Ezeket a bemutatókat ajánljuk a héten

A klasszikus bohózattól az abszurdon át csemegéztünk a premierek között egészen addig, amiről már nem is lehet pontosan tudni, mi az.

Je suis Amphitryon / Trafó, Budapest / r: Geréb Zsófia / április 24. 20 óra

Nem ígérkezik könnyed tavaszi szórakozásnak Závada Péter drámája, amely Amphitryon történetének újraértelmezésén keresztül az identitás alapvető kérdéseihez vezet el. A darab, mely most kerül először bemutatásra, nem csak a személyiség lebontásával, de a színházi keretek határainak feszegetésével is kísérletezik. Mettől meddig tart a színész szerepe, lehet-e egy játékos önmaga a színpadon, ki lehet-e kerülni a jellé válást? A darab ráadásul nem hagyományos, párbeszédes dráma, hanem többszólamú monológok sora.

szinhaz_fuggony2.jpg                               Illusztráció

Elsősorban nem is a hagyományos díszletes-jelmezes, drámai kőszínházi előadások kedvelőinek ajánljuk, hanem inkább a megszokottól eltérő színházi élményre vágyóknak. A szövegen túl ezt a különösséget Soós Attila koreográfusi közreműködése is valószínűsíti, a dolog izgalmasságát pedig a két kiváló főszereplő: Bánfalvi Eszter és Kovács Krisztián személye szavatolhatja. Játszótársaik: Lestyán Attila, Mentes Júlia, Jaskó Bálint és Kőszegi Mária.

Az előadás a bemutatót követően április 25-én este 8 órától látható a Trafóban, amely alkalmat egy közönségtalálkozó is követ.

Idióta / Csokonai Színház, Debrecen / r: Sardar Tagirovsky / április 27. 19 óra

Dosztojevszkij  Félkegyelmű című regénye az ártalmas világba vetődő ártatlanságról úgy tűnik, valamiért időszerű lehet, hiszen nem is olyan régen ifj. Vidnyánszky Attila is megrendezte a Pesti Színházban. Sardar Tagirovsky nem csupán azért izgalmas rendezőként, mert származása miatt mind az orosz, mind a magyar lélekről van személyes tapasztalata.

Tud valamit a színházban, amit nagyon kevesen: képes felmutatni azt a pontot, ahol a színház összetalálkozik a szenttel. Ami alatt nem vallásosságot értünk, hanem olyan örökérvényű pillanatokat, amikor valami történik, ami alapvetően nem színházi történés, még ha a színházban ültünkben is történik velünk. Ezt néha lendületes, virtuóz előadásokkal (pl. Úrhatnám polgár – Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház), máskor meditatív lassúságba csúszó rendezéseivel (6 – Nemzeti Színház) éri el. Persze olyan is akad, amikor mellélő (Zongota – Gyulai Várszínház) 

sardar_jakab_lorant.JPG                           Sardar Tagirovsky (középen) - Fotó: Jakab Lóránt

Mostani olvasata egy metafizikai súlyú belső találkozást ígér Miskin herceggel, mint az idealizált világunk vágyának „jézusi” alakjával. Amellyel akkor találkozunk, amikor már-már letettünk arról, hogy a magunk elé gördített gátjainkon bármikor is túlléphetünk. „Elkerülhetetlenül sorsszerűvé válik minden találkozás, miközben még hiszünk abban, hogy képesek vagyunk változtatni az élet menetén. Ez a sorsszerűség-érzet tartja fent az akadály illúzióját, hogy hiába változtatunk. Mégis kénytelenek vagyunk kilépni a kényelmes mátrixból, amikor a herceg leül velünk teázni és beszélgetni” – fogalmaz a rendező.

Az előadás a premiert követően április 28-án és 30-án, valamint májusban és júniusban további nyolc alkalommal látható a Csokonai Színház Víg Kamaratermében.

Moha és Páfrány / Csiky Gergely Színház, Kaposvár / rendezte és koreografálta: Góbi Rita / április 27. 10 óra

Ennyi súlyos komolyság után, de még mindig megmaradva a különlegességeknél: egy közismert, kedves mese, amelyet a frissen Lábán-díjat kapott koreográfus, Góbi Rita állít színpadra Kaposváron. Aki látta a Reptében című szólóját, amelyért a legjobb és leginnovatívabb kortárstánc előadásoknak járó elismerést elnyerte, megfordulhat a fejében, hogy azért gyerekeknek mégis csak másképpen kellene. Góbi Rita számára azonban nem újdonság ez a korosztály sem, hiszen rendszeresen hoz létre gyerekelőadásokat, közötte például a szellemes és élmény gazdag Pici Bonbon című darabot óvodásoknak.

moha-es-pafrany-probafotok-memlaur-imre-17327.jpgStefánszky István és Kazári András a próbán (fotó: Memlaur Imre)

A Moha és Páfrány szereplői: Zsíros Linda, Stefánszky István és Kazári András. Az előadás a bemutatót követően további tizenegy alkalommal látható még az évad során a Csiky Gergely Színház Stúdiószínházában.

Székek / Magyar Színház, Budapest / r: Szabó K. István / április 27. 19:30

Béres Ilona és Fodor Tamás közös játéka bármilyen darab esetén elég ahhoz, hogy színházba invitáljon minket. Ha ráadásul valaki Ionesco sajátos abszurdjára is vevő, ez alkalommal különleges csemegében lehet része.

A darab tartalmát tekintve egy öreg házaspárról szól, akik egy tenger övezte kis sziget tornyában élnek​,​ és a férfi a nagy és végső életigazságát még utolsó erejével megosztaná a világgal. A világ erre csak a maga módján vevő. A kinyilatkoztatásra érkező vendégek láthatatlanok, és csak a színpadon elszaporodó székek száma jelzi, hogy egyáltalán vannak. Mindez egy mulatságos és elgondolkodtató előadást ígér.

szekek.jpgBéres Ilona és Fodor Tamás az előadás imázsfotóján (forrás: Magyar Színház)

A Székek a bemutatót követően április 28-án, május 3-án, 15-én és 24-én látható a Pesti Magyar Színház Sinkovits Imre Színpadán.

A balek (A hülyéje) / Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza / r: Fehér Balázs Benő / április 28. 19 óra

Georges Feydeau bohózata szórakozást, Fehér Balázs Benő rendezése pedig színvonalas szórakoztatást ígér, jelentsen bármit is ez utóbbi. Hogy az előadás vélhetően túllép a puszta, tétnélküli kacagáson, garancia lehet, hogy nem egyszerűen színpadra alkalmazzák a bohózatot, hárman is dolgoznak a szöveg csiszolásán: Závada Péter, Bíró Bence és maga a rendező.  

A bohózatokban mindig mindenki kijutni akar, de egy rajtakapás, egy ajtónyitás, egy elejtett megjegyzés általában mégis maradásra és hazudozásra kényszeríti őket – hogy aztán a hazugságok visszafordíthatatlan áradata uralja el a felvonásokat. Ezt a receptet egyrészt a sodró cselekmény, az egyes jelenetek, komikus helyzetek gátlástalan eltúlzása teszi szerethetővé – másrészt a szereplők gyarlósága, esendősége, és ezen keresztül ellenállhatatlan humora és mély emberismerete – olvasható az előadás színlapján. 

_dsc8033.JPGIzsák Lili díszlet- és jelmeztervező, valamint Fehér Balázs Benő rendező (forrás: Móricz Zsigmond Színház)

A főbb szerepekben László Lili, Tóth Zolka, Rák Zoltán, Bárnai Péter és Dézsi Darinka látható. Az előadás a bemutatót követően májusban tizenegy alkalommal szerepel a Móricz Zsigmond Színház műsorán.

Julie kisasszony / Miskolci Balett, Miskolci Nemzeti Színház / kor-ren: Veleki László / április 28. 19 óra

August Strindberg darabja igaz alászállás az elfojtott vágyak világába. „Zuhanjon le hozzám, aztán majd felemelem - mondja Jean, a lakáj, Julie kisasszonynak. Szent Iván éjjelén a gróf távollétében az elfojtott vágyak felszínre törnek: grófkisasszony és szolga, nő és férfi végzetes játszmába kezd. A zuhanás megtörténik, a felemelés elmarad... A grófkisasszony, a lakáj és a szakácsnő szerelmi háromszögét bemutató mű olyan merésznek és nyersnek számított, hogy a cenzúra először betiltotta” – olvasható az előadás ismertetőjében. 

img_5119.JPGPróbafotó (forrás: Miskolci Nemzeti Színház)

Velekei László, a Győri Balett művészeti vezetője koreográfusként nem első alkalommal dolgozik Miskolcon. Két éve állította színpadra Tolsztoj Anna Karenináját egy kvalitásos előadásban Miskolcon a GGTánc Eger és a Miskolci Balett táncosaival.

Török Ákos

Kapcsolódó cikkek

„A kollektivitás élménye vonz" – Villáminterjú Sardar Tagirovsky-val
Góbi Rita és Hód Adrienn nyerte el a Lábán Rudolf-díjat
Balek lett a hülyéje Nyíregyházán
Egy szerethető Anna Karenina (7óra7)