„Ha nem lennének illúzióim, már régen nem ebben az országban dolgoznék”

Székely Kriszta rendező az operettszínházi Kékszakáll kapcsán mondta el a gondolatait a 168Órának. Többek között arról, miért nem akarták aktualizálni.

Székely Kriszta, a budapesti Katona rendezője már korábban is rendezett előadást a Budapesti Operettszínházban, Kreatív kapcsolatok címmel egy kortárs operát állított színpadra a dalszínház Kálmán Imre Teátrumában. Legutóbb már a nagyszínpadon is bemutatkozott, ahol Offenbach Kékszakáll című operettjét szervírozta, és az Operettszínház István, a királyát is ő rendezi, amelyet augusztus végén Baján mutatnak be, majd ősztől bekerül a Budapesti Operettszínház repertoárjába is.

szekely_kriszta_fekete_istvan.jpgSzékely Kriszta (fotó: Fekete István / 168Óra)

A Kékszakáll a nőgyűjtögető és nőeldobáló macsó világ tükre és gúnyrajza. A történetben persze senki sem az, aminek látszik, az Operettszínház előadásában meg pláne nem, hiszen itt a királyból szenátor, a lovagból vezérigazgató lett, a királykisasszony meg úgy hamis, ahogy van. A nézők tehát egy modernizált változattal találkoznak.

Noha a téma adja, hogy talán a MeToo-mozgalom hatására választották, a valóságban előbb volt meg a bemutatás ötlete, mint kirobbant volna a zaklatások ügye. „A jelenség, amire a Metoo is reflektál, már sokkal korábban létezett, most az történt, hogy beszélni is elkezdtünk róla. Az Operettszínház és az én szándékom is az volt, hogy az aktualitások ellenére nem változtatunk az eredeti koncepción, sőt fontosnak tartottuk, hogy a színház élesen reagáljon a kialakult társadalmi helyzetre” – mondja ezzel kapcsolatban Székely Kriszta az interjúban.

A rendező, noha modernizálta, nem akarta aktualizálni a darabot, „inkább az elrajzoltságon, a humoron és az emberi természeten keresztül szerettem volna bemutatni a kékszakállságot. A mi előadásunk szövegét az írókkal (Szabó-Székely Ármin, Lőrinczy Attila) egy ötvenes évekbeli irodaház mindennapjaira adaptáltuk, ami rendkívül erős gesztus, ismervén az eredeti darabot. Törekedtem rá, hogy a királyok és udvarhölgyek világában játszódó eredeti történet minél közelebb kerüljön a mai nézőhöz” – fogalmaz. 

_e2c3933.JPGSzacsvay László és Kállay Bori a Kékszakáll előadásában (fotó: Gordon Eszter)

Ez az operett eleve azért íródott, hogy kiröhöghessünk bizonyos toposzokat. Nincsenek benne sötét dallamok, és értelmetlen lenne agyonintellektualizálni, vagy nem létező mélységeit keresni. Arra ott van a Bartók-féle Kékszakállú” – fűzi hozzá.

A darabbeli nők szinte kivétel nélkül elfogadják a díszlet- és élvezeti cikk szerepet, a rendező mégis törekedett rá, hogy az előadás ebből a szempontból ne legyen egyoldalú. „Kékszakáll története nyilván nem mutathatja meg a férfi-nő viszony minden árnyalatát, de én ezen belül is igyekeztem elkerülni az egyoldalúságokat. Például valamit színpadra akartam hozni a manipulációknak abból az arzenáljából, amelyet a nők használnak a férfiak megszédítésére” – meséli.

Noha a tavalyi Pride-on azt mondta, hogy „itt állok egy országban, aminek nincs se esze, se szíve”, nem vesztette el az illúzióit. „Nagyon sok illúzió van bennem a hazámmal kapcsolatban. Ha nem lennének illúzióim, ha nem hinnék abban, hogy változhatnak a dolgok, már régen nem ebben az országban dolgoznék. Azt nem gondolom, hogy a művészet képes megváltoztatni egy egész társadalmat, vagy azt, hogy én a rendezéseimmel paradicsomi világot teremthetek” – fogalmaz ezzel kapcsolatban.

szekely_divany.jpgSzékely Kriszta (fotó: Szécsi István / Divány.hu)

Nem hiszem, hogy rendezőként nekem az lenne a feladatom, hogy aktuálpolitikai kérdések és felvetések mentén érjek el a közönséghez. Engem jobban érdekelnek az egyént érintő egyetemes témák, mint a szerelem, a család vagy a halál” – fűzi hozzá.

Az eredeti interjúból, amelyet Szénási Sándor készített, az is megtudható, miért éppen az ötvenes évekbe helyezte a történetet, milyen témák érdeklik elsősorban, és mit gondol a pusztán csak szórakoztatni akaró előadásokról.

A teljes interjú itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

Székely Kriszta és Boross Martin is rendez az Operettszínházban
A nap fotója – Kékszakáll mint vígjáték az Operettszínházban
Székely Kriszta: „A coming outommal indult el az életem”
Székely Kriszta: „Ez egy alkalom arra, hogy ne csak beszéljek”
„Megtanulunk a dolgok mélyén keresgélni” - Székely Kriszta válaszolt
A nap fotója – Elkezdődtek az István, a király próbái az Operettszínházban