcsileg vállalhatatlan helyzetbe sodródott. Te nem tettél fel nekünk semmilyen kérdést, nem fogalmaztál meg felénk semmilyen kételyt, így már mi sem tehetünk mást, mint hogy nyilvánosan reagálunk.

Augusztus óta vagy a társulat tagja, ahogy írod, Barnák László tíz éve az. Eddig két bemutatóban vettél részt személyesen. Talán még nem látod át egy ilyen nagy intézmény működésének részleteit. Mindenkivel leültünk egyenként beszélgetni, hogy szeretnék-e folytatni a társulatban a munkát. Így veled is. Aznap csak késve tudtál csatlakozni hozzánk, de tudjuk, hogy sok a budapesti munkád, ami miatt csak próba és előadás napokon vagy Szegeden. A beszélgetés során, azt mondtad nem tervezel máshová menni, bár kaptál ajánlatot. Mi még egy rendezés lehetőségével is megkínáltunk. A problémáidról nem esett szó. Megkaptad a színháztól a hivatalos szándéknyilatkozatot a jövő évadi szerződtetésedről, és csak utána jelentetted meg nyilvános leveled.

Hangot adsz a frusztrációdnak és a haragodnak, és furcsállod, hogy nem tudsz semmiről. Ezen a helyzeten az tudott volna segíteni, ha eljössz a társulati ülésre, melyet a pályázók meghallgatására szervezett a színház, ahol bárki kérdéseket tehetett fel majd szavazhatott titkos és demokratikus formában. Azt írod, hogy erről az eseményről téged senki sem értesített. Nos, ez az esemény az online is elérhető próbatáblán szerepelt, tehát eljuthatott hozzád is. Nem volt lehetőséged megjelenni, de azután még mindig beszélhettél volna velünk személyesen, telefonon, e-mailben.

Rosszallásodnak adsz hangot, hogy későn tudtad meg pályázási szándékunkat. Mi magunk is sok kérdéssel viaskodtunk, fel akartuk mérni a szakmai támogatottságunkat, rengeteg emberrel egyeztettünk, és amíg nem voltunk bizonyosak a dolgunkban, nem akartuk a társulatot hitegetni, hisz egy ekkora intézményt vezetni nagyon nagy felelősség. Amikor eldőlt, hogy pályázunk, a beadás előtti napokban Barnák László személyesen közölte szándékát az éppen futó előadások után a társulat jelen lévő tagjaival. A határidő előtt egy nappal adtuk le a pályázatunkat és a határidő után egy nappal már nyilvánossá is tettük azt a szinhaz.org felületén. Ezáltal is elősegítve a nyílt kommunikációt.

Másfél héttel a pályázatunk leadása előtt Barnák László beszélt Keszég Lászlóval, tájékoztatta őt arról, hogy pályázni fog és arról is, hogy Gyüdi Sándort kérte fel az opera tagozat vezetőjének. Vagyis, amikor Gyüdi Sándor utánunk egy nappal beadta a pályázatát – melyhez Keszég László a nevét és a támogatását adta – akkor már tisztában volt azzal, hogy Gyüdi Sándor a mi pályázatunkban is szerepel.

A hivatalos társulati szavazás után készült egy petíció, melyet te szimpatikus kezdeményezésnek tartasz. Attól függetlenül, hogy természetesen tiszteletben tartjuk bárki szakmai véleményét, a petíciót mi több okból nem tartjuk annak. Egyrészt mert semmibe vesz egy lezajlott, demokratikus szokásjogon alapuló, nyilvános formát és eredményt, de legfőképp azért mert két részre szaggatja a társulatot. Az ebben megfogalmazott „látszó” és „láthatatlan” megjelölés azt sugallja, mintha a háttérben (egyébként elképesztő mennyiséget) dolgozó embereknek kevesebb joga volna beleszólni, hogy ki legyen az igazgatójuk. Ezt olyan értékrendnek gondoljuk, amitől szeretnénk mereven elzárkózni! Egyébként ezzel a petícióval az általad oly sokat támadott Gyüdi Sándor pályázata mellett álltál ki.

Megvádolsz minket, hogy félelmet keltően megkérdeztük a petíció aláírókat, hogy miért tették. Ez nettó hazugság. Mindenkitől azt kérdeztük, hogy szeretne-e maradni, hisz a petíció aláírásából az következik, hogy kétségei vannak. Fentebb vázolt véleményünket a petícióról mindenkinek elmondtuk, mivel fontosnak tartjuk, hogy a konfliktusok után is egymás szemébe tudjunk nézni, és a munkát úgy kezdjük el, hogy nincs elvarratlan feszültség. Egyetlen ember mondta, hogy nem szeretne maradni, mert Budapestre kapott ajánlatot, de ő is kifejezte szimpátiáját a pályázatunk iránt.

A rendezők visszalépése sajnálatos, ezt a helyzetet a jelenlegi főigazgató, Gyüdi Sándor kezelte, aki mellett Keszég László továbbra is tagozatvezető főrendező. Az ezzel kapcsolatos kommunikáció is hozzájuk tartozik. Barnák László mandátuma július elsején lép életbe.

Azt írod, nem tudsz kit hibáztatni és hiányzik a kommunikáció. Idézet az írásodból: „…ha ezt a pár sort elmondhattam volna, nyugodtabb lennék”. Kár, hogy nem tetted meg.

Barnák László, Horgas Ádám

Kapcsolódó cikkek

Olasz Renátó úgy érzi, valami bűzlik a szegedi színházban
Gyüdi Sándor visszavonta igazgatói pályázatát Szegeden
Kérdés már nincs Szegeden, társulaton belüli megosztottság annál inkább