Tenki Réka: „Pedig én nagyon vicces ember vagyok!”

Az Örkény Színház színművészét főként drámai alakításokból ismerhetjük színházban és filmen egyaránt. A Népszava interjúja.

Tenki Réka jelenleg az Örkény Színház színésze, aki az Egyasszony című, az Orlai Produkció és a FÜGE koprodukciójában készült előadásával tavaly megkapta a legjobb női főszereplő díját a kritikusoktól. A hazai filmes karrierje is jól alakul, tavaly Gárdos Éva Budapest Noir, illetve Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjében is fontos szerepet kapott. Ezek hatására beválasztották Európa tíz legtehetségesebb filmszínésze közé. 

egyasszony.jpg       Tenki Réka az Egyasszony előadásában (fotó: Takács Attila)

Mindezek után úgy tűnt, hogy egy ígéretes nemzetközi filmes karrier kezdődhet számára, ennek elmaradása eleinte türelmetlenné is tette a színésznőt. Azóta higgadtabban gondolkodik erről. „Tavaly türelmetlen voltam, de rájöttem, hogy ez teljesen felesleges. Ha az ember egyfolytában azt űzi, hogy történjen valami, úgyse jön össze semmi. Mindig az aktuális feladatokra koncentrálok. A castingokkal is úgy vagyok, hogy elmegyek, de aztán ki is törlöm az agyamból az egészet. Ha felhívnak, hogy igen, az nagyon jó, ha nem, akkor megyek tovább. Bízom benne, hogy minden összeadódik, és az ember mindig egyre több figyelmet kap” – mondja az interjúban.

A Budapest Noir volt az első filmes főszerepe. „Nagyon szerettem a negyvenhét napnyi forgatást. És azért mégis ez volt az első filmes főszerepem, és nagy kihívás volt számomra, hogy ennek a feladatnak meg tudok-e felelni. Ez előtt nem forgattam tíz-tizenöt napnál többet egy filmben. Ráadásul otthon volt az akkor másfél éves gyerekem, és közben játszottam a színházban. Többször volt éjszakai forgatás is. Nagy megterhelés, koncentrált figyelem és nem alvás, erre emlékszem” – emlékezik erre a munkára. 

budapest_noir_kende_tamas.jpgTenki Réka a Budapest Noirban (fotó: Kende Tamás)

A beszélgetésen az Egyasszony is szóba kerül, amely egy sérülten születő gyermekét elvesztő anya története, és eleinte komoly megpróbáltatás volt számára. „Fontosnak tartottam, hogy létezik egy ember, aki felvállalja és elmondja a saját tragédiáját, és ezt nem sajnálattal közli, hanem humorral és életerővel. És megmutatja azt is, hogy miként lehet továbbmenni” – mondja azzal kapcsolatban, miért volt fontos számára ez a munka. „Azt nem mondom, hogy nem volt nehéz a próbafolyamat, hiszen nem vagyok fából, és engem is rendesen megérintett ez az egész. Az is biztos, hogy nem tudtam volna ilyen mélyen belemenni ebbe, ha nem lenne gyerekem” – fűzi hozzá.

Mindeddig elsősorban drámai figurák találták meg, köztük az Örkény Színház legutóbb bemutatott A hattyú című előadásában is. Ő maga nem érti, miért van ez: „Pedig én nagyon vicces ember vagyok!” – vallja.

A hattyúban egy ponton fellázad az általa alakított karakter. De vajon Tenki Réka mennyire lázadó alkat? – merül fel az interjúban. „Tudok nagyon szolgalelkű és alázatos lenni, de ha valami nem úgy történik, ami jól esne, és lemerevít, akkor azt javaslom, hogy beszéljük meg, hozzunk kompromisszumot, ha ez sem megy, akkor pedig hagyjuk el egymást. Nem bírom, ha valakik feleslegesen bántanak másokat” – válaszol erre a színésznő.

hattyu_01.jpgA hattyú előadásában (fotó: Mészáros Csaba)

Az eredeti interjúból az is megtudható, miért mondott azonnal igent az Örkény Színház ajánlatára, mire kellett legjobban figyelnie az Egyasszony előadásában, és debreceni lányként mennyire tudta megszokni Budapestet.

A teljes interjú, amelyet Balogh Gyula készített, itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

Tenki Réka: „Robi, ugye tudod, hogy nem vetkőzöm!?”
Tenki Réka: „Én sem szeretem, ha kapok egy gyomrost a színháztól”
Tenki Réka: „Nem akarom a félelmekre pazarolni ezeket az éveket”
Tenki Réka Európa legígéretesebb színészei közé került
Tenki Réka „Úgy lejönni a színpadról, hogy aznap csináltam valami fontosat”
Ki vagyok éhezve a filmre – Interjú Tenki Rékával
Tenki Réka: „Az új helyzetek mindig építik az embert”
„Többször is volt olyan pillanat, amikor azt gondoltam, hogy legyőz ez a történet” (7óra7)
Színikritikusok Díja 2016 - Ők a nyertesek