Ezek az előadások láthatóak az idei Városmajori Színházi Szemlén

Az elmúlt év hat legjobbnak ítélt nem budapesti, szórakoztató, mégis magas művészi igénnyel színre vitt előadása szerepel az idei Szemle versenyprogramjában.

Az idei Szemlét is olyan, elsősorban könnyed, de minőségi szórakozást ígérő darabok alkotják majd, melyeket egy szakmai csapat választott ki a nem budapesti kőszínházi kínálat több mint félszáz előadásából. A tematika a régi, de a darabválasztást idén kissé átszínezi a sötétebb tónusú, helyenként abszurd, fekete humor is. Az előadások a Városmajori Szabadtéri Színpadon láthatóak.

volpone_meszaros_zsolt.jpgBányai Kelemen Barna és Jordán Tamás a Volpone előadásában (fotó: Mészáros Zsolt / Weöres Sándor Színház)

A programot idén is szakmai zsűri kíséri figyelemmel, a közönség az interneten szavazhat a kedvenceire a www.szabadter.hu oldalon. A díjkiosztóra hagyományosan szeptember elején, a Budapesti Nyári Fesztivál záróeseményeként kerül sor. A közönség az interneten szavazhat a legjobb előadásról a www.szabadter.hu oldalon a Szemle indulása után. Blogírók jelentkezését is várják a szervezők, bloggernek a pr@szabadter.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

A Városmajori Színházi Szemle programja

A vád tanúja / Győri Nemzeti Színház / június 15. 19:30

A vád tanúja Agatha Christie egyik legnépszerűbb színműve, amely nagyon közel állt a szerző szívéhez, ugyanis megadta neki a lehetőséget, hogy kijavítson egy súlyos hibát.

A krimi királynője, Agatha Christie (1890-1976) hazánkban elsősorban a népszerű nyomozói, Hercule Poirot és Miss Marple miatt igazán ismert. Szülőhazájában, Angliában azonban nemcsak kiváló regényíróként, hanem színdarabok szerzőjeként is ismert. Az 1952-ben bemutatott Egérfogó például mind a mai napig műsoron van a West Enden, ezzel a több mint 25 000 előadással minden idők leghosszabb ideje folyamatosan futó előadása. A siker azonban nem volt mindig garantált. 

vad.jpgCsankó Zoltán és Kovács Gergely az előadásban (forrás: Győri Nemzeti Színház)

Christie először 1930-ban döntött úgy, hogy a színpadra fókuszál, két évvel korábban ugyanis egy másik szerző színpadra alkalmazta Christie formabontó regényét, Az Ackroyd-gyilkosság-ot. Az Alibi című előadás egész sikeres is lett, Christie azonban nem volt nagy rajongója, ugyanis a regény váratlan csavarja nem működött úgy, mint a regényben. Christie először Fekete kávé címen írt egy Poirot darabot, majd hét évvel később megpróbálkozott egy krimi mentes színdarabbal is, az egyiptomi fáraóról Ekhnaton azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A szerzőnő 1943-ban tért vissza a színház világába, miután gyors egymásutánjában három regényéből is színdarab készült, ő pedig mindegyiket gyűlölte. Ez adta az inspirációt, hogy ezentúl ő maga készítsen színpadi változatot saját műveiből. Még a második világháború alatt bemutatásra került három darabja, és mivel különböző színházakkal dolgozott együtt, úgy alakult, hogy egyszerre párhuzamosan több Agatha Christie darab volt a londoni színházak műsorán: Tíz kicsi néger, Randevú a halállal, Halál a Níluson.

A vád tanúja egy kicsit később készült, az ötvenes években ugyanis Christie a szokásos regényei mellett szinte minden évben elkészített egy színdarabot is. Ezek a darabok sokkal gyorsabban készültek, A vád tanúját például alig három hét alatt írta meg. Az évek folyamán nagyon sok trükköt tanult meg. Az egyik trükk, hogy a darabjaiban szinte mindig van egy csattanó, ami a közönséget az utolsó tíz percben odaszögezi a székeihez, így a nézők bátrabban ajánlják barátaiknak a darabot. A másik trükk, hogy Christie mindig átírta a saját darabjait, így azokat is meglepetésként ért, akik olvasták a regényt. 

agatha_christie_a_vad_tanuja_krimi.jpgVlasich Máté és Ungvári István

Amikor 1953-ban nekiállt A vád tanúja megírásának, Christie-t az motiválta, hogy az eredeti elbeszélés legsúlyosabb hibáját ki akarta javítani. Az eredeti bűnügyi történet 1925-ben jelent meg, később több novelláskötetbe is beválogatták, az írónőt azonban mindig is zavarta, hogy a gyilkos megússza a bűntettét. Ezt az eszközt később máshol is használta (a Tíz kicsi néger és a Gyilkosság az Orient Expresszen esetében sem kerül a törvény kezére a gyilkos), A vád tanúja esetében azonban ez a jószívűség indokolatlan volt. Christie ezért egy új csavart talált ki a történetbe, ha úgy tetszik, az eredeti csavart még egyszer a feje tetejére állította, így az átlagnézők mellett igazán csak azok lepődtek meg, akik olvasták az eredeti elbeszélést is.

A vád tanúját 1953 október 28-án mutatták be a Winter Garden Theatreben A darab hatalmas siker volt, a premier után Christiet szabályosan lerohanták a rajongók. Ügynöke ezt írta a siker kapcsán: „Az  év legrosszabb szakaszában került színpadra a West End legrosszabb színházában, de így is telt házas”. A darabot már a következő szezonba a Brodwayre vitték, ahol szintén áradoztak róla a kritikusok. 1957-ben Billy Wilder rendező is filmet készített belőle, a Charles Laughton és Marlene Dietrich főszereplésével készült filmet hat Oscar-díjra jelölték.

Illatszertár / Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza / június 20. 19:30

Az Illatszertár című előadás könnyed, nyári esti szórakozást ígér, rengeteg humorral és romantikával. A dráma a húszas években játszódik, karácsony előtt egy nappal. Hammerschmidt Miklós illatszertárában nagy a nyüzsgés, a drogériában dolgozó Asztalos úr és Balázs kisasszony egymással civódnak, közben titokban mindketten szerelmesek: Asztalos úr másfél éve levelezik egy hölggyel, akiért Dunának menne, Balázs kisasszony szintén másfél éve levelezik egy férfival, aki érte Dunának menne. Humoros és nagyon emberi pillanatokat eredményez az a puszta tény, hogy szereplőink kutatják, üldözik az elérhetetlennek tűnő boldogságot, amely ott van az orruk előtt. 

illat.jpgIllatszertár (fotók: Móricz Zsigmond Színház)

A dráma szerzőjének, László Miklósnak egyik legsikeresebb darabja az Illatszertár, mely megjárta New York Broadway-színpadait, és több hollywoodi filmadaptáció is készült belőle. László Miklós élete sem nélkülözi a kalandokat. Először színészi pályára készült, majd hamar kiderült, mennyire tehetséges színpadi szerző, sikert sikerre halmozó kabarészövegei után kezdett el a polgári vígjáték műfajában alkotni. 1939-ben, amikorra világossá vált, hogy zsidó származása miatt nincs maradása Magyarországon, lehetőséget kapott arra, hogy New Yorkban alkothasson.

Mikor mindenét eladta, és rájött, így is kevés a pénze az amerikai úthoz, először gyárigazgatókhoz, bankárokhoz fordult segítségért, majd mikor ők megtagadták a segítséget, levelet írt az ország egyik legnagyobb színésznőjének, Bajor Gizinek. Végül az ő támogatásával jutott el Amerikába, ahol sikeres színpadi szerző és forgatókönyvíró lett belőle. Az Illatszertár első filmváltozatát Ernst Lubitsch rendezte James Stewart, Frank Morgan és Margaret Sullavan főszereplésével.

A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadása azért különösen érdekes, mert Mohácsi János rendező újra a társulattal dolgozik közel húsz év után. Mohácsi Jánost és testvérét, Mohácsi Istvánt „nagy átírókként” tarjuk számon, rengeteg klasszikus szöveget írtak radikálisan újra, ezzel felfrissítve vagy éppen bátran saját képükre formálva azokat. Az Illatszertáron ehhez képest nagyon keveset változtattak, ám abban biztosak lehetünk, hogy a nyíregyházi előadásban nagyon aktuális dialógusokat hallunk majd, naprakész humorral. „Bármennyire jó is e mű párbeszédtechnikája, helyenként elavult a szöveg, itt-ott túl, másutt pedig alul van írva. Szerintem maga a szerző is örülne a változtatásoknak” – nyilatkozta a rendező a szövegváltoztatásokról. 

illat_2.jpgIllatszertár

Az előadáshoz Khell Zsolt tervezett naturális díszletet: sötét faburkolatú enteriőrt, amely minden apró részletéig megtervezett, és a húszas évek illatszertárainak eleganciáját árasztja.

Cabaret / Csiky Gergely Színház, Kaposvár / június 23. 21 óra

Sokan emlékszünk még a Cabaret megunhatatlan filmváltozatára, amely Liza Minnelli főszereplésével nyolc Oscar-díjat és három Golden Globe-díjat zsebelt be 1972-ben, 1995-ben pedig az Amerikai Kongresszusi Könyvtár Filmmegőrző Bizottsága beválasztotta az alkotást az amerikai nemzeti filmregiszterbe, mint „kulturális, történelmi vagy esztétikai értéke miatt örök időkre megőrzésre érdemes alkotást”.

A Cabaret története a harmincas évek eleji fasizálódó Németországában játszódik, a Hitler és pártja hatalomra jutása előtti pillanatban. A történet tere a Kit Kat Klub, amely Berlinnek máig egyik legnépszerűbb szórakozóhelye. Ide érkezik meg a fiatal amerikai író, Cliff Bradshaw, aki beleszeret a klub egyik énekesnőjébe, Sally Bowlesba, és szép lassan átveszi a berlini éjszaka tempóját, amelynek lüktetését az élj a mának szemlélet, a szexuális túlfűtöttség és a vágyak irányította amoralitás határozzák meg. Ebben a pezsgőgőzös, füstös, zenés burokban élnek szereplőink, tudomást sem véve arról, hogy a hitleri világ lassan bekebelezi Németországot, amely alól a Kit Kat Klub sem lehet kivétel. 

john_kander_fred_ebb_jor_masteroff_cabaret_musical.jpgMikecz Estilla az előadásban (forrás: Szabad Tér Színház)

Bár az eredeti musical jól tűri az aktualizálást, és sok rendező dönt úgy, a mai korba helyezi a művet, Bozsik Yvette rendezése az eredeti térben és időben jeleníti meg a Kit Kat Klub világát. A díszletek, a jelmezek és a játékstílus is a harmincas évek Németországát idézik meg a kaposvári előadásban. Bozsik – saját bevallása szerint – retro, nosztalgikus hangulatot szeretne teremteni, és ezáltal bebizonyítani azt, hogy a világ nem változott túl sokat az elmúlt kilencven évben.

 „Hasonló problémák vannak, hiába telt el majdnem egy évszázad. Sok minden nem lett jobb, esetleg csak korszerűbb. El vagyunk idegenedve egymástól, ugyanúgy megvan a kiüresedés az emberi kapcsolatokban. És ezek meg fognak mutatkozni a darabban. Amikor zenés színházi előadást csinálok, nem a műfaj sztereotípiáit próbálom követni, hanem le akarom leplezni a fájdalmát, a hazugságait. Ott lesz benne a csillogás és egyben a kopottság is” – mondta a rendező-koreográfus egy interjúban az előadás filozófiai hátteréről.

Bozsik Yvette otthonosan mozog ebben a világban, hat évvel ezelőtti Cabaret-rendezése a Centrál Színházban elnyerte a Színikritikusok Díján a legjobb zenés/szórakoztató előadásnak járó elismerést.

Furcsa pár / Miskolci Nemzeti Színház / június 26. 19:30

Neil Simon 1966-os drámájának hangos sikere után a Broadway deszkáin, 1968-ban készült el a Furcsa pár filmváltozata, amelyben nem más, mint Jack Lemmon és Walter Matthau játszották a két főszerepet. A darab azóta számtalanszor megjárta a magyar színpadokat is, játszotta a két furcsa férfit például Darvas Iván és Haumann Péter, Bubik István és Andorai Péter, Kern András és Lukács Sándor, Szervét Tibor és Gálvölgyi János. Nem véletlenül, Félix és Oscar szerepe igazi jutalomjáték nagy színészek számára, amelyben lehetőségük nyílik megmutatni szakmai sokszínűségüket. 

furcsapar_galos_mihaly_samu.JPGGörög László és Gáspár Tibor a Furcsa pár előadásában (fotók: Gálos Mihály Samu)

A Miskolci Nemzeti Színház előadásában most két, hasonlóan nagy formátumú színész, Görög László és Gáspár Tibor alakítja a főszerepet. „Bármely társulat tagja lenne Görög László és Gáspár Tibor, az embernek eszébe jutna róluk a Furcsa pár. Kiváló színészek. A mi társulatunknak a tagjai. Nekünk eszünkbe jutott a Furcsa pár” – nyilatkozta a darabválasztásról Béres Attila, az előadás rendezője egy interjúban, majd hozzátett egy kulisszatitkot: „azért azt elárulhatom, nem kifejezetten rájuk osztott szerepek ezek: megdolgoznak érte, hogy megtalálják magukban Oscart és Felixet, de az önismeretük, a rengeteg személyes és színészi tapasztalatukat egymás segítésére is használják”.

Neil Simon figurái, mint mindig, a Furcsa párban is az átlagosságban keresik a rendkívülit. A darab főszereplője két magányos, szomorú férfi, feleségük elhagyta őket, rettegnek a magánytól, ezért úgy döntenek, összebútoroznak, együtt talán mégis könnyebb az élet. Ami végül kiderül, az épp ennek az ellenkezője, Oscar és Félix tűz és víz: egyikük iszik, kártyázik, rendetlen, hedonista életet él, pillanatok alatt a feje tetejére képes fordítani mindent, míg a másikuk imádja a rendet, a rendszert és a tisztaságot, már-már kényszeresen ragaszkodik hozzá, és kissé hajlamos a hipochondriára is.

A két férfi különbözősége szellemes jeleneteket eredményez, ugyanakkor fontos erőpróba is ez számukra, sokat tanulnak az együtt töltött idő alatt alkalmazkodásról, kompromisszumokról, és ami a legfontosabb: egymástól saját magukról. „Mire véget ér a történetük, addigra Oscar mégis megtanul valamit Félixtől, magába épít belőle egy részt és viszont. Mind a két fél, óhatatlanul – pont az együttlét miatt – bekebelez valamit a másikból, és megért valamit abból, hogy a saját párkapcsolata miért is nem sikerült” – mondja Görög László az előadásról egy interjúban. 

furcsa_glos.JPGGörög László az előadásban

Neil Simon darabjának erőssége, hogy remekül egyensúlyoz humor és önismeret, derű és a lélek mélységei között, két nevetés között sok mindent tudunk meg emberi sorsokról, válásról, magányról, egy barátság dinamikájáról és az együttélés nehézségeiről. Szereplői pedig olyanok, mint mi, reakcióikban, rigolyáikban számtalanszor magunkra ismerhetünk, így az általuk megteremtett világ nagyon otthonosnak tűnhet számunkra.

A képzelt beteg / Katona József Színház, Kecskemét / június 29. 19:30

A képzelt beteg című dráma különleges helyet foglal el az európai színháztörténetben, és nemcsak azért, mert a jelenetek szerkesztése, a karakterek megformálása tökéletes írói arányérzékről tanúskodnak, vagy mert a mű társadalmi üzenete nem kopott meg az idő múlásával. Szerzője, az európai drámairodalom egyik legnagyobbja, Jean-Baptiste Poquelin, vagy ahogy mindenki ismeri, Molière ebben a darabban játszott 1673-ban, amikor összeesett a színpadon, majd pár óra múlva otthonában meghalt. Hogy ez éppen így történt, az mintegy sorsszerűen emeli ki a mester életművében a tragédiát a komédiából, megmutatva azt, hogy e kettőt éppen csak egy hajszál választja el egymástól, hogy az igazán jó komédia, majdnem tragédia.

Argan, a gazdag párizsi polgár gyógyíthatatlan hipochondriában szenved, népes családja pedig az ő hóbortjaitól, ugyanis a férfi pénzt, energiát, de még a gyermeke boldogságát sem sajnálva gyógyíttatja magát különböző csodadoktorokkal, pontosabban kuruzslókkal és csalókkal. Ez persze rendkívül vicces jeleneteket eredményez, ugyanakkor kegyetlen pontossággal mutat rá az ember a priori halálfélelmére, amely tudat alatt végigkíséri mindannyiunk életét. Éppen ezért ma sincs ez másképpen, mint a XVII. században, ezt az előadás színlapja világossá is teszi, amikor azt írja, „pontosan tudjuk, hogy korunk gyógyulni vágyó internetfelhasználói mi mindenre képesek, hogy visszanyerjék hőn áhított egészségi állapotukat. Egyetlen apró nyilallás a halántékba, szúró fájdalom deréktájon, és máris a legképtelenebb diagnózist állítja fel a virtuális orvostudomány”. 

kepzelt.jpgKocsis Pál az előadásban (forrás: Szabad Tér Színház)

Az előadás főszerepét a Jászai Mari-díjas Kocsis Pál alakítja, aki a tavalyi Pécsi Országos Színházi Találkozón megkapta a színész zsűritől a legjobb férfi színésznek járó díjat. Az előadás rendezője pedig Rusznyák Gábor, a kecskeméti színház főrendezője, aki a tavalyi évben elnyerte a legjobb előadás díját a színikritikusok díjátadóján miskolci Kivilágos kivirradtig című rendezéséért. Főbb szerepekben láthatjuk még Decsi Editet, Adorjáni Bálintot, März Fruzsinát és Zayzon Zsoltot.

Külön érdekessége a kecskeméti előadásnak, hogy nem az eredeti fordítását használja a műnek, hanem Mohácsi István és Mohácsi János átiratát, amely felerősíti a szövegben a fekete komédiai elemeket. Egyrészt megjelenik benne egy új szereplő, a halál, amely új, rétegzettebb jelentést ad a műnek, másrészt az átirat felfrissíti az eredeti mű kissé elavult vicceit, és összetéveszthetetlenül „mohácsis” poénokkal színesíti a darabot, amely így két szélsőség között ingázik majd: a nagyon viccestől a nagyon mélyig.

Volpone / Weöres Sándor Színház, Szombathely / július 3. 19:30

A Shakespeare-kortárs Ben Jonson színműve, a Volpone vagy a pénz komédiája (1606), az angol irodalom egyik legtöbbet játszott, legjelentősebb komédiája.

Volpone, a velencei nemes ember haldoklást színlel, hogy rászedje „barátait”, akik a vagyonára pályáznak. Egymás után látogatják meg az ágyában fekvő Volponét, gazdag ajándékokkal halmozva el, remélve, hogy kizárólagos örökösévé teszi meg őket. Volpone szolgája, Mosca, mindenben segíti-szolgálja szélhámos gazdáját: a féltékeny férjet rászedi, hogy saját maga tessékelje féltve őrzött feleségét a haldokló ágyába, meggyőzi az apát, hogy az örökségét ne édesfiára, hanem Volponéra ruházza át. 

volpone.jpgVolpone (fotó: Mészáros Zsolt)

A mohóság, a pénzéhség e kíméletlenül mulatságos, kegyetlen szatírájában a beszélő nevű szereplők: Volpone - a nagy róka, Moska - a légy, Corbaccio - a varjú, Corvino - a holló elnyerik méltó jutalmukat, azaz a büntetésüket, de nem úgy, ahogy reméljük és várjuk, mert az élet más eszközökkel dolgozik...

A cím és főszerepben Jordán Tamást láthatja a színház közönsége. Az előadást Alföldi Róbert rendezte.

(Forrás: Szabad Tér Színház)

Kapcsolódó cikkek

6 város 6 színházának 6 előadása a Városmajori Színházi Szemlén
Gáspár Tibor és Görög László Furcsa párja Miskolcon
Alföldi Róbert Volponét rendez Szombathelyen